A Szolnoki Törvényszék B.955/2016/23. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 160. §] Bírók: Borbély Ibolya, Csató Mihály, Nádor Zoltán

Szolnoki Törvényszék

8.B.955/2016/23. szám

A Szolnoki Törvényszék a 8.B.955/2016. számú ügyben Szolnokon, a 2016. november 7., 2017. január 30., április 10. és május 4. napján megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalás alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

vádlott neve (személyi adatok) v á d l o t t

bűnös:

emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) és j) pont].

Ezért a törvényszék a vádlottat 11 (tizenegy) év szabadságvesztésre és 10 (tíz) évre a közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani, abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A törvényszék kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült 508.226 (ötszáznyolcezer-kettőszázhuszonhat) Ft bűnügyi költségnek a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására az állam javára történő megfizetésére.

I n d o k o l á s

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 6.B.23/2016/11. sorszámú vádiratában vádlottat a Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés d) és j) pontjai szerint minősülő különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolta meg.

A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen az alábbi tényállást állapította meg.

A vádlott legmagasabb iskolai végzettsége érettségi, szakképzettsége cukrász. 2015. március 1. napjától és jelenleg is a Zrt. 1 alkalmazásában áll közfoglalkoztatottként, havi nettó jövedelme 77.968 forint. Családi állapota házas, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Vagyonát képezi a lakcíme szerinti ingatlan ½ tulajdoni része, valamint az városnév 1, utcanév, házszám 1 szám alatti ingatlan ¼ tulajdoni illetősége. Büntetve nem volt.

A vádlott nem szenved és a cselekmény idején sem szenvedett sem elmebetegségben, sem tudatzavarban, sem gyengeelméjűségben, sem szellemi leépülésben, sem a kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. A vádlott cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében, illetőleg ennek megfelelő magatartásban nem korlátozott.

A vádlott pszichés állapota a normalitás határain belül értelmezhető, nála kóros pszichés elváltozás a személyiségében nem mutatható ki.

A vádlott házastársa, tanú 4 2010. év elején ismeretséget kötött a sértettel, aki akkor a ½ tulajdoni hányadban tulajdonát képező városnév 1, utcanév, házszám 1 szám alatti ingatlanban lakott.

Ekkor a sértett II. csoportú rokkantnak minősült a 2007. évben történt agyállományi vérzés miatti féloldali bénulás, illetve alkohol okozta residualis zavarok miatt össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 80% volt. A sértett állapotából kifolyólag mozgásában erősen korlátozott volt, csak kerekesszékkel tudott közlekedni. Betegségei miatt rokkantsági ellátásban részesült, melynek összege 2010. évben havi 66.270 forint, míg 2015. évben 80.760 forint volt. A sértett rokkantsági ellátását 2013. évtől kezdődően különböző összegű levonásokkal terhelték, ezek összege 2015. évben havi 26.651 forint volt.

2010. április 16. napján a vádlott és házastársa, tanú 4, mint eltartók tartási-gondozási szerződést kötöttek a sértettel, mint eltartottal. A szerződés értelmében a sértett városnév 1-i 648 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az városnév 1, utca, házszám 1 szám alatt található lakóházas belterületi ingatlan 3.000.000 forint értékű, 2/4 tulajdoni illetősége - tartás jogcímén - az eltartók tulajdonába került, ennek fejében a vádlott és házastársa vállalták a sértett holtig tartó gondozását, ápolását, gyógykezeltetését, tartását és halála utáni illő eltemettetését. A felek megállapodtak továbbá abban, hogy az eltartók a tartást a sértett saját lakásában, a megszokott környezetében nyújtják részére, azonban minden év szeptember 30. napjától következő év április 30. napjáig a szerződésben foglalt kötelezettségüket a saját lakásukban teljesítik.

A vádlott a szerződésben vállalt kötelezettségeivel tisztában volt.

A szerződés megkötését követően a vádlott és házastársa a tartási kötelezettségüknek a sértett házában tettek eleget, majd 2010. év nyarán a sértettet a saját, városnév 1, utcanév, házszám 2 szám alatti ingatlanjuk egy külön álló szobájába költöztették át, ahol a sértett halála napjáig életvitelszerűen tartózkodott.

A vádlott házastársa 2014 nyarától országnév 1-ben dolgozott úgy, hogy 2 hónapig külföldön tartózkodott, majd 1 hónapot itthon volt. T anú 4 2015. február 16. napján utazott ki ismét országnév 1-be munkavégzés céljából, ahonnan a sértett halála napjáig nem is tért vissza, ezáltal a sértett tartása-gondozása a 2010. évben megkötött szerződés értelmében a vádlottra hárult.

A vádlott 2015. márciustól a szerződésben vállalt tartási-gondozási kötelezettségeinek nem tett eleget, így nem gondoskodott arról, hogy a sértett megfelelő mennyiségű ételt és italt vegyen magához, minek következtében a sértett legalább 1 hónap leforgása alatt rendkívüli mértékben lesoványodott, körülbelül 30 kilogrammra fogyott. 2015. március végére az elégtelen ellátás következtében és amiatt, hogy az ágyhoz kötött sértettet nem fürdette, nem mosdatta, mozgatásával nem törődött, a sértett végtagjai zsugorodott állapotban rögzültek, a sértett az ágyban megmozdulni nem tudott, ezáltal képtelen volt arra, hogy segítség nélkül italt vagy élelmet vegyen magához, továbbá a sértett hátán, alsó testén nagy kiterjedésű, csontig hatoló felfekvéses sebek keletkeztek, amit a vádlott észlelt.

A sértett egészségi állapota 2015. április 2. napjára oly mértékben megromlott, hogy vizeletét, székletét maga alá ürítette, nehezen vette a levegőt, fulladt. A vádlott észlelve a sértett állapotát, ezen a napon 18.35 órakor értesítette az ügyeletes orvost, aki a helyszínre érve, látva a sértett állapotát, őt mentővel a városnév 2-i kórházba utalta. Még ugyanezen a napon az esti órákban a helyszínre érkező mentőegység megkezdte a sértett szállítását városnév 2-re, azonban útközben a mentőápoló a szállítás folytatásához magasabb szintű ellátás biztosító, úgynevezett eset-kocsit kért. A sértett átadása a helyszínre érkező eset-kocsinak 20.19 órakor megtörtént, ezáltal a sértett szállítása a városnév 2-i kórházba folytatódott. Az ellátás során a sértett a mentősök kérdésére jelezte, hogy szomjas és éhes.

A sértettnek a szállítás közben légzése és keringése leállt, emiatt már a mentőben megkezdődött a sértett újraélesztése, ami a városnév 2-i kórházban is folytatódott, ennek ellenére a sértett 2015. április 2. napján 21.55 órakor meghalt.

A sértett halálának közvetlen oka kétoldali heveny tüdőverőér rögösödés, elzáródás (trombózis), amely a sértett ápolásának, gondozásának, táplálásának súlyos fokú elhanyagolása következtében kialakult teljes mozgásképtelenség, hosszantartó fekvés következménye.

A gondozás, ápolás elmulasztása és a sértett halála között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg. A sértett életét - halálának napján - már az azonnal érkező orvosi segítség sem tudta megmenteni.