62003CJ0109[1]

A Bíróság (első tanács) 2004. november 25-i ítélete. KPN Telecom BV kontra Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA). Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: College van Beroep voor het bedrijfsleven - Hollandia. Távközlés - 98/10/EK irányelv - Nyílt hálózatellátás a beszédalapú telefóniában - Az előfizetőkre vonatkozó információk átadása - Az árak rögzítése. C-109/03. sz. ügy.

C-109/03. sz. ügy

KPN Telecom BV

kontra

Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA)

(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Távközlés - 98/10/EK irányelv - Nyílt hálózati hozzáférés a távbeszélő szolgáltatások területén - Az előfizetőkre vonatkozó információk átadása - Az árak rögzítése"

Az ítélet összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése - Távközlési ágazat - Nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazása a távbeszélő szolgáltatások területén, és egyetemes távközlési szolgáltatás bevezetése - 98/10 irányelv - Telefonkönyvi szolgáltatások - Az egyetemes szolgáltató kötelezettségei - Az előfizetőkre vonatkozó megfelelő információk átadása - A "megfelelő információk" fogalma

(98/10 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése - Távközlési ágazat - Nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazása a távbeszélő szolgáltatások területén, és egyetemes távközlési szolgáltatás bevezetése - 98/10 irányelv - Telefonkönyvi szolgáltatások - Az egyetemes szolgáltató kötelezettségei - Az előfizetőkre vonatkozó megfelelő információk átadása - Költségek számlázása - Korlátok

(98/10 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés)

1. A nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a távbeszélő-szolgáltatások területén és egyetemes távközlési szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 98/10 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az előfizetőkre vonatkozó "megfelelő információk" kifejezés, amelyet - az egyetemes szolgáltatónak kell átadnia - kizárólag azon előfizetők adataira vonatkozik, akik nem ellenezték a nyilvános listába való felvételt, illetve azon adatokra, amelyek elegendőek a telefonkönyv felhasználói számára, hogy a keresett előfizetőt azonosíthassák. Ezek az adatok főszabály szerint magukban foglalják az előfizető nevét, lakcímét, beleértve az irányítószámot, valamint az érintett szervezet által a részükre kiadott telefonszámot. Mindamellett a tagállamok előírhatják, hogy más adatokat is a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben azok - a konkrét nemzeti feltételekre tekintettel - az előfizetők azonosításához szükségesnek tűnnek.

(vö. 36. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a távbeszélő-szolgáltatások területén és egyetemes távközlési szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 98/10 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése által előírt, az egyetemes szolgáltató által a harmadik személyek részére a megfelelő információknak tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon való rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét úgy kell értelmezni, hogy olyan adatok tekintetében, mint a személyek neve, címe, valamint a részükre kiadott telefonszám az egyetemes szolgáltató kizárólag az adatok harmadik személyeknek való tényleges rendelkezésre bocsátására vonatkozó költségeket számlázhatja. Viszont az olyan kiegészítő adatok tekintetében, amelyeket az egyetemes szolgáltató nem köteles a harmadik személyek rendelkezésére bocsátani - ezen rendelkezésre bocsátás költségeinek kivételével -, a szolgáltató joggal számlázhatja az ezen adatok megszerzésével kapcsolatban részéről felmerült költségeket, amennyiben a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód a harmadik személyek vonatkozásában biztosított.

(vö. 42. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2004. november 25. (*)

"Távközlés - 98/10/EK irányelv - Nyílt hálózati hozzáférés a távbeszélő szolgáltatások területén - Az előfizetőkre vonatkozó információk átadása - Az árak rögzítése"

A C-109/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2003. március 10-én érkezett, 2003. január 8-i végzésével terjesztett elő az előtte

a KPN Telecom BV

és

az Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA)

között folyamatban lévő eljárásban,

a Denda Multimedia BV

és

a Denda Directory Services BV

részvételével,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök (előadó), A. Rosas, K. Lenaerts, S. von Bahr és K. Schiemann bírák,

főtanácsnok: Poiares Maduro,

hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. május 19-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a KPN Telecom BV képviseletében B. L. P. van Reeken és E. Pijnacker Hordijk advocaten,

- az Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (OPTA) képviseletében A. B. van Rijn és B. J. Drijber advocaten,

- a Denda Multimedia BV képviseletében T. F. W. Overdijk advocaat,

- az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Shotter és W. Wils, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. július 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a távbeszélő-szolgáltatások területén és egyetemes távközlési szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 1998. február 26-i 98/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 101., 24. o., a továbbiakban: irányelv) 6. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a KPN Telcom BV (a továbbiakban: KPN) az Onafhankelijke Post en Telecommunicatie Autoriteit (postai és távközlési független hatóság, a továbbiakban: OPTA) között folyamatban levő eljárásban terjesztették elő a KPN előfizetőire vonatkozó egyes információknak magánvállalkozások számára történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, azzal a céllal, hogy e vállalkozások telefonkönyvet állítsanak össze.

A jogi háttér

3 Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése előírja:

"A jelen irányelv célja a nyílt és hatékony hozzáférés biztosítása a nyilvános vezetékes távközlési hálózathoz és a vezetékes távközlési szolgáltatáshoz, valamint a használatuk körülményeinek harmonizásása a nyílt versenyző piaci környezetben a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) feltételeinek megfelelően.

Az irányelv célja, hogy a teljes Közösség területén biztosítsa a jó minőségű nyilvános vezetékes telefonszolgáltatást, és meghatározza azt a szolgáltatáskészletet, amelyhez valamennyi felhasználónak, beleértve a fogyasztókat, az egyetemes szolgáltatás keretében hozzáféréssel kell rendelkeznie a konkrét nemzeti feltételek fényében, megfizethető áron."

4 Az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja így határozza meg az "egyetemes szolgáltatás" fogalmát: "meghatározott minimális szolgáltatáskészlet, amely földrajzi helyzetre tekintet nélkül és a konkrét nemzeti feltételek fényében megfizethető áron minden felhasználó számára rendelkezésre áll."

5 Az irányelv 6. cikke előírja:

"1. E cikk rendelkezéseit a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokban, különösen a 95/46/EK és a 97/66/EK irányelvben foglalt követelményekre figyelemmel kell alkalmazni.

2. A tagállamok biztosítják, hogy:

(a) az előfizetők jogosultak legyenek a nyilvánosan elérhető előfizetői névjegyzékekben szerepelni, a bejegyzést ellenőrizni, és ha szükséges, azt helyesbíteni vagy annak eltávolítását kérni;

(b) a névjegyzékekben történő szerepeltetést nem ellenző előfizetők helyhez kötött, mobil- és személyi hívószámait tartalmazó előfizetői névjegyzékek a felhasználók számára elérhetők legyenek a megfelelő hatóság által jóváhagyott, akár nyomtatott, akár elektronikus, akár mindkét formában, és ennek frissítése rendszeresen megtörténjen;

(c) legalább egy átfogó, minden nyilvántartott előfizetői számot tartalmazó telefonos tudakozószolgálat álljon rendelkezésére valamennyi felhasználónak, beleértve a nyilvános telefonállomások használóit is;

3. A 2. cikk b) és c) pontjában foglalt szolgáltatások nyújtása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy minden, az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő vállalkozás teljesítsen minden olyan ésszerű kérést, amely a megfelelő információk egyeztetett formában, tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk b) és c) pontjában foglalt szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások a rendelkezésükre bocsátott információk kezelése és nyilvánosságra hozatala során alkalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét."

6 Hollandiában az irányelvben szabályozott tárgyat az 1988. október 26-i Wet op de telecommunicatievoorzieningen (a távközlésről szóló törvény; Staatsblad 1988., 520. o., a továbbiakban: WTV), valamint e törvény végrehajtási rendeleteként az 1988. november 10-i Besluit ONP Huurlijnen en telefonie (a bérelt vonalakról és az ONP távközlésről szóló rendelet; Staatsblad 1988., 639. o. a továbbiakban: BOHT), többek között annak 7.1. és 7.5. cikke szabályozza.

