A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20546/2019/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §] Bírók: Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota, Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.546/2019/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gaudi-Nagy Tamás egyéni ügyvéd (címe.) által képviselt dr. I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe.) II. rendű felpereseknek - a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve Kiadó Zrt. (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. május 30. napján kelt 28.P.23.924/2018/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 90.000 (kilencvenezer) forint+áfa első- és másodfokú együttes perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperesek a magyar nemzet közösségéhez tartoznak.

Az alperes üzemelteti a ....hu oldalt, amelyen 2018. november 08. napján "Magyar ember nem lop, csak kalandozik" címmel cikk jelent meg.

A felperesek keresetükben kérték megállapítani azt, hogy az alperes megsértette a Ptk. 2:42. § (1) bekezdésben és a 2:54. § (5) bekezdésében védett, a magyar nemzet közösségéhez való tartozáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy alperes által kiadott ... hetilap online internetes oldalán, az általa 2018. november hó 8. napján kiadott "Magyar ember nem lop csak kalandozik" című (elérhetőség: https://... _Bunuldozes_hianyaban) cikkében az alábbi, magyar nemzeti közösséget sértő tényállítást tették közzé: "[o] tt az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat."; "[e]zután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért."

Kérték kötelezni az alperest arra, hogy a jogsértő kitételeket távolítsa el a saját portálján megtalálható cikkből, valamint az alperes www.....hu internetes portálján a keresetben közölt módon és időben, az abban foglalt tartalom szerinti elégtételadásra kötelezni. Kérték továbbá az alperest fejenként 200.000 forint összegű sérelemdíj és 2018. november 8-tól esedékes késedelmi kamata, valamint 120.000 forint+áfa összegű perköltség megfizetésére kötelezni.

Keresetüket a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésére és a Ptk. 2:51. § (1) bekezdése c) és d) pontjaira, 2:52. § (1) bekezdésére és a 2:51. § (1) bekezdésére alapították.

Állították, hogy a "büdös magyar migráns" és a "magyar bandita" kifejezések használata a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, nemzeti öntudatukban sérti a magyarokat, mert alperes a sértő kijelentésekkel nagy nyilvánosság előtt kifejezésmódjában indokolatlanul bántó szavakat használt, amely megsértette a magyar nemzet közösségéhez tartozó felperesek becsületét. Az alperes véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátlan: nem sértheti a becsületüket, sem a magyar nemzet méltóságát.

A cikk tartalmát úgy értelmezték, hogy a kormány bírálata céljából készült, közpénzekkel kapcsolatos közéleti vitával foglalkozik. Ennek kapcsán a cikk írója allegorikus jelleggel a "honbiztosító hadjáratok" időszakát állítja párhuzamba jelen korral. A cikk mondanivalója szerint a kormányt erős, határozott módon kellene rendreutasítania a nyugati országoknak, csakúgy, mint a "honbiztosító hadjáratok" seregeit az akkori nyugat seregeinek. A cikk e mondanivalója nem áll kapcsolatban a közbeszéd kritikájával és amennyiben a kormányt kritizálja, úgy nem jogosítja fel arra az alperest, hogy a teljes magyarságot sértő kifejezéseket használjon. A honbiztosító hadjáratokat vezető seregek nemzetségekből álltak, így a magyarság szerves részét képezték. A seregekre és a hadjáratban résztvevő vitézekre alkalmazott sértő kifejezések őseinket sértik, akik ugyanúgy a magyar nemzethez tartoznak, mint a felperesek. A cikk mondanivalója szerint a mai magyarokhoz, mai magyarokról szól, így a cikkben alkalmazott sértő kifejezések közvetett módon a mai magyarságot is sértik.

A "büdös" jelző használata dehonesztáló kifejezésmód. A "migránsok" kifejezés is sértő, mivel a migráns szó mai jelentéstartalma az, hogyha valaki jogellenesen, erőszakosan, térfoglalási jelleggel próbál megjelenni Európában. A "bandita" kifejezés tartalma szerint rabló, rablógyilkos. Ez utóbbit a magyarságra alkalmazni nem lehet, mivel olyan általánosító, dehonesztáló megbélyegzés, amely egyértelműen gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik, mely sérti a magyarságtudatukra büszke polgárok közösséghez tartozásához való jogát, méltóságát.

A sérelemdíj körében kérték annak preventív és elégtételadási funkcióját értékelni.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elismerte, hogy a kifejezések sértőek, de ezzel az volt a célja, hogy az irónia eszköztárával a megbélyegző közbeszéd helytelenségére döbbentse rá az olvasót azzal, hogy a magyar kormány által használt kormányzati kommunikáció eszköztárát más kontextusba helyezte és magyarokra alkalmazta. A kormányzati kommunikáció lényege az, hogy a kormányzat azonosul a magyarsággal, így a kormányzat tevékenységét a magyarságnak tudja be, oda extrapolálja a szerző. A cikk célja nem a magyar nemzet megsértése, hanem a megbélyegző kormányzati kommunikáció sértő jellegének szemléltetése. A perbeli kifejezések használata az iróniára tekintettel nem minősíthető indokolatlannak. Bár a cikk szövege alapján a honfoglaláskori magyarságra vonatkozik, de valójában áttételesen a cikk mondanivalója a jelenkori magyarságra vonatkozó kijelentésekre irányul.

A felperesek és a honfoglaláskori magyar vitézek közötti kapcsolat nem alapozza meg a felperesek személyiségi jogi igényét, mert nem létezik kollektív nemzettudat, így annak nem lehet része a honfoglaláskori magyarság hadjáratának bármilyen módon történő megítélése, ezért a kalandozások időszaka alatti hadjáratokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás nem lehet sértő.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és a II. rendű felperesek emberi méltóságát azzal a magatartásával, hogy az általa üzemeltetett ....hu internet oldalon 2018. november 08. napján megjelentetett "Magyar ember nem lop, csak kalandozik" című cikkében alábbi, a magyar nemzet méltóságát sértő kijelentéseket közölte: "büdös magyar migránsok"..."magyar banditák."

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül távolítsa el a cikkből a fenti kifejezéseket, valamint jelentesse meg a ....hu internet oldalon az alábbi közleményt: "A ... Kiadó Zrt. elnézést kér azért, mert a ....hu internet oldalon 2018. november 8. napján "Magyar ember nem lop, csak kalandozik" című cikkben a magyar nemzet méltóságát sértő kijelentéseket közölt."