A Fővárosi Ítélőtábla Bf.114/2015/9. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 78. §, 335. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 376. §, 386. §, 403. §] Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Szalai Géza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.501/2013/48., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.114/2015/9.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.114/2015/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év március hó 17. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A sikkasztás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2015. év február hó 2. napján kelt 17.B.501/2013/48. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott cselekményét a 2012. évi C. tv. 372. § (1) bekezdésébe ütköző de az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és a 2012. évi C. tv. 345. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősíti.

A szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti.

A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a 2/3 rész letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi.

A vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.

A sértett polgári jogi igényének érvényesítését utasítja egyéb törvényes útra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Törvényszék a 2012. május 21. napján kelt 1.B.655/2011/38. számú ítéletével a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [1978. évi IV. törvény 317. § (1) és (6) bekezdés a.) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [1978. évi IV. törvény 276. §] miatt emelt vád alól felmentette. A sértett képviselője által bejelentett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. Megállapította, hogy a felmerült 33.600.- forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2013. január 15. napján kelt 2.Bf.282/2012/6. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 1.B.655/2011/38. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék a 2015. február 02. napján kelt 17.B.501/2013/48. számú ítéletében a vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [1978. évi IV. törvény 317. § (1) és (6) bekezdés a.) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [1978. évi IV. törvény 276. §] miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 300.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A sértett képviselője által előterjesztett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 52.540.- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében, a vádlott előzetes mentesítésben részesítéséért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.373/2015/1. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a törvényszék a fellebbviteli bíróság iránymutatásainak megfelelően, perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta és azokat egyenként és összességében értékelve, indokolási kötelezettségét teljesítve, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, mely megalapozatlansági hibában nem szenved és irányadó a másodfokú eljárásban is. A tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata, a vádlott felmentését célzó fellebbezés nem foghat helyt. A tényállás alapján a törvényszék okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, helytállóan alkalmazta az elkövetéskori jogszabályt és cselekményét az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette. A büntetés kiszabása körében a vádlott javára és terhére értékelendő körülményeket hiánytalanul számbavette, a büntetés neme és mértéke megfelelő, a hosszabb tartamú próbaidő kellően szolgálja a speciális prevenciót is. A cégtulajdonos unokatestvér külföldi tartózkodását, előzetes fogvatartását kihasználva, a cég vagyonát megkárosító, bűnös tevékenységét hamis okiratokkal leplező vádlottnál nem mutatható ki olyan nyomatékos körülmény, mely előzetes mentesítését indokolja. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek, ezért annak helybenhagyását indítványozta.

A nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentésre és enyhítésre irányuló fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet ki nem küszöbölhető megalapozatlansági hibában szenved, ugyanis az eljárás során nem került tisztázásra, hogy a 64,5 millió forint a cég működésére, vagy azon kívüli célokra lett fordítva. A hatályos cégjogi szabályok szerint a pénzfelvétel a bankszámláról nem volt jogosulatlan. A pénzösszeggel a vádlott nem sajátjaként rendelkezett, nem derítették fel, hogy a pénzátadás a cég érdekében történt-e, illetve, hogy mire fordította a pénzt. Ezért elsődlegesen indítványa az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult.

Másodlagosan a vádlott felmentését kérte az ellene emelt vád alól, míg harmadlagos indítványa a büntetés enyhítésére és előzetes mentesítés engedélyezésére irányult, a bekövetkezett jelentékeny - több mint tíz éves - időmúlásra, és a vádlott cselekvőségének jellegére (közvetett tettesi jelleg).

A vádlott az ügy érdemében történt felszólalásában tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A bejelentett fellebbezés enyhítésre irányulóan alapos.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során azt állapította meg, hogy a törvényszék a megismételt eljárást a Be. 403. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a hatályon kívül helyező végzés okainak és indokainak figyelembevételével folytatta le.

Az ítélőtábla alaptalannak találta a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság okából, a Be. 376. § (1) bekezdés alapján történő hatályon kívül helyezésre irányuló védői indítványt.

Az elsőfokú bíróság a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le. Ennek során a Be. 75. § (1) bekezdésben megfogalmazott ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett, feltárta azokat a körülményeket, amelyeket az ügy megítélése szempontjából lényegesnek tartott, vizsgálta mindazokat a körülményeket, melyek álláspontja szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége szempontjából jelentősek voltak, ezen belül azokat is, amelyeket az ügy megítéléséhez, az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásához vélt nélkülözhetetlennek.