7 A BOHT 43. cikke előírja:

"Bármely személy, aki telefonszámokat ad át [...] a hozzá kapcsolódó információval együtt, kérelemre rendelkezésre bocsátja azokat, megegyezés szerinti formában, tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon tudakozószolgálat biztosítása céljából [...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 A KPN az egyetemes távközlési szolgáltató Hollandiában. A hollandiai székhelyű Denda International vof, a későbbi Denda Multimedia BV (a továbbiakban: Denda) és a németországi székhelyű Topware CD-Service AG (a továbbiakban: Topware) voltak a kérdést feltevő bíróság előtti per tényállásának bekövetkezése időpontjában a papíralapú, illetve elektronikus telefonkönyvek előállítói, amely utóbbit először CD-ROM formájában gyártották, azzal a megfontolással, hogy a későbbiekben azt az Interneten helyezik el.

9 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint a Denda és a Topware kérte a PTT Telecom BV-t, amely 1998-ig a KPN jogelődje volt, hogy közölje velük a telefonszolgáltatás előfizetőire vonatkozó adatokat saját telefonkönyv összeállítása céljából. Az olyan alapvető adatokon kívül, mint a név, a cím, a lakóhely, a telefonszám, és esetlegesen az előfizető irányítószáma, valamint az arra vonatkozó jelzés, hogy a szám kizárólag faxszámként használatos, e két vállalat kiegészítő adatok közlését is kérte, amelyeket a reklámhirdetések kivételével a KPN jogelődje által kinyomtatott telefonkönyv fehér oldalai tartalmaztak. Ez a kérés például olyan adatok kiegészítő közlésére vonatkozott, mint az előfizető foglalkozása, másik neve, annak megjelölése, hogy valamely további település nyilvántartásában szerepel vagy az előfizető további mobiltelefonszáma.

10 A KPN jogelődje megtagadta a Denda és a Topware számára ezen kiegészítő információk közlését. Szintén megtagadta az alapvető adatoknak az adatonkénti 0,85 NLG ár alatti közlését, amely ár a vállalkozások álláspontja szerint jelentősen eltúlzott volt. Az említett vállalkozások panaszt nyújtottak be az OPTA-hoz annak megállapítása céljából, hogy a KPN jogelődje megsértette a WTV és a BOHT rendelkezéseit.

11 1999. szeptember 29-i határozatában az OPTA úgy döntött, hogy a KPN nem volt köteles közölni a Dendával és a Topware-rel azon kiegészítő adatokat, amelyekhez azok hozzá akartak jutni, másrészt az alapvető adatok átadásáért a KPN által kért ár nem haladhatja meg az adatonkénti 0,005 NLG-t.

12 A KPN, valamint a Denda és a Topware panaszt nyújtottak be az OPTA határozata ellen. Az OPTA két 2000. december 4-én hozott határozatával módosította eredeti álláspontját, és úgy döntött, hogy a KPN köteles az egy vagy több mobiltelefonszámra, az előfizető foglalkozására és más településeken való esetleges nyilvántartására vonatkozó kiegészítő adatok szolgáltatására is.

13 A KPN és a Denda keresetet nyújtottak be e határozatok ellen az Arrondissementsrechtbank te Rotterdam (Hollandia) előtt, amely e kereseteket mint megalapozatlanokat elutasította. A College van Beroep voor het bedrijfsleven mint fellebbezési bíróság kétségeinek adott hangot a WTV és a BOHT vonatkozó rendelkezéseinek az irányelv alapján való értelmezésével kapcsolatban.

14 A College van Beroep voor het bedrijfsleven úgy ítélte meg, hogy az előtte lévő ügy elbírálásához szükséges az irányelv 6. cikke (3) bekezdésének értelmezése, és az eljárást fel kell függeszteni, amíg a Bíróság nyilatkozik a következő, előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről:

"1) A »megfelelő információk« kifejezés a 98/10/EK irányelvben úgy értelmezendő, hogy az kizárólag az érintett szervezetek által kiutalt telefonszámot jelenti a névvel, a lakóhellyel, illetve annak a személynek az irányítószámával együtt, akinek a telefonszámot kiadták, valamint annak a ténynek a megjelölését, hogy a telefonszámot (kizárólag) faxszámként használják, vagy azok az említett szervezetek rendelkezésére álló más adatokra is vonatkoznak, mint a foglalkozás, valamely másik név, valamely másik település vagy a mobiltelefonszámok kiegészítő megjelölése?

2) Azt a kifejezést, amely szerint »megfelel minden ésszerű igénynek [...] tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes«, amelyet az első kérdésben említett rendelkezés érintett, úgy kell-e értelmezni, hogy

a) az érintett személynek a névvel, címmel, lakóhellyel és irányítószámmal ellátott telefonszámai kizárólag a tényleges rendelkezésre bocsátásból eredő határköltség megfizetése ellenében bocsáthatóak rendelkezésre, és

b) az a) pontban érintettől eltérő adatokat olyan díjazás ellenében kell rendelkezésre bocsátani, amely az adatszolgáltató által kimutatott, az adatok megszerzésével és szolgáltatásával összefüggésben a nála felmerült költségeket fedezi?"

Az első kérdésről

15 Az első kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy milyen adatokra vonatkozik az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében szereplő "megfelelő információk" kifejezés.

16 Bevezetésként meg kell állapítani, hogy az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése nem ad semmilyen meghatározást az előfizetőkre vonatkozó "megfelelő információk" fogalmára, amelyeket a számokat kiutaló szervezetek nyújtanak harmadik személyek részére. Ezt a fogalmat tehát úgy kell értelmezni, hogy megfeleljen az irányelv céljának.

17 Így az irányelv 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján, az irányelv célja az, hogy az egész Közösségen belül biztosítsa a jó minőségű nyilvános, vezetékes telefonszolgáltatást, és meghatározza azon szolgáltatásokat, amelyekhez valamennyi felhasználónak, beleértve a fogyasztókat, az egyetemes szolgáltatás keretében megfizethető áron - valamint ahogy az az irányelv címéből is következik "versenykörnyezetben" - hozzáféréssel kell rendelkeznie.

18 Az irányelv célja az egyetemes szolgáltató, a versenyszférához tartozó vállalatok, valamint a felhasználók - beleértve a fogyasztókat - érdekei közötti egyensúly biztosítása.

19 Elsősorban az egyetemes szolgáltatással kapcsolatosan emlékeztetni kell arra, hogy az az irányelv 2. cikke (2) bekezdése f) pontjának meghatározása szerint meghatározott minőségű minimális szolgáltatáskészlet, amely földrajzi helyzetre tekintet nélkül és a konkrét nemzeti feltételek alapján megfizethető áron minden felhasználó számára rendelkezésre áll.

20 A Bizottság joggal állapítja meg, hogy az irányelv 6. cikke (3) bekezdésének elején található azon kifejezéseiből, miszerint "a (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt szolgáltatások ellátásának biztosítása céljából" következik, hogy a tagállamok annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy a telefonszámokat az előfizetők számára kiutaló szervezetek minden, a megfelelő információk átadására vonatkozó, ésszerű kérelemre választ adjanak, az egyetemes szolgáltatás ellátásának összefüggésébe illeszkedik.

21 Meg kell tehát vizsgálni, hogy melyek az ilyen szolgáltatás ellátásának biztosításához szükséges adatok.

22 Ebben az összefüggésben az irányelv 6. cikk (2) bekezdése kizárólag azt említi meg, hogy a telefonkönyveknek a felhasználók rendelkezésére bocsátása céljából tartalmazniuk kell valamennyi előfizetőt, akik nem ellenezték a bejegyzést, beleértve vezetékes-, a mobil- és a magántelefonszámokra vonatkozó adatokat is. Ebből következik, amint az a KPN joggal kiemelte, hogy az ebben a rendelkezésben említettektől eltérő adatok az egyetemes szolgáltatásssal összefüggésésben nem szükségesek a telefonkönyv összeállításához.

23 Felmerül a kérdés, hogy az egyetemes szolgáltató által a versenytársak részére való információellátás keretében az adatokra vonatkozó ilyen korlátozás megfelel-e a távközlési piaci liberalizáció követelményeinek, amely az irányelv hátterét képezi. Az OPTA és a Denda határozottan kétségbe vonják ezt a lehetőséget, és úgy érvelnek, hogy csak az átadandó adatok fogalmának tág értelmezése tenne eleget a tisztességes verseny követelményének.

24 A KPN szerint az irányelvnek nem célja, hogy harmadik személyek hasznot húzzanak az egyetemes szolgáltató által kifejtett olyan erőfeszítésekből, mint a kiegészítő adatok költséges összegyűjtése, mivel az ilyen erőfeszítések nem képezik részét a szűken értelmezett szolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségeknek. Az irányelv bármilyen más értelmezése torzítaná a telefonkönyv-kiadó vállalkozások közötti versenyt, mivel az egyikük köteles lenne a versenytársait segíteni anélkül, hogy ez utóbbiaknak viszonosság alapján kellene eljárniuk.

25 Ebből a szempontból megállapítható, hogy az irányelv több helyen említi célkitűzését, amely a távközlés területén a versenyző piac létrehozása lenne. A telefonkönyveket illetően az irányelv hetedik preambulumbekezdése szerint: "a telefonkönyvek kiadására vonatkozó szolgáltatás a verseny szempontjából nyitott tevékenység". Ezenkívül az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése az előfizetőkre vonatkozó egyes információknak a versenytársak számára való rendelkezésre bocsátásáról alátámasztja ezt a célkitűzést.

26 Az a tény, hogy az egyetemes szolgáltatón kívül más vállalkozások is foglalkoznak telefonkönyvek összeállításával az érintett tagállamban, mint a Denda és a Topware, bizonyítja, hogy a telefonkönyvek versenyző piaca valóban fejlett.

27 Nem kizárt, hogy az alapeljárásban a szóban forgó adatok átadásának visszautasítása befolyásolja azon feltételeket, amelyek mellett a telefonkönyveket kínáló vállalkozások az ilyen versenyző piac fejlődni képes. Az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése e feltételekre vonatkozóan előírja, hogy azoknak "tisztességesnek, költségalapúnak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek" kell lenniük. Ennélfogva amennyiben az egyetemes szolgáltató betartja az említett rendelkezésben előírt feltételeket, ezenfelül nem köteles minden olyan kiegészítő adatot átadni, amelyet a versenytársai igényelnek.

28 A fentiekből következik, hogy az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt adatoktól eltérő adatok szolgáltatásának megtagadása összeegyeztethető a távközlési piac liberalizációjával, amely az irányelv egyik célja.

29 Végül, ami a felhasználók - beleértve a fogyasztókat is - különös érdekeit illeti, főként ezek a személyek élvezik az irányelv 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján az érintett versenyző piacból származó előnyöket. Valójában az irányelv hetedik preambulumbekezdése szerint a felhasználóknak - beleértve a fogyasztókat is - "olyan telefonkönyvekre és általános tudakozószolgálatra van szükségük, amelyek valamennyi, a jegyzékben szereplő előfizetőt, valamint azok telefonszámát tartalmazzák (így azok vezetékestelefon-, mobiltelefon- és magántelefon-számát)". Ezen rendelkezéseket az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja megismétli.

30 Az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a felhasználók információigénye nemcsak arra vonatkozik, hogy a telefonkönyvben őket feltüntessék, hanem az abban szereplő egyes adatok teljes vagy részleges törlésére is. Amint a Bizottság jogosan emelte ki, az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése kifejezetten utal egyes, a személyes adatok és a magánélet védelmére irányuló közösségi rendelkezésekre.

31 Egyébként a Bíróság álláspontja szerint - természetesen más összefüggésben, de amely mindamellett az irányelv 6. cikkének (2) bekezdésére is vonatkozik - e rendelkezésből következik az az elv, amely szerint minden piaci szereplő a saját előfizetői listáját kezeli, és nem igényli, hogy az általános listán őt feltüntessék, illetve nem közli az előfizetők nevét a telefonkönyv kiadójával (C-146/00. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2001. december 6-án hozott ítélete [EBHT 2001., I-9767. o.] 68. pont).

32 Ennélfogva kétségtelen, hogy a személyes adatok és a magánélet védelme alapvető fontosságú tényező annak megítélésekor, hogy melyek azok az adatok, amelyeket valamely piaci szereplőnek harmadik versenytárs rendelkezésére kell bocsátania. A tág értelmezés, amely különbségtétel nélkül követelné meg a piaci szereplő rendelkezésére álló valamennyi adat rendelkezésre bocsátását - az olyan előfizetőkre vonatkozó adatok kivételével, akik semmilyen formában nem kívánnak a közzétett listán szerepelni -, nem összeegyeztethető az érintett személyek adatainak és magánéletének védelmével.

33 Ebből következik, hogy az érintett szolgáltatások felhasználói különös érdekeinek figyelembe vétele, ideértve a fogyasztókat is, nem bizonyítja a "megfelelő információk" fogalmának tág értelmezését.

34 A különböző érdekekre vonatkozó számos megfontolásból következik, hogy az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében szereplő "megfelelő információk" kifejezést szűken kell értelmezni. A szervezeteknek, amelyek a telefonszámokat adják ki, kizárólag azokat az adatokat kell átadniuk harmadik személyeknek, amelyek azon előfizetőkre vonatkoznak, akik nem ellenezték a közzétett listán való feltüntetést, és amelyek elégségesek a telefonkönyv felhasználói számára az általuk keresett előfizetők azonosítása céljából. Ezen adatok - főszabály szerint - magukban foglalják az előfizetők nevét és címét, beleértve az irányítószámot, valamint az érintett szervezet által a részükre adott telefonszámot.

35 Erre tekintettel, a Bizottság álláspontja, valamint a főtanácsnok indítványának 28. pontjának érvelése szerint lehetséges, hogy a távközlési szolgáltatók felhasználóinak igényei között nemzeti szinten különbségek vannak. Amennyiben a "megfelelő információ" kifejezés használatával az irányelv nem kerül teljes összhangba azokkal az ismérvekkel, amelyek az előfizetők azonosításához szükségesek, a tagállamok hatásköre marad, hogy a konkrét nemzeti összefüggésben meghatározzák, hogy harmadik személyek rendelkezésére kell-e bocsátani egyes kiegészítő adatokat.

36 Ennélfogva az első kérdésre úgy kell válaszolni, hogy a "megfelelő információ" kifejezés kizárólag azon előfizetők adataira vonatkozik, akik nem ellenezték a nyilvános listába való felvételt, illetve azon adatokra, amelyek elegendőek a telefonkönyv felhasználói számára, hogy a keresett előfizetőt azonosíthassák. Ezen adatok főszabály szerint magukban foglalják az előfizető nevét, lakcímét, beleértve az irányítószámot, valamint az érintett szervezet által a részükre kiadott telefonszámot. Mindamellett a tagállamok előírhatják, hogy más adatokat is a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben azok - a konkrét nemzeti feltételekre tekintettel - az előfizetők azonosításához szükségesnek tűnnek.

A második kérdésről

37 A második kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy melyek a gyűjtésre, a naprakésszé tételre és az előfizetőkre vonatkozó megfelelő információk szolgáltatására vonatkozó költségek, amelyeket az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint bele lehet foglani az adatok rendelkezésre bocsátásának költségeibe.

38 Ebből a szempontból elégséges azt megállapítani - amint az az OPTA és a Denda érveléséből is kiderül -, hogy az előfizetőkre vonatkozó alapvető adatok, azaz a név, a cím és ez utóbbiakhoz tartozó telefonszám elválaszthatatlanul kapcsolódik a telefonszolgáltatáshoz, és azok közlése nem igényel semmilyen különös erőfeszítést az egyetemes szolgáltatótól.

39 Valójában - ahogy a főtanácsnok indítványának 49. pontjában említette - az adatok megszerzésére vagy átadására vonatkozó költségeket, eltérően az adatok harmadik személyek rendelkezésére bocsátásának költségeitől, mindenképpen a távközlési szolgáltatónak kell viselnie, és azokat e szolgáltatások költségei és bevételei már tartalmazzák. E körülmények között az adatok megszerzésére, illetve átadására vonatkozó költségeknek az adatokhoz hozzáférni kívánó személyekre való áthárítása a szóban forgó költségek indokolatlan túlzó mértékű kompenzációjához vezethet.

40 Ebből következik, hogy a telefonkönyv-kiadók piacán ezen adatoknak a versenytárs vállalatok rendelkezésére bocsátása során az egyetemes szolgáltató kizárólag a rendelkezésre bocsátáshoz kapcsolódó kiegészítő költségeket számlázhatja, az ezen adatok megszerzésére vonatkozó költségek kizárásával.

41 A megoldás ennélfogva különbözik azon kiegészítő adatok esetében, amelyek megszerzéséért magának az egyetemes szolgáltatónak kell a járulékos költségeket viselnie. Ilyen esetben, amennyiben az egyetemes szolgáltató úgy határoz, hogy ezen adatokat a harmadik személyek rendelkezésére bocsátja anélkül, hogy az irányelv arra kötelezné, ez utóbbi irányelv semmilyen rendelkezése nem zárja ki, hogy a kiegészítő költségeket a harmadik személyekre számlázza, amennyiben a harmadik személyek számára biztosított a megkülönböztetéstől mentes bánásmód.

42 Következésképpen a harmadik kérdésre adandó válasz az, hogy az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése, amely előírja, hogy a harmadik személyek részére a megfelelő információkat tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon kell rendelkezésre bocsátani, úgy értelmezendő, hogy:

- az olyan adatok tekintetében, mint a személyek neve, címe, valamint a részükre kiadott telefonszám az egyetemes szolgáltató kizárólag az adatok harmadik személyeknek való tényleges rendelkezésre bocsátására vonatkozó költségeket számlázhatja;

- az olyan kiegészítő adatok tekintetében, amelyeket az egyetemes szolgáltató nem köteles a harmadik személyek rendelkezésére bocsátani - e rendelkezésre bocsátás költségeinek kivételével -, a szolgáltató joggal számlázhatja az ezen adatok megszerzésével kapcsolatban részéről felmerült költségeket, amennyiben a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód a harmadik személyek vonatkozásában biztosított.

A költségekről

43 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben levő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásásról a távbeszélő-szolgáltatások területén és egyetemes távközlési szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló, 1998. február 26-i 98/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a 6. cikke (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a "megfelelő információk" kifejezés kizárólag azon előfizetők adataira vonatkozik, akik nem ellenezték a nyilvános listába való felvételt, és amely adatok elegendőek a telefonkönyv felhasználói számára, hogy a keresett előfizetőt azonosíthassák. Ezek az adatok főszabály szerint magukban foglalják az előfizető nevét, lakcímét, beleértve az irányítószámot, valamint az érintett szervezet által a részükre kiadott telefonszámot. Mindamellett a tagállamok előírhatják, hogy más adatokat is a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben azok - a konkrét nemzeti feltételekre tekintettel - az előfizetők azonosításához szükségesnek tűnnek.

2) A 98/10 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését a megfelelő információk harmadik személyek számára való tisztességes, költségalapú és hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátásáról úgy kell értelmezni, hogy:

- az olyan adatok tekintetében, mint a személyek neve, címe, valamint a részükre kiadott telefonszám, az egyetemes szolgáltató kizárólag az adatok harmadik személyeknek való tényleges rendelkezésre bocsátására vonatkozó költségeket számlázhatja;

- az olyan kiegészítő adatok tekintetében, amelyeket az egyetemes szolgáltató nem köteles a harmadik személyek rendelkezésére bocsátani - ezen rendelkezésre bocsátás költségeinek kivételével -, a szolgáltató joggal számlázhatja az ezen adatok megszerzésével kapcsolatban részéről felmerült költségeket, amennyiben a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód a harmadik személyek vonatkozásában biztosított.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.