A Fővárosi Ítélőtábla Bf.114/2015/9. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 78. §, 335. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 376. §, 386. §, 403. §] Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Szalai Géza

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.114/2015/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év március hó 17. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A sikkasztás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2015. év február hó 2. napján kelt 17.B.501/2013/48. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott cselekményét a 2012. évi C. tv. 372. § (1) bekezdésébe ütköző de az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és a 2012. évi C. tv. 345. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősíti.

A szabadságvesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti.

A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a 2/3 rész letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi.

A vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.

A sértett polgári jogi igényének érvényesítését utasítja egyéb törvényes útra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Törvényszék a 2012. május 21. napján kelt 1.B.655/2011/38. számú ítéletével a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [1978. évi IV. törvény 317. § (1) és (6) bekezdés a.) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [1978. évi IV. törvény 276. §] miatt emelt vád alól felmentette. A sértett képviselője által bejelentett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. Megállapította, hogy a felmerült 33.600.- forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2013. január 15. napján kelt 2.Bf.282/2012/6. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 1.B.655/2011/38. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék a 2015. február 02. napján kelt 17.B.501/2013/48. számú ítéletében a vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [1978. évi IV. törvény 317. § (1) és (6) bekezdés a.) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [1978. évi IV. törvény 276. §] miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 300.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A sértett képviselője által előterjesztett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 52.540.- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében, a vádlott előzetes mentesítésben részesítéséért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.373/2015/1. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a törvényszék a fellebbviteli bíróság iránymutatásainak megfelelően, perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta és azokat egyenként és összességében értékelve, indokolási kötelezettségét teljesítve, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, mely megalapozatlansági hibában nem szenved és irányadó a másodfokú eljárásban is. A tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata, a vádlott felmentését célzó fellebbezés nem foghat helyt. A tényállás alapján a törvényszék okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, helytállóan alkalmazta az elkövetéskori jogszabályt és cselekményét az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette. A büntetés kiszabása körében a vádlott javára és terhére értékelendő körülményeket hiánytalanul számbavette, a büntetés neme és mértéke megfelelő, a hosszabb tartamú próbaidő kellően szolgálja a speciális prevenciót is. A cégtulajdonos unokatestvér külföldi tartózkodását, előzetes fogvatartását kihasználva, a cég vagyonát megkárosító, bűnös tevékenységét hamis okiratokkal leplező vádlottnál nem mutatható ki olyan nyomatékos körülmény, mely előzetes mentesítését indokolja. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek, ezért annak helybenhagyását indítványozta.

A nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentésre és enyhítésre irányuló fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet ki nem küszöbölhető megalapozatlansági hibában szenved, ugyanis az eljárás során nem került tisztázásra, hogy a 64,5 millió forint a cég működésére, vagy azon kívüli célokra lett fordítva. A hatályos cégjogi szabályok szerint a pénzfelvétel a bankszámláról nem volt jogosulatlan. A pénzösszeggel a vádlott nem sajátjaként rendelkezett, nem derítették fel, hogy a pénzátadás a cég érdekében történt-e, illetve, hogy mire fordította a pénzt. Ezért elsődlegesen indítványa az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult.

Másodlagosan a vádlott felmentését kérte az ellene emelt vád alól, míg harmadlagos indítványa a büntetés enyhítésére és előzetes mentesítés engedélyezésére irányult, a bekövetkezett jelentékeny - több mint tíz éves - időmúlásra, és a vádlott cselekvőségének jellegére (közvetett tettesi jelleg).

A vádlott az ügy érdemében történt felszólalásában tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A bejelentett fellebbezés enyhítésre irányulóan alapos.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során azt állapította meg, hogy a törvényszék a megismételt eljárást a Be. 403. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a hatályon kívül helyező végzés okainak és indokainak figyelembevételével folytatta le.

Az ítélőtábla alaptalannak találta a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság okából, a Be. 376. § (1) bekezdés alapján történő hatályon kívül helyezésre irányuló védői indítványt.

Az elsőfokú bíróság a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le. Ennek során a Be. 75. § (1) bekezdésben megfogalmazott ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett, feltárta azokat a körülményeket, amelyeket az ügy megítélése szempontjából lényegesnek tartott, vizsgálta mindazokat a körülményeket, melyek álláspontja szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége szempontjából jelentősek voltak, ezen belül azokat is, amelyeket az ügy megítéléséhez, az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásához vélt nélkülözhetetlennek.

Az ítélőtábla álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem merült fel.