A Kecskeméti Törvényszék P.20641/2020/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. § (1) bek., 177. § (1) bek., 178. § (1) bek., 181. § (1) bek., 182. § (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bek., 359. § (1) bek., 2005. évi XLVII. törvény (Szaktv.) 1. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (5) bek., 82. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 83. § (1) bek., 87. § (1) bek., 102. § (6) bek., 265. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. § (1) bek.] Bíró: Bódog Zoltánné

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék P.20641/2020/14.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20032/2021/9.

***********

Kecskeméti Törvényszék

10.P.20.641/2020/14. szám

A Kecskeméti Törvényszék a Németi és Palatics Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Palatics Edit; felperesi jogi képviselő címe) valamint dr. Bánka Arnold ügyvéd (felperesi jogi képviselő 2. címe) által képviselt Felperes1 I. rendű, Felperes2 II. rendű felperesek által (mindketten Cím 2 szám alatti lakosok) - a Hodosi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Hodosi Miklós; alperesi jogi képviselő címe) által képviselt Alperes1 Alperes címe szám alatti lakos alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perben meghozta az alábbi

ítéletet:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 450.000 (négyszázötvenezer) forint perköltséget.

Megállapítja, hogy 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

[1] A Kecskeméti Törvényszék a II. r. felperes tagságával és ügyvezetésével, valamint tag1 és tag2 tagságával a 2001. május 2-án létrehozott és működtetett adós1 felszámolását elrendelő Fpk.1-1-1/1 sz. végzése közzététel napja került közzétételre a Cégközlönyben. tag2 tagsági viszonya 2009. március 27-én megszűnt, ugyanezen időponttól I. r. felperes a társaság tagja.

Felszámoló szervezetként az felszámoló kft.1., felszámolóként felszámolóbiztos 1., majd 2017. október 19-től felszámolóbiztos 2. kerültek kijelölésre. Az felszámoló kft. 1. felmentésére tekintettel új felszámolóként az felszámoló kft.2. került kijelölésre 2018. október 25-től.

[2] A felszámoló részére történő iratátadási kötelezettségüknek a felperesek késedelemmel és csak részben tettek eleget akként, hogy 2010. június 17-én a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnak adták át az iratokat, melyet a bíróság a felszámoló részére továbbított. A felszámoló részéről az átvevő személy a 2010. június 6-án kelt eseti meghatalmazás alapján D1 volt, aki jelenleg is a felszámoló szervezet 3. munkatársa, amelyben az alperes házastársa felügyelőbizottsági tag volt 2003. október 14. és 2007. május 16. között.

[3] A felszámolási eljárásban a felperesek számos kifogást nyújtottak be a bírósághoz a felszámoló tevékenységével kapcsolatban, melyek rendre elutasításra kerültek.

[4] A 2011. április 13-án benyújtott kérelmükben, mint I. és II. r. hitelezők azt sérelmezték, hogy a felszámoló a 2010. március 30. napján bejelentett 166.860.970 forintos hitelezői igényüket - annak ellenére, hogy 2011. február 16. napján befizették a nyilvántartásba vételi díjat - nem vette nyilvántartásba.

[5] Az elsőfokú bíróság a kifogás tárgyában indított eljárást "időelőttiség" címén megszüntette, az Fpkh. 2-2-2/2 számú végzést a Szegedi Ítélőtábla a 2011. november 9. napján kelt Fpkhf.3-3-3/3 sz. végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.

[6] Indokolásában megállapította, hogy a hitelezők kifogása nem tekinthető sem idő előttinek, sem elkésettnek, tekintettel arra, hogy a felszámoló azon mulasztását kifogásolták, amennyiben hitelezői igényüket vitatja, úgy azt elbírálás végett a bírósághoz be kellett volna terjesztenie.

[7] Előírta, a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálni a hitelezők kifogását, illetve vitatott hitelezői igényét, tisztázva a bejelentés tényleges időpontját. A felszámolónak nyilatkoznia kell, milyen intézkedéseket tett a kérelem beérkezését követően, a kérelmet milyen okból tartja megalapozatlannak. Ezt követően a hitelezőknek lehetőséget kell adni nyilatkozattételre, további bizonyítékok becsatolására. A hatályon kívül helyező végzés utalt arra is, ha az adós birtokában vannak a hitelezők által hivatkozott iratok, úgy azokat a felszámolónak kell a bíróság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a bizonyítási eljárás során ez indokolt, és attól eredmény várható, szakértő kirendelése szükséges, mely eljárás költségeit a hitelezőknek kell előlegezni. A szakértőnek az adós számviteli nyilvántartását kell megvizsgálnia abból a szempontból, szerepelnek-e abban a hitelezők által megjelölt követelések.

[8] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság személyes meghallgatást tartott, melyet a hitelezők jelenlétében akként halasztott el, hogy felhívta őket, a 2010. március 30-i hitelezői igénybejelentésüket vétívvel együtt, a 2011. április 4-i iratbecsatolásukat másolatban csatolják. Felhívta továbbá, hogy csatolják mindazon könyvelési bizonylataikat, amellyel a hitelezői igényüket alá kívánják támasztani, és amelyeket véleményük szerint átadtak a felszámoló részére is.

[9] Az újabb személyes meghallgatás alkalmával a felszámoló kijelentette, hogy a hitelezők által bemutatott iratcsatolási listán szereplő iratok közül egyes tételek nem érkeztek meg hozzá, annak ellenére, hogy a listán szerepelnek. Minden iratot, ami az eljárásban rendelkezésére áll, már az elsőfokú határozat meghozatala előtt a bíróság számára egyértelműen bemutatott. Utalt arra, a 2010. március 30-i hitelezői igénybejelentésben a hitelezők kijelentették, hogy az összes követelés alapbizonylatait 8 napon belül pótlólag csatolják, ezek azonban mind a mai napig nem kerültek benyújtásra.