A Győri Ítélőtábla Pf.20134/2017/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 107. §, 163. §, 167. §, 221. §, 228. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 349. §, 355. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 580. §, 583. §, 584. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Szalay Róbert
Kapcsolódó határozatok:
Székesfehérvári Törvényszék P.20633/2016/26., *Győri Ítélőtábla Pf.20134/2017/4.* (ÍH 2017.97), 3371/2018. (XI. 28.) AB végzés, Kúria Pfv.22074/2017/12., 3427/2022. (X. 21.) AB végzés
***********
Győri Ítélőtábla
A Győri Ítélőtábla dr.Göcs Éva ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatba tett perében Székesfehérvárott, 2017. március hó 27. napján 27.P.20.633/2016/26. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 27. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
Az irányadó tényállás szerint az alperes a rablás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntető eljárásban 2013. április 29-én elrendelte a felperes előzetes letartóztatását, mely - többszöri meghosszabbítása, továbbá a szabadlábra helyezési kérelmek elutasítása folytán - 2013. december 5-ig állt fenn. Ekkor az alperes az előzetes letartóztatást megszüntette és a felperes házi őrizetét rendelte el. A házi őrizet 2014. április 29-ig állt fenn, ezen a napon az alperes a felperest az ellene rablás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet 2014. július 1. napján emelkedett jogerőre, miután a fellebbviteli főügyészség a fellebbezést visszavonta. A jogerőre emelkedésről a felperesnek és védőjének az alperes által küldött tájékoztatás nem tartalmazta, hogy a felmentésre tekintettel a felperes kártalanításra tarthat igényt, mégpedig a jogerős határozat közlésétől számított 6 hónapon belül, mely határidő jogvesztő.
A felperes 5.000.000 forint megfizetésére kérte kártérítés címén kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az előzetes letartóztatás, illetőleg annak fenntartása, valamint a házi őrizet elrendelése során az alperes a jogszabályi előírások megsértésével járt el, nem vizsgálta körültekintően a kényszerintézkedés elrendelésének általános indokát. Másodlagos hivatkozása szerint az alperes elmulasztotta a büntető eljárási törvényben meghatározott és a kártalanításra vonatkozó lehetőségről tájékoztatni a felperest, emiatt a felperes a kártalanítási igényét nem terjeszthette elő.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a kényszerintézkedések elrendelésével kapcsolatosan a bíróság mérlegelési tevékenységet folytatott, a kényszerintézkedések elrendelésének feltételei fennálltak.
Nem vitatta, hogy a kártalanítási igény érvényesítéséről a büntető eljárási törvényben meghatározott tájékoztatás elmaradt, azonban a kártalanítási lehetőséget a törvény, nem pedig a tájékoztatás teremti meg. A vádlott védővel járt el, így a védőtől is értesülhetett volna az igényérvényesítési lehetőségről, nincs tehát okozati összefüggés a tájékoztatás elmaradása és az igényérvényesítés elmulasztása között. A védőtől származó tájékoztatás elmaradása nem az alperes, hanem a felperes terhére esik, emellett a felperes személyesen adta elő, hogy az ismerősei tudomással bírtak a kártalanítás lehetőségéről.
Hivatkozott arra is, hogy a felperes a kár elhárítására alkalmas jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe, hiszen a Be. 65-66.§-a szerinti igazolás előterjesztését elmulasztotta.
Az alperes a kártérítés összegét is eltúlzottnak ítélte.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000 forintot, továbbá 100.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Határozata indokolásában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás és a házi őrizet elrendelése mérlegelés eredménye, e körben súlyos és okszerűtlen mérlegelés az alperes részéről nem valósult meg, így a kártérítés Ptk.349.§., és 339.§. együttes feltételei nem állnak fenn, a felróható jogellenes magatartás megállapítására nincs mód.
Ugyanakkor megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el azzal, amikor a felmentő ítélet jogerőre emelkedésével egyidejűleg nem tájékoztatta a felperest a kártalanítás lehetőségéről. Az 1998. évi XIX.tv. (továbbiakban Be.) 583.§./5/ bekezdése egyértelműen rendelkezik ezen tájékoztatási kötelezettségről, annak tartalmára is kiterjedően. A törvényszék kifejtette, hogy más típusú ügyek kapcsán a bírói gyakorlat a lehetőség elvesztésében megtestesülő kár fogalmát, bizonyítási gyakorlatát kidolgozta. Az alperes csak felvetette, de nem állította és nem is bizonyította, hogy a felperes a tájékoztatás ismeretében sem terjesztett volna elő kártalanítási igényt.
A törvényszék álláspontja szerint az alperesi felelősség szempontjából irreleváns, hogy az ismerősei miről tudtak a felperesnek, illetőleg az interneten milyen tájékoztatás érhető el. A felperes jogi képviselőjének (korábbi védőjének) az alperes kártérítési felelőssége szempontjából ugyancsak irreleváns az a magatartása, hogy részéről a tájékoztatás miért maradt el. A tájékoztatás kötelezettségét ugyanis a Be. nem a védőre, hanem a bíróságra terheli.
Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a felmentett terheltet a kártalanítás jogszabály folytán megilleti, nem köteles a jogalap megállapításához semmit bizonyítani, csak az összegszerűség lehet a perben kérdéses. Mindemellett az alperes a kártalanítást kizáró körülményre nem is hivatkozott.
Alaptalannak ítélte az alperesnek az igazolási kérelem elmulasztásával kapcsolatos álláspontját is. Egyrészt utalt arra, hogy a Be.584.§./1/ bekezdése következtében nem a büntető bíróság, hanem a polgári bíróság bírálja el a kártalanítási igényt, ezzel együtt az igazolási kérelmet is. Az előterjesztésének szabályait a Pp.107.§./1/ bekezdése határozza meg. Az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló 3 hónapos objektív határidő pedig 2015 márciusában eltelt, ezt követően már nem lett volna igazolási kérelem eredménnyel előterjeszthető.
Az összegszerűség körében a bíróság a régi Ptk.355.§./4/ bekezdésében foglaltakra utalással kiemelte, hogy kártérítés címén mindazt meg kell téríteni, amely a károsultat ért nem vagyoni hátrány kiegyenlítéséhez vagy csökkentéséhez szükséges. Köztudomású, hogy a szabadságelvonás az egyénre nézve milyen hátrányokkal jár, a felperes 7 és fél hónapot volt előzetes letartóztatásban. A házi őrizet tartalma alatt a szabad mozgás hiányából eredő hátrányok kisebb mértékben érintették, de ez is kényelmetlenséggel járt. A felperes a szabadságmegvonással szükségképpen együtt járó nehézségeket meghaladó hátrányt is igazolt. Megállapítható volt ugyanis, hogy a letartóztatásakor élettársi kapcsolatban élt, az élettársa gyermeket várt, a felperes dolgozott, ugyanakkor élettársa szülői felügyeleti jogát a bíróság korábban más apától származó gyermekei tekintetében már megszüntette. Így a közös gyermek tekintetében sem volt szülői felügyeleti joga, ennél fogva a felperes rokona, ... fogadta családba a gyermeket a megszületést követően a gyámhivatal engedélyével és a gyámhivatal őt rendelte ki gyámul. Az előzetes letartóztatás alatt a felperes csupán két alkalommal, rövid időre találkozhatott gyermekével. A házi őrizet alatt hetente 2-3 alkalommal, valamint a hétvégeken találkoztak. A felmentő ítéletet követően a családba fogadás megszüntetésre került, és a gyermeket a gyámhatóság a felpereshez helyezte vissza, aki azóta is egyedül neveli őt. Megállapítható tehát, hogy kizárólag az előzetes letartóztatás volt a hátterében annak, hogy a felperes gyermekét más gondjára kellett bízni. A törvényszék álláspontja szerint az első pár hónap együttlét hiánya nagyon súlyosan érintette a felperest, a hátrány a felperes oldaláról nyilvánult meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!