A Kúria Mfv.10119/2013/9. számú precedensképes határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 8. §, 9. §, 10. §, 74. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.119/2013/9.

A Kúria a dr. Vaskó László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Imre György ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.291/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.072/2012/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. január 6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.072/2012/4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.291/2011/11. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 30.000 (Harmincezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Elsődlegesen a jogviszony fennálltát 2011. július 21-ig kérte megállapítani, másodlagosan az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig. Kérte az alperest 18 havi átlagkeresetnek megfelelő átalány kártérítés megfizetésére kötelezni 1.872.000 forint összegben, ezen túlmenően elmaradt munkabér és hathavi átlagkeresetnek megfelelő átalány kártérítés viselését is igényelte az alperes részéről. Az Mt. 10.§ (3) bekezdése alapján kártérítés címén az elsődleges kereseti kérelemben megjelölt összeg vagy vagylagosan a másodlagos kereseti kérelemben meghatározott összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amennyiben az előző két kereseti kérelme alaptalan lenne. A Ptk. 5.§ (3) bekezdése alapján kérte, hogy Cs.L. polgármester és a felperes között 1999. március 30. napján, illetve 2000. április 3. napján kelt, az alperes által közalkalmazotti jogviszony létrehozására irányuló megállapodásnak a J.K.Ö. képviselő-testület részéről történő jóváhagyó nyilatkozatát pótolja, amennyiben erre nem lát lehetőséget, úgy az érvénytelen megállapodást nyilvánítsa érvényesnek a Ptk. 237.§ (2) bekezdése alapján.

A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.291/2011/11. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség viselésére kötelezte.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1998. februárjában munkaszerződést kötött karbantartókénti foglalkoztatás érdekében. 1999. március 3-án J. község polgármestere kinevezési okiratot írt alá a felperes részére, mely szerint 1999. április 1-jétől 2000. március 31-ig határozott időre karbantartó munkakörben foglalkoztatják. Munkáltatóként az okirat J. község P.H.-t jelölte meg.

2000. április 3-án a felek újabb kinevezési okiratot írtak alá, amelyben munkáltatóként ugyancsak a polgármesteri hivatal került megjelölésre. Ez a kinevezés már határozatlan időre szólt, továbbra is karbantartó munkakörre és ezt is Cs.L. polgármester írta alá. A karbantartói munka mellett a felperes gépkocsivezetői feladatokat is ellátott, és a karbantartó brigád vezetője is volt.

J. községben-ben sem ebben az időben, sem ezt követően polgármesteri hivatal nem működött, D. községgel közös körjegyzőséget tartottak fenn. Ennek ellenére a felperes kinevezési okiratát nem módosították.

2010. február 2-án J. község képviselő-testülete véleményezte az önkormányzat 2011. évi költségvetését és a polgármester azt a javaslatot tette, hogy egy karbantartói álláshelyet meg lehetne szünteti, három karbantartó ugyanis el tudja látni valamennyi intézményben a felmerülő feladatokat.

Az önkormányzat 2011. évi költségvetését a képviselő-testület 2011. február 15-én kezdte el tárgyalni. Elhangzott az ülésen, hogy SZ.R. karbantartó álláshelyét az önkormányzat létszámleépítés keretében szüntesse meg. Ezzel és az egyéb költségtakarékossággal kapcsolatban megszületett a határozat, amelyben egyebek mellett az szerepel, miszerint „javasoljuk, hogy SZ.R. karbantartó álláshelyét az önkormányzat szüntesse meg és létszámleépítés keretében kerüljön megszüntetésre az érintett közalkalmazott jogviszonya".

2011. február 17-én a polgármester tájékoztatta a felperest, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megszorító intézkedésekről tárgyalt és akként döntött, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2011. március 20. napjával létszámleépítés keretében megszünteti.

A felperes 2011. március 16-án kapta kézhez a 2011. március 9-én kelt 559-1/2011. számú jogviszony megszüntetés című okiratot, amelyet a polgármester írt alá. Munkáltatóként J. K.Ö.K.P.H. került megnevezésre, a munkáltatói jogkör gyakorlójaként pedig a polgármester. A felmentés indokolása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25.§ (2) bekezdés c) pontjára, illetőleg 30.§ (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság osztotta az alperesi álláspontot atekintetben, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyban sem az általa korábban megnevezett polgármesteri hivatallal, sem a helyette létrejövő körjegyzősséggel nem állhatott, ezen szervekkel csakis köztisztviselői jogviszony jöhetett volna létre. A Kjt. 1.§ (1) bekezdése helyes értelmezéséből megállapítható, hogy az a közigazgatási szervnek nem minősülő állami költségvetési szervekre a helyi önkormányzatok által az önkormányzati közfeladatok ellátására létesített intézményekre, valamint munkakörüktől, beosztásuktól függetlenül e munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottra vonatkozóan tartalmazhat rendelkezéseket.

A bíróság utalt a Kjt. 83/A.§-ában rögzítettekre. Megállapította, hogy a felperes foglalkoztatására az akkori polgármester által került sor, melyhez képviselő-testületi felhatalmazás nem volt, a képviselő-testület a felperes kinevezéséről, karbantartói munkakörben való foglalkoztatásáról nem döntött.

A bíróság a kinevezési okiratból megállapította azt a tényt is, hogy bár munkáltatóként a polgármesteri hivatal van megnevezve, ami nyilvánvalóan nem létezett J.-n, ennek ellenére a nem létező polgármesteri hivatal helyett a polgármester írta alá a kinevezési okiratot, amely azért is jogellenes, mert a polgármesteri hivatalt csak a jegyző képviselheti, a polgármesternek az önkormányzat képviseletére van jogosultsága.

A bíróság ítéltében utalt az Mt. 8.§, 9.§ és 10.§-ában foglaltakra és rögzítette, hogy a felperes érvénytelen, jogszabályba ütköző, semmis jogviszonya 1999. március 30-án jött létre, és azt a munkáltató több mint tíz éven keresztül nem orvosolta. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony nem került volna még megszüntetésre, a bíróság döntése a jogviszony felszámolására irányult volna. Jelen esetben azonban ez mellőzhető volt, ugyanis a munkáltató felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette.