A Pécsi Ítélőtábla Gf.40009/2019/46. számú határozata biztosítási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 182. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 209. §, 234. §, 236. §, 536. §, 556. §, 567. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40081/2015/178., *Pécsi Ítélőtábla Gf.40009/2019/46.*, Kúria Pfv.20313/2020/6. (BH 2021.11.311)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Gf.V.40.009/2019/46. szám.

A Pécsi Ítélőtábla a ... Farkas és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a ... Horváth és ... Jakab Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen biztosítási szerződésből eredő helytállási kötelezettség iránti perében a ... Törvényszék 2019. február 20. napján kelt .../178. számú ítélete ellen a felperes által 181. és 185. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 698.000 (hatszázkilencvennyolcezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Megállapítja, hogy a felperes 269.070 (kétszázhatvankilencezer-hetven) forint illeték visszatérítését kérheti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felek 2014. január 1-i hatállyal vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A szerződéssel az alperesnek helytállási kötelezettsége keletkezett a felperes ... húsfeldolgozó üzemében bekövetkező tűzkárok után. A biztosítási ajánlat tartalmazta a felperes képviselőjének azt a nyilatkozatát, hogy a biztosításközvetítő részletesen és mindenre kiterjedően tájékoztatta a megkötni kívánt biztosítási szerződésről, a tájékoztatást megértette, és az átvett dokumentumok hiánytalanul tartalmazzák többek között a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat. A biztosítási szerződés részévé vált - egyebek mellett - a Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltétele (2009) és a Tűz- és Elemi Károk Biztosításának Feltétele (2009).

A Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltétele 13.4. és 13.5. pontjai szerint az alperes mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

- a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

- a biztosítottnak a szabályzataiban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetve megbízottai;

- a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai, vagy szervei szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az említett személy

- a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos, vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

A Tűz- és Elemi Károk Biztosításának Feltétele 2. pontja Kizárások címszó alatt úgy rendelkezik, hogy a biztosítási védelem a Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltételeiben felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, melyek az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

A felperes a húsfeldolgozó üzemet 2010-ben bővítette, a bővítést követően a technológia részeként fenntartott átmeneti raklap- és ládatárolót az épület délkeleti sarkához, közvetlenül a fal mellé helyezte. A szilárd éghető anyagok szabadban, a III. tűzállósági fokozatú épülettől a 12 m-es tűztávolságon belüli folyamatos tárolásával a felperes megsértette az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) 453. §-át, 563. § (4) bekezdését, valamint 563. § (5) bekezdését. A tűzvédelmi szabályszegésről a felperes vezetői tudtak.

A raklaptároló környezetében, az árukiadónál a felperes két piktogramot és feliratot is elhelyezett, amelyek a dohányzási tilalomra figyelmeztettek. Ennek ellenére a dolgozók közvetlenül a raklaptároló mellett dohányoztak, és a hamuzót is ott helyezték el. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) d) pontjában foglalt szabállyal ellentétes gyakorlatról a felperes vezetői tudtak.

2014. május 21-én 13 óra 48 perckor a raklaptároló melletti dohányzás következtében - a dohányzó dolgozó által a raklaptároló és a fal között tárolt hamutartóban vagy az amellett elhelyezett cigaretta parazsától - tűz keletkezett. A dohányzóhelyről az utolsó dolgozó 13 óra 50 perckor távozott, a helyszínen az első, tűzre utaló jelenség 13 óra 51 perckor jelent meg. A raklaptárolónál keletkezett tűz az épület fémlemez-burkolatán lévő réseken átjutva meggyújtotta a tetőszerkezet faanyagait és a talpszelemenek közötti réseken közvetlenül a szendvicspanelhez jutott. A szendvicspanel belső rétegén keresztül ezután szétterjedt az épületben.

Az első tűzoltó-gépjármű 14 óra 28 perckor érkezett a helyszínre, a tűzoltók a tetőszerkezet egyharmadának égését tapasztalták. Az elsődleges felderítést követően a riasztási fokozatot III-as ("kiemelt") szintűre emelték, a tüzet csak 5,5 óra alatt sikerült teljesen eloltaniuk, és beavatkozásuk ellenére az épületben és berendezési tárgyaiban jelentős károsodás keletkezett.

2014. június 13-án a katasztrófavédelmi kirendeltség összefoglaló tűzvizsgálati jelentést készített. A jelentés a tűz keletkezéséhez vezető folyamat leírása körében azt rögzítette, hogy "a tűz a rendelkezésre álló adatok alapján minden kétséget kizáróan a húsüzem épületének délkeleti oldalán, az épület északi fala mellett elhelyezett raklapok, raklapokon tárolt zsugorfóliával összefogott műanyagládák között, vagy az épületen belül a ládamosó helyiségben 2014. 05. 21. 14:05- kor keletkezett. A tűz keletkezéséhez vezető folyamat nem ismert, a tanúk elmondása és a kamerák felvételei már a kifejlődött tüzet észlelték. A fent említett tűzkeletkezési helyek, okok és módok közül a tűzkeletkezés pontos helyét, okát, a gyújtóforrást, valamint a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot minden kétséget kizáróan bizonyítani, megnevezni nem lehet, ezért ismeretlen." Az összefoglaló tűzvizsgálati jelentés a tűz terjedésére vonatkozóan megállapította, hogy "a tűz a raklapokról az épület farácsos tartószerkezetére rögzített és Lindab cserepeslemez héjazású tetőszerkezetére terjedt át. A mennyezetként kialakított szendvicspanel fegyverzete közötti szigetelőanyag a hő és a tűz hatására végigégett. A tűz terjedését elősegítette, hogy a panelek kialakítása miatt a tűz át tudott terjedni a szomszédos panelekre. A töltőanyagként alkalmazott anyag (PUR hab) elősegítette a tűz gyors terjedését. Továbbá a szendvicspanel kialakítása nem tette lehetővé a tűz oltásának gyors kivitelezését, így a tetőszerkezet és a mennyezetet teljes mértékben megsemmisült."