ÍH 2012.81 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE - KORÁBBAN ALKOTMÁNYELLENESNEK NYILVÁNÍTOTT JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSA TILALMÁNAK KIMONDÁSÁRA IRÁNYULÓ ÚJABB BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS

I. Ha a bíró az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli, köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni.

II. Ha korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály tekintetében az Alkotmánybíróság csak konkrét alkalmazási tilalmat rendelt el, a bíró az ezzel azonos ténybeli és jogi alapból származó peres eljárásban - annak felfüggesztése mellett - kezdeményezi az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárást, mely eljárásban az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálja az indítványt, annak érdekében, hogy a már alkotmányellenesnek talált és megsemmisített jogszabály alkalmazására ne kerüljön sor.

[1989. évi XXXII. tv. (régi Abtv.) 38. § (1) bek.; 35/2011. (V. 6.) AB határozat]

A perben feltárt adatok szerint az I-III. rendű felperes testvérek korábban ugyanabban a K.-i, E. út 13. szám alatti társasházban laktak, ahol az I. rendű alperes is lakott. 2005-ben öröklés jogcímén egymás közt egyenlő arányban a felperesek tulajdonába került a fenti ingatlan I. lépcsőház IV. emelet 1. szám alatti, 62,2 m2 alapterületű, 3144/13/A/13. helyrajzi számú társasházi lakása, melyben a II. rendű felperes és gyermeke lakik életvitelszerűen. A felperesek elhatározták, hogy a lakás felújítására és tartozásaik kiegyenlítésére kb. 5 000 000 forint összegű banki hitelt vesznek fel a lakásra. A K. Bankhoz fordultak, ahol befogadták a hitelkérelmüket, és értékbecslés készült a hitelbírálathoz. Az értékbecslésben a lakás forgalmi értéke 12 000 000 forintban, hitelbiztosítéki értéke 9 600 000 forintban került megállapításra.

Az I. rendű alperes, miután minderről értesült, felajánlotta a segítségét a hitelügyintézéshez azzal, hogy ő akár 5 napon belül, kedvezőbb feltételekkel tud hitelt szerezni, és azt javasolta, hogy forduljanak a II. rendű alperes takarékszövetkezethez. A pénzszűkében lévő felpereseket a számláik kifizetésével, bevásárlásokkal és kisebb összegű kölcsönökkel segítette, majd meggyőzte őket, hogy vonják vissza a K. Bankhoz benyújtott hitelkérelmüket, rendezte a lakással kapcsolatos közös költség-tartozást és pénzt adott az önkormányzat felé fennálló - jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított - 250 622 forint vételártartozás kifizetésére. Ezek után közölte a felperesekkel, hogy rövid időn belül fel tud nekik venni hitelt a II. rendű alperestől, ha a nevére kerül a lakásuk. Elkészíttette az ingatlan adásvételi szerződés okiratát, amit a felperesek, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a hitelfelvételt, aláírtak.

A 2006. június 8-án kelt ingatlan adásvételi szerződésben rögzítették: a vételárat a felek 10 000 000 forintban állapították meg, a szerződés aláírásának napján a teljes vételár átadásra került, a vevő határozatlan időre, de legkevesebb két hónapos időtartamra szívességi lakáshasználat címén továbbra is biztosítja az eladók részére az ingatlanban való lakhatást. Az okirat aláírásával a felperesek hozzájárultak ahhoz, hogy az I. rendű alperes tulajdonjoga vétel jogcímén bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. rendű alperes a 2006. július 27-én kötött kölcsönszerződéssel 8 000 000 forint kölcsönt vett fel a II. rendű alperestől. A kölcsön visszafizetésének biztosítékaként az alperesek az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra a II. rendű alperes javára jelzálogjogot és vételi jogot alapító szerződést kötöttek. Vételárfizetés ténylegesen nem történt az adásvételi szerződés kapcsán, és az I. rendű alperes a II. rendű alperes által folyósított kölcsönt sem adta tovább a felpereseknek.

Az I. rendű alperes az adásvételi szerződés alapján 2006. június 12-én kérte a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. A körzeti földhivatal tulajdonjogot bejegyző 2006. június 22-én kelt határozatát a felperesek részére 2006. július 5-én kézbesítették. A határozat ellen a felperesek 2006. augusztus 7-én fellebbezéssel éltek, amit a megyei földhivatal a 2007. szeptember 4-én kelt határozatával elutasított és helybenhagyta a körzeti földhivatal határozatát. A II. rendű alperes a jelzálogjog és a vételi jog bejegyzése iránt 2006. július 31-én terjesztett elő kérelmet a körzeti földhivatalnál.

A kerületi bíróság a 2010. május 5-én kelt - nem jogerős - ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes bűnös a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntettében, és a Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.