A Kúria Pfv.21318/2016/4. számú precedensképes határozata birtokháborítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 140. §] Bírók: Kiss Gábor, Orosz Árpád, Salamonné dr. Piltz Judit

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.21.318/2016/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke

Dr. Kiss Gábor előadó bíró

Salamonné dr. Piltz Judit bíró

A felperes

A felperes képviselője: Dr. Frölich Balázs ügyvéd

Az alperesek: I. rendű

II. rendű

Az alperesek képviselője: Gajdácsik, Ambrus és Palásthy Ügyvédi Iroda

ügyintéző: Dr. Gajdácsik Adrián ügyvéd

A per tárgya: Birtokháborítás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű alperesek

A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék

3.Pf.21.615/2015/5.

Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Szentendrei Járásbíróság

2.P.20.409/2014/27.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.21.615/2015/5. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 170.000 (százhetvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási

költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A p-i 547/1. helyrajzi számú ingatlan a perbeli társasház közös tulajdona. A társasházban négy külön tulajdonban álló ingatlan található, köztük az 547/1/A/3. helyrajzi szám alatti öröklakás, amelyben a felperes 1/4 tulajdoni hányaddal rendelkezik és az 547/1/A/2. helyrajzi számú öröklakás, amely az I. rendű alperes kizárólagos tulajdona. A II. rendű alperes az I. rendű alperes házastársa. A három önálló épületben található öröklakások a közös tulajdonú telek sarkaiban helyezkednek el. A társasház szervezetére és működésére a tulajdonostársak megállapodása alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak.

[2] Az alperesek 2013 júliusában az általuk birtokolt épületre öt darab kamerát szereltek fel, amelyek a közös tulajdonban álló területről is készítenek felvételt. A kamerákat azzal a céllal szerelték fel, hogy azok az ingatlanon történő jogosulatlan behatolásokat rögzítsék. A felperes a kamerák felszerelése ellen tiltakozott. Az 547/1/A/4. helyrajzi számú és az 547/1/A/1. helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai ahhoz szóban, majd utóbb írásban is hozzájárultak.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a kamerarendszer működtetésétől és kötelezze őket annak a leszerelésére.

[4] Arra hivatkozott, hogy az alperesek a kamerák felszerelésével és működtetésével megsértették a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23.§ (1) bekezdését, 25.§-át, a Ptk. 80.§ (1) bekezdését, 100.§-át, 98-99.§-ait, továbbá a 2011. évi CXII. törvény 5.§ (1) bekezdését. A felperes az elsőfokú eljárás során azonban úgy nyilatkozott, hogy személyiségi jogi jogsértésre nem kíván igényt alapítani, hanem a tulajdonjog szabályaira figyelemmel az igényét a Ptk. 100.§-ára alapítja.