A Legfelsőbb Bíróság Bfv.469/2009/7. számú határozata zsarolás bűntette (SÚLYOS FENYEGETÉSSEL elkövetett zsarolás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 273. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Katona Sándor, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Kiskunhalasi Járásbíróság B.139/2005/32., Kecskeméti Törvényszék Bf.918/2006/8., *Kúria Bfv.469/2009/7.* (BH 2011.3.56, BH+ 2010.10.425)

***********

Bfv.II.469/2009/7. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év október hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunhalasi Városi Bíróság 9.B.139/2005/32. számú ítéletét és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Bf.918/2006/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Kiskunhalasi Városi Bíróság a 2006. május hó 15. napján kihirdetett 9.B.139/2005/32. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntettében. Ezért őt 50 nap - fizikai munkakörben letöltendő - közérdekű munkára ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1984-ben született terhelt korábban öt alkalommal volt büntetve. Más elítélések mellett a Kecskeméti Városi Bíróság a 2004. november hó 15. napján jogerőre emelkedett 10.Fk.612/2003/49. számú ítéletével súlyos testi sértés bűntette, csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. E büntetéséből egynegyed feltételes kedvezménnyel 2005. szeptember hó 9. napján szabadult.

A terhelt 2004. októberében a diszkóban 5000 forintot adott át a sértettnek, aki a pénzzel eltűnt és ígérete ellenére nem ment vissza hozzá.

Röviddel ezután a terhelt - aki korábban birkózó volt, s erről a sértett tudott - testi sértés kilátásba helyezésével kérte vissza a sértettől az 5000 forintot. Ez a fenyegetés alkalmas volt arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen. Hatására a sértett 2005. október közepén a buszpályaudvaron egy aranynak látszó láncot adott át a terheltnek a tartozása fejében.

Pár nap múlva a terhelt közölte a sértettel, hogy a lánc nem arany. Továbbra is követelte a pénzt, ám ennek a sértett közel másfél hónapig nem tett eleget.

2004. december 7. napján a terhelt az iskolájában, a tanműhelynél kereste fel a sértettet 11 és 12 óra között. Kihívta őt a tanműhelyből és közölte vele, hogy a másfél hónapi késés miatt az 5000 forintot kamatostól kell megfizetnie. Összesen 30.000 forintot követelt tőle. Nyomatékul pofonvágta, minek következtében a sértett szája felhasadt, vérezni kezdett, az arcán pír keletkezett. Ezen felül elővette a famarkolatú zsebkését és közölte, hogy belévágja, ha nem kapja meg a követelt összeget. Az ütés és a közvetlen fenyegetés hatására a sértet megígérte, hogy másnapra megszerzi a 30.000 forintot, melynek átadására a terhelt másnap reggel a fél 8-9 órát jelölte meg.

A tanműhelyben tartózkodó D. D. a vastag dróttal átszőtt homályos üvegen keresztül látta a pofont, és értesítette az osztályfőnökét, T. J.-t, aki a rendőrségnek azonnal bejelentést tett. A gyors rendőri intézkedés során a bicskát a terhelttől lefoglalták.

A bíróság e tényállás alapján a terhelt cselekményét a Btk. 273. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntettének minősítette, amelyet különös visszaesőként követett el.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész által a büntetés súlyosítása végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2007. június hó 7. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott 3.Bf.918/2006/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelt cselekményét 1 rb. önbíráskodás bűntettének és további 1 rb. súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletének minősítette.

A terhelttel szemben kiszabott főbüntetést 2 év 6 hónap börtönbüntetésre súlyosította, és mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a különös visszaeső terhelttel szemben kiszabott büntetés halmazati büntetés, amelyből feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogi indokolás keretében kifejtette, hogy a sértett valamely ügyletből kifolyólag ténylegesen 5000 forinttal tartozott a terheltnek, aki e tartozás teljesítését fenyegetéssel kényszerítette ki. A sértett ezért adott át neki egy nyakláncot. Ezt a cselekményt helyesen minősítette az elsőfokú bíróság önbíráskodás bűntettének.

Tévedett azonban, amikor a terhelt további, a 2004. december 7. napján elkövetett cselekményét is ugyanígy minősülő és az előzővel folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek minősítette.

2004. december 7-én a terhelt már 30.000 forintot követelt a sértettől arra hivatkozással, hogy az eredeti tartozás után kamatot is felszámított. Ez az igény már nem volt jogosnak vagy jogosnak vélt igénynek tekinthető. A terhelt az 5000 forint összegű tartozást jogos alap nélkül változtatta 30.000 forintra, az általa felszámított uzsorakamat jogszerűtlen volt. A terhelt ekkor már jogtalan haszonszerzés végett cselekedett. Ennek érdekében alkalmazott a sértettel szemben erőszakot, illetve az élet, testi épség elleni fenyegetést. Ezzel kívánta rábírni a sértettet arra, hogy a jogtalan haszonnal megnövelt összeget megszerezze és átadja.

A cselekményt a Btk. 323. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdésének b.) pontja szerint minősülő és büntetendő súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletének minősítette - figyelemmel arra, hogy a rendőri beavatkozás a pénz kifizetését meghiúsította.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor.