A Pécsi Ítélőtábla Bf.15/2018/6. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 13. §, (2) bek., 37. §, (2) bek. a) pont, 38. §, (2) bek. a) pont, 61. §, (1) bek., 86. §, (1) bek. c) pont, 87. §, b) pont, 345. §, 396. §, (3) bek., 403. §, (1) bek. b) pont, 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. §, (1) bek., (2) bek., 605. §, (1) bek., 606. §, (1) bek., 613. §, (1) bek.] Bírók: Bencze Beáta, Hudvágner András, Tóth Sándor

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.15/2018/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2018. évi október hó 24. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 15.B.90/2016/88. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

II.rendű vádlott halmazati büntetését - a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések mellőzésével - 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra súlyosítja.

A szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani, amelyből II.rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Pécsi Városi Bíróság 17.B.1556/2010/44. számú ítéletével kiszabott 6 (hat) hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendeli.

A bt1.-vel szemben kiszabott pénzbírság összegét 2.000.000 (kettőmillió) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bt1.-t a másodfokú eljárás során felmerült 25.000 (huszonötezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Indokolás

A Pécsi Törvényszék a 2017. évi december hó 12. napján kihirdetett 15.B.90/2016/88. számú ítéletével I.rendű vádlott büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdése szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében, a Btk. 345.§-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint a Btk. 403.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott számvitel rendje megsértésének bűntettében állapította meg. Ezért I.rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 250 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 4.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

II.rendű vádlott büntetőjogi felelősségét a Btk. 396.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, a Btk. 345.§-ában meghatározott, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint a Btk. 403.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében állapította meg. Ezért II.rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról is.

A bt1. jogi személlyel szemben 500.000 forint pénzbírságot szabott ki. Emellett rendelkezett az elsőfokú bíróság a lefoglalt bűnjelekről, a zár alá vett dolgok vonatkozásában a kényszerintézkedés feloldásáról, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Baranya Megyei Főügyészség I.rendű vádlott vonatkozásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, II.rendű vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés és közügyek gyakorlásától eltiltás kiszabása, valamint a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, míg a bt1.-el szemben magasabb összegű pénzbírság kiszabása végett fellebbezett.

A törvényszék ítéletével szemben I.rendű vádlott és védője, valamint II.rendű vádlott védője felmentés végett, míg a bt1. jogi képviselője a pénzbírság mellőzése érdekében jelentett be jogorvoslatot.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, továbbá a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján - az ügyészi fellebbezést fenntartva - I.rendű vádlott vonatkozásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására, II.rendű vádlott esetében a végrehajtandó szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás kiszabása mellett a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, valamint a bt1. jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság összegének felemelésére tett indítványt.

A nyilvános ülésen I.rendű vádlott és védője a felmentés iránt bejelentett fellebbezésüket visszavonták, míg II.rendű vádlott védője, valamint a bt1. jogi képviselője a fellebbezési nyilatkozatukkal egyező tartalommal szólaltak fel.

A másodfokú bíróság a fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú ítéletet a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590.§ (1) és (2) bekezdései alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, vizsgálva az eljárási szabályok megtartását, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét. Ennek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, az teljes egészében felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően, a tényállás alapos és hiánytalan felderítéséhez szükséges körben folytatta le. Az ügy helyes ténybeli és jogi megítélésére szolgáló bizonyítékokat beszerezte, ezeket külön-külön, illetve együttesen is a logika szabályainak megfelelően értékelte, megfelelően számot adva ténymegállapításairól, arról is, hogy a vádlottak védekezését miért vetette el. Indokolási kötelezettségét így megfelelően teljesítette. A bizonyítékok mérlegelése körében kifejtett állásponttal egyetértve a másodfokú bíróság - a jogorvoslati kérelmek tartalmára figyelemmel - mindössze az alábbiak kiemelését tartotta szükségesnek.

A nyilvános ülésen elhangzott nyilatkozatok alapján sajátos helyzetbe került a másodfokú bíróság az ítélet felülbírálata során. I.rendű vádlott fellebbezésének visszavonásával az I. r. vádlott és védője immár nem támadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annak ellenére, hogy e vádlott védekezése ezzel teljes egészében szemben áll. II.rendű vádlott védője ugyanakkor fenntartotta a II. r. vádlott felmentése iránt bejelentett fellebbezését annak ellenére, hogy II.rendű vádlott a bűnösségére utaló beismerő vallomást tett az eljárás korábbi szakaszában.

Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádlottak vallomásával szemben alapvetően a bt1. adóbevallásainak adataira, a rendelkezésre álló egyéb okirati bizonyítékokra, valamint a nagyszámú tanúvallomásra alapította.