A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20630/2022/6. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 47. § (1) bek., 1997. évi XI. törvény (Vt.) 19. § (1) bek., (3) bek., (4) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Bors Csaba, Karaszi Margarita

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23635/2020/67., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20630/2022/6.*, Kúria Pfv.20478/2023/2., 3076/2024. (II. 23.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.630/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Halász Bálint ügyvéd), a Dr. Nanyista László Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Nanyista László ügyvéd) és a Kodela Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kodela Viktor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Hennelné dr. Komor Ildikó Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I. rendű és a II.r. alperes neve (telephely1) II. rendű alperes ellen - védjegyjogosultság megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2022. július 1. napján kelt 3/A.P.23.635/2020/67-I. számú ítélete ellen a felperes 68. és 69. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek személyenként 465.967 (Négyszázhatvanötezer-kilencszázhatvanhét) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes alapítója, kizárólagos tulajdonosa és egyedüli törvényes képviselője volt a II. rendű alperesnek, annak felszámolásának 2018. július 23-i jogerős elrendeléséig. A II. rendű alperes 1990-ben alapított, főtevékenységként üdítőital, ásványvíz gyártásával foglalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. Magyarországon felszámolásáig ő gyártotta a "védjegyszó" üdítőitalt. Az I. rendű alperes egy 1995-ben alapított, főtevékenységként zöldterület-kezeléssel foglalkozó korlátolt felelősségű társaság.

[2] A II. rendű alperes jogosultja volt korábban az alábbi védjegyeknek:

1. lajstromszám1 lajstromszámú nemzetközi védjegy;

2. lajstromszám2 lajstromszám alatt felvett "védjegyszó" nemzeti szóvédjegy;

3. lajstromszám3 lajstromszám alatt felvett "védjegyszó"2 szóvédjegy;

4. lajstromszám4 lajstromszám alatt felvett "védjegyszó" színes ábrás védjegy;

5. lajstromszám5 lajstromszám alatt felvett "védjegyszó" színes térbeli védjegy;

6. lajstromszám6 lajstromszám alatt felvett "védjegyszó" színes térbeli védjegy (a továbbiakban a hat védjegy együtt: védjegyek).

[3] A 2015. december 28. napján Debrecenben a II. rendű alperes, mint eladó, egy perben nem álló szerbiai vállalkozás, a cég1 mint vevő, továbbá a felperes, mint kezes "Adásvételi Szerződés" címzésű szerződést kötöttek (a továbbiakban: első védjegyátruházási szerződés). A szerződés tárgyát a védjegyek és a teljes kapcsolódó know-how 150.000.000 forint vételár ellenében történő átruházása képezte. A szerződés 7. pontja alapján a cég1 teljesítéséért a felperes készfizető kezességet vállalt azzal, hogy a védjegyek tulajdonjoga a felperest illeti meg a cég1 általi teljesítés hiányában, illetve a cég1 helyett történő felperesi teljesítés esetén. Még ugyanezen napon és helyen a II. rendű alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő is kötöttek egy szerződést "Védjegy átruházására vonatkozó megállapodás" címzéssel (a továbbiakban: második védjegyátruházási szerződés). A megállapodás tárgyát a védjegyek és a teljes kapcsolódó know-how (receptúra és gyártási technológia) 100.000.000 forint vételár ellenében történő átruházása képezte. A szerződés 4. pontja alapján a vételár megfizetése olyan módon történik, hogy a teljes vételár beszámításra kerül a vevő eladóval szemben fennálló követelésébe. Az első szerződés a cég1 fizetési teljesítésének hiányában nem ment teljesedésbe.

[4] A Debreceni Törvényszék elrendelte a II. rendű alperes felszámolását 2018. július 23-án. A II. rendű alperes 2018. január 1-je és július 22-i időszakra vonatkozó tevékenységet záró beszámolóját a felperes, mint volt ügyvezető írta alá. A II. rendű alperes felszámolója 2018. november 29-én nyilvános pályázati felhívást tett közzé (a továbbiakban: pályázat) más vagyonelemek mellett a védjegyek értékesítése tárgyában, majd 2019. január 2-án a pályázat érvényességéről és eredményességéről szóló közleményt adott ki. A II. rendű alperes felszámolója a Csődtv. 47. § (1) bekezdése alapján elállt az első és második védjegyátruházási szerződéstől (a továbbiakban: felszámolói elállás). Elállását a felszámolási eljárásban megbízott szakértő1 könyvszakértői véleményére alapította. A pályázat eredményeként a II. rendű alperes, mint eladó, és az I. rendű alperes, mint vevő között adásvételi szerződés (a továbbiakban: felszámolói védjegyátruházás) jött létre, amellyel az I. rendű alperes 100.000.000 forint + áfa vételáron megvásárolta a védjegyeket a II. rendű alperestől. A szerződés II/2.3. bekezdése értelmében a felek rögzítették, hogy a védjegyek "jogosultjának személye kapcsán jogvitás helyzet merült fel". Erre tekintettel a felek megállapodtak, hogy a felszámolási védjegyátruházás kizárólag akkor lép hatályba, ha a védjegyek vonatkozásában "a jogvitás helyzet lezárul". Ezt követően a felperes 2019. január 29-én kelt, a felszámolói elállásra adott válaszlevelében rögzítette, hogy álláspontja szerint az elállás érvénytelen, illetve hatálytalan, mivel a második védjegyátruházási szerződéstől elállásnak nincs helye, hiszen az teljesedésbe ment, a védjegyek a felperes tulajdonában állnak. A II. rendű alperes a védjegyeket átruházta a felperesre, a felperes pedig ellenszolgáltatásként a kölcsönösen kialkudott 100.000.000 forint vételárat akként fizette meg, hogy ez az összeg beszámításra került a felperes II. rendű alperessel szemben tagi kölcsön címén fennálló követelésébe. Az I. rendű alperes 2020. március 6. napján utalta át a védjegyek vételárat a II. rendű alperesnek.

[5] A felperes 2018. augusztus 10. napján kérelmeket terjesztett elő a Hivatalnál a nemzeti védjegyekkel kapcsolatos jogutódlás tudomásulvétele és védjegyjogosultként való bejegyzése iránt; kérelméhez az első és a második védjegyátruházási szerződéseket csatolta, majd később a Hivatal felhívása nyomán a második védjegyátruházási szerződést jelölte meg a jogutódlás tudomásulvételének alapjául szolgáló szerződésként. Mellékelte a cég1 ügyvezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az első védjegyátruházási szerződés teljesítésére nem került sor. A Hivatal elutasította a kérelmeket a csatolt szerződések ellentmondásossága miatt. Az elutasító döntések ellen a felperes megváltoztatási kérelmeket terjesztett elő a Fővárosi Törvényszékhez, mely bíróság 2019. szeptember 19-én a megváltoztatási kérelmeket elutasította. A felperes fellebbezései nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék végzéseit a 2020. február 13. napján kelt végzéseivel helybehagyta. A jogerős végzések indokolása szerint "[...] arra helyesen mutatott rá a végzés, hogy az elállás semmisségének vizsgálata meghaladja a jelen eljárás kereteit, az a védjegy tulajdonjogának megállapítására irányuló perben vizsgálható, és ugyanitt nyerhet értékelést a zárómérleg tartalma, továbbá a könyv- és adószakértő szakvéleménye is."