A Fővárosi Törvényszék Pk.25108/2015/7. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. §, 8. §, 33. §, 91. §] Bírók: Bors Csaba, Csóti Tamás, Fabricius László

Fővárosi Törvényszék

3.Pk..../2015/7.

A Fővárosi Törvényszék a Spáhné dr. Szilágyi Éva ügyvéd által képviselt I.rendű kérelmező neve (I. rendű kérelmező címe.) I. r. és az II.rendű kérelmező neve. (II. rendű kérelmező címe.) II. r. kérelmezőnek dr. Dedinszky Csaba ügyvéd által képviselt ellenérdekű fél neve (ellenérdekű fél címe.) ellenérdekű fél elleni, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegytörlési kérelemnek helytadó - M.......7/53. ügyiratszámú - határozatának megváltoztatása iránti ügyben meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala M.......7/53. sz. határozatát megváltoztatja és az ellenérdekű fél védjegytörlési kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi az ellenérdekű felet, hogy 15 nap alatt fizessen meg együttesen a kérelmezőknek 254.000 (Kétszázötvennégyezer) forint Hivatal előtti eljárásban felmerült és 127.000 (Százhuszonhétezer) forint jelen eljárásban felmerült eljárási költséget.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél lehet benyújtani 3 példányszámban.

I n d o k o l á s

I.

A kérelmezők a jogosultjai a 2012. augusztus 21-i elsőbbségű ... ..2 lajstromszámú "...tea" szóvédjegynek, amely a Nizzai Megállapodás szerinti 5. és 30. áruosztályba tartozó "Tea, teakeverék alapú gyógyteakeverékek, étrend-kiegészítők emberek számára; tea, teakeverék alapú egészségügyi készítmények gyógyászati használatra; tea, teakeverék alapú gyógyászati használatához adaptált diétás élelmiszerek és anyagok, gyógyszerészeti készítmények; Tea, teakeverék alapú kávé, teakeverék alapú kakaó, fűszerek, csokoládék, kekszek" termékek körében áll oltalom alatt.

Az ellenérdekű fél 2014. november 11. napján a fenti védjegy törlését kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal). Kérelmét a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjára és (3) bekezdésére alapította.

Az ellenérdekű fél utalt arra, hogy korábban a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban észrevételt nyújtott be, melynek eredményeképpen a Hivatal a bejelentést elutasította a megjelölés leíró jellege miatt, azonban a bíróság megállapította, hogy a megkülönböztető képesség megszerzését a kérelmezők megfelelő módon igazolták.

Az ellenérdekű fél kifejtette, hogy a kérelmezők a kifejezést nem a megkülönböztető képesség megszerzésére alkalmas módon, hanem a termék fajtájának leírásaként használták, így a "...tea" kifejezés megkülönböztető képességet sem szerezhetett. A "...tea" kifejezés együtt szerepel a "DR. .o. PATIKA" ábrás elemmel. Álláspontja szerint az sem nyert bizonyítást, hogy a megjelölésről a fogyasztók a kérelmezőkre asszociálnak és hogy a "...tea" kifejezés védjegyként rögzült volna a fogyasztók tudatában. Álláspontja szerint, így a kérelmezőknek azt szükséges bizonyítaniuk, hogy a védjegy megszerezhette, illetve hogy megszerezte a megkülönböztető képességet.

A Hivatal előtti eljárásban felmerült költségigényét 513.015 forintban határozta meg, melynek igazolásául számlamásolatot és egy árfolyamról szóló dokumentumot csatolt.

A kérelmezők a védjegytörlési kérelem elutasítását kérték. Előadták, hogy a védjegy lajstromozását megelőzően 17 évig terméknévként, 2001 óta pedig védjegyként is egyedül használták a magyar piacon a támadott megjelölést. A megkülönböztető képesség megszerzésének igazolása körében hivatkoztak a védjegybejelentési eljárásban benyújtott bizonyítékokra és csatoltak a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet Zrt.) által készített fogyasztói felmérést is, amely szerint a megkérdezett fogyasztók 30%-a a termék csomagolásáról azonosította a jogosultakat és a válaszadók 69%-a utalt a "...tea" termékre.

A kérelmezők 200 000 forint + Áfában jelölték meg költségigényüket azzal, hogy nem áll rendelkezésre az összeg alátámasztására szolgáló irat.

II.

Ilyen előzmények után a Hivatal tárgyi határozatával a védjegytörlési kérelemnek helyt adott, a kérelmezőket bruttó 390.000 forint eljárással felmerült költség megtérítésére kötelezte.

A Hivatal is utalt indokolásában a védjegybejelentési eljárásra, melyben a bíróság a 3.Pk..../2013/4. számú végzésében megállapította, hogy a megjelölés leíró jellege okán nem oltalomképes. A "...tea" szóösszetétel az 5. és a 30. osztályban a tea, teakeverék alapú termékekre nézve az áruk fajtáját, jellemzőjét, tulajdonságát írja le, nem bír olyan egyéni jelleggel, sajátos szemantikai módosulással vagy feltűnő nyelvtani hibával, amely védjegyoltalmát megalapozhatná. Tekintettