22/2023. (XII. 14.) MK utasítás

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkavállalóinak szociális és kegyeleti ellátásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Ezen utasítás hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkavállalóira (a továbbiakban: munkavállaló), valamint - az ezen utasításban meghatározott esetben és körben - a nyugállományba helyezett munkavállalóira (a továbbiakban: nyugállományba helyezett) terjed ki.

2. § Ezen utasítás alkalmazásában polgári nemzetbiztonsági szolgálat

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

b) az Információs Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és

d) a Nemzeti Információs Központ.

3. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat éves költségvetésében az ezen utasításban meghatározott szociális és kegyeleti gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet képez.

2. Pénzbeli támogatások

4. § A munkavállaló szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

5. § A 3. § szerinti keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:

a) szociális segély,

b) születési segély,

c) beiskolázási segély, valamint

d) temetési segély.

6. § (1) Pénzbeli támogatásban csak az a munkavállaló részesíthető, aki szociális helyzetének, rászorultságának megítéléséhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.

(2) A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a saját, a vele közös háztartásban élő, valamint az indokolásban foglalt további személyek a támogatás igénylésére okot adó körülmény felmerülésekor fennálló jövedelmi viszonyokat tanúsító jövedelemigazolását, tankötelezettségnél idősebb gyermek esetében az érvényes diákigazolványának másolatát vagy az álláskeresési támogatás igénybevételéről kiállított igazolást, csatolnia kell továbbá az igény indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatokat.

(3) A pénzbeli támogatásokra való jogosultságról és annak mértékéről a szociális bizottság javaslatának figyelembevételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) dönt.

3. Szociális bizottság

7. § (1) A szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére véleményező és javaslattevő jogkörrel a főigazgató mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2) A főigazgató szociális gondoskodás körébe tartozó pénzbeli támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A szociális bizottság javaslatától eltérő döntését a főigazgatónak írásban indokolnia kell.

8. § (1) A szociális bizottságot a főigazgató döntése alapján legalább 5 és legfeljebb 15 fővel kell létrehozni és működtetni.

(2) A szociális bizottság titkárát és további tagjait a főigazgató nevezi ki, azzal, hogy legalább 1 fő pénzügyi feladatokat és legalább 1 fő személyügyi feladatokat ellátó személy.

(3) A szociális bizottság tagja a nyugdíjas referens.

(4) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(5) A szociális bizottság ügyrendjét a szociális bizottság alakítja ki, és a főigazgató hagyja jóvá.

(6) A szociális bizottság tagjai a főigazgató által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

4. Szociális segély

9. § (1) Szociális segélyben - súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt - azon kedvezőtlen szociális helyzetbe került munkavállalót lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri, bruttó összege nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 800%-át.

5. Születési segély

10. § (1) Születési segélyben kell részesíteni a munkavállalót, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. A születési segély a (2) bekezdés szerinti alanyi jogon járó segély és a (3) bekezdés szerinti szociális alapon megállapított segély összege.

(2) A születési segély alanyi jogon járó bruttó összege - gyermekenként - az illetményalap 100%-a.

(3) A születési segély szociális alapon megállapított részét a munkavállaló szociális helyzete alapján kell megállapítani, úgy, hogy a születési segély teljes bruttó összege nem haladhatja meg - gyermekenként - az illetményalap 300%-ának megfelelő összeget.

6. Beiskolázási segély

11. § (1) A munkavállaló a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke - ideértve a nevelt gyermeket is - után beiskolázási segélyben részesíthető.

(2) A beiskolázási segély bruttó összege gyermekenként legalább az illetményalap 50%-a, de nem haladhatja meg az illetményalap 100%-ának összegét.

(3) A kérelmet minden év augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani.

(4) Beiskolázási segélyben kell részesíteni - ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -

a) a 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállalót,

b) a fogyatékkal élő, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő munkavállalót,

c) a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót.

7. Temetési segély

12. § (1) Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével a munkavállaló a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2) Temetési segélyben részesíthető az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak.

(3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a temetés költségeit 50%-ban átvállalta.

(4) A kérelmet a temetést követő három hónapon belül lehet benyújtani.

(5) A temetési segély bruttó összege nem haladhatja meg a temetési segélyben részesítendő által viselt összeget, de legfeljebb az illetményalap 400%-a lehet.

8. A nyugállományba helyezettek szociális gondozása

13. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a rendelkezésére álló szociális és kegyeleti keret terhére gondoskodik a nyugállományba helyezettek szociális és kegyeleti ellátásáról.

(2) A nyugállományba helyezetteket és a közeli hozzátartozóit a szociális és kegyeleti ellátás keretében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

a) a 9. § szabályainak alkalmazásával szociális segélyben,

b) a 12. § szabályainak alkalmazásával temetési segélyben

részesítheti.

(3) A nyugállományba helyezett szociális gondozásba vétele annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak a feladata, ahonnan a munkavállalót nyugállományba helyezték.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megszűnése esetén a nyugállományba helyezett szociális gondozási feladatait a jogutód szerv látja el.

14. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nyugállományba helyezettek szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására, a nyugdíjasok ügyeinek intézésére és a nyugállományba helyezettek egyesületeinek támogatására nyugdíjas referenst jelöl ki.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nyugdíjasok által létrehozott egyesületek működését támogatásban részesítheti.

9. A kegyeleti gondoskodás

15. § A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján lehet minősíteni.

16. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt

a) munkavállalót vagy

b) nyugállományba helyezettet,

aki huzamosabb időn feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult a polgári nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez.

(2) Az elhunyt (1) bekezdés szerinti minősítésére a főigazgató jogosult.

17. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket - ide nem értve a síremlékállítás költségeit - teljes összegben kell megtéríteni.

(2) A síremlékállítás költsége legfeljebb az illetményalap tízszeresének megfelelő bruttó összegig téríthető meg.

(3) A kegyeleti költségek az alábbi kiadásokra számolhatóak el:

a) a halott szállításának, tárolásának, hűtésének és felkészítésének költségei,

b) a sírhelyköltség, ideértve az urnafülke költségeit is,

c) a síremlékállítás költsége,

d) a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások és kellékek költségei, a családi koszorú és a gyászhirdetések költségeinek kivételével.

(4) Kettős sírhelyváltás vagy kettős síremlékállítás esetén csak az elhunytra eső arányos költségek számolhatók el.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott költségeket az elhunyt eltemettetésére köteles személy nevére kiállított, eredeti számlával kell igazolni.

10. Záró rendelkezések

18. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter