1050/D/1999. AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése és 355. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítélete sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdéséből, valamint 57. § (1) bekezdéséből fakadó alapvető jogát. Az indítványozó egy korábbi másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet kívánt előterjeszteni, azonban az ügyvéd késedelmesen járt el, így a Legfelsőbb Bíróság elkésettség miatt elutasította a kérelmet. Az indítványozó kártérítési pert indított az ügyvéd és az ügyvédi iroda ellen, azonban az első fokú bíróság elutasította keresetét, és a másodfokú bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet. Az eljáró bíróságok szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a felülvizsgálati eljárás során helyt adtak volna kérelmének, ezért nincs oksági összefüggés az állított kár és az ügyvéd mulasztása között.
A Fővárosi Bíróság ítélete az indítványozó szerint azért sérti alapvető jogát, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az ügyében alkalmazott 339. § (1) bekezdése, valamint 355. § (1) bekezdése alkotmányellenes. Ezért az indítványozó kezdeményezte a hivatkozott rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
2. Az Alkotmány indítványban említett rendelkezései:
"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
A Ptk. támadott rendelkezései:
"339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
"355. § (1) Akárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni."
3. Az indítványozó nem fogalmazott meg alkotmányossági összefüggést az Alkotmány felhívott rendelkezései és a Ptk. 339. § (1) bekezdése, valamint 355. § (1) bekezdése között. Továbbá az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező másodfokú ítéletben a bíróság nem alkalmazta a Ptk. 355. § (1) bekezdését.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek "a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be". Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § e) pontja szerint az Alkotmánybíróság visszautasítja a benyújtott alkotmányjogi panaszt, ha az nem felel meg az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2005. február 22.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró