BH 1998.6.270 A becsület csorbítására objektíve alkalmas tények állítása, híresztelése vagy az ilyen tényekre közvetlenül utaló kifejezések használata abban az esetben is megvalósítja a rágalmazást, ha azok a közérdek vagy a jogos magánérdek védelme céljából az állami és társadalmi szervekhez intézett panaszok, bírálatok és bejelentések formájában történnek, de objektíve valótlanok;

ilyen esetben csak a valóság bizonyításának a sikere vezethet az elkövetőnek a büntethetőséget kizáró okból való felmentésére [Btk. 179. §, 180. §, 181. §, 182. §].

A kerületi bíróság az 1997. február 21. napján kelt végzésével - a személyes meghallgatás eredményeként, tárgyaláson kívül - a terhelt ellen a rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást a Be. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában megszüntette, mert az álláspontja szerint a terhelt magatartása nem volt veszélyes a társadalomra.

A másodfokú bíróság az 1997. április 29. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A magánvádló 1995. október 10. napján rágalmazás vétsége miatt azért tett feljelentést a terhelt ellen, mert a terhelt, mint az Sz. F. főosztályvezetője az 1995. szeptember 8-án kelt levelében az Sz. és Sz. G. V. szövetségének elnökségével azt közölte, hogy a kft. tulajdonosa K. Z. ellen - aki egyébként az említett szövetség elnökségi tagja (volt) - engedély nélkül működtetett pénznyerő automaták miatt szabálysértési eljárás van folyamatban a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség előtt, illetve büntetőeljárás van folyamatban az egyik kerületi rendőrkapitányság előtt.

Az elsőfokú bíróság végzése az iratok tartalma alapján mint tényt azt is megállapította, hogy a magánvádlóval szemben a szabálysértési eljárást a fogyasztóvédelmi felügyelőség az 1995. július 3. napján kelt határozatával megszüntette, ám a kerületi rendőrkapitányság a tiltott szerencsejáték szervezése vétségének alapos gyanújával a magánvádlóval szemben nyomozást folytat.

A jogerős végzés ellen a magánvádló és a jogi képviselője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok tévesen hivatkoztak a terhelt magatartásával kapcsolatban a társadalomra veszélyesség hiányára, ennélfogva a büntető anyagi jogszabály megsértésével szüntették meg a terhelttel szemben a büntetőeljárást.

Az országos hatáskörű szerv vezető munkatársának a hivatali hatáskörében tett, a feljelentés tárgyául szolgált idézett kijelentése - mert alkalmas a megrágalmazott személy lejáratására és vele kapcsolatban kedvezőtlen vélemény kialakítására - fokozottan társadalomra veszélyes magatartás.

A terhelt írásbeli ellenkérelmében a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány - az abban foglaltaktól részben eltérő indokokkal - az alábbiak szerint alapos.

Kétségkívül helyes volt az eljárt bíróságoknak - egyébként különösebben ki nem fejtett - az az álláspontja, hogy a terhelt által a szakmai érdek-képviseleti szerv részére megküldött levélben annak a közlése, hogy a sértett ellen szabálysértési eljárás, illetőleg büntetőeljárás van folyamatban: a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, ennélfogva a rágalmazás formálisan megvalósult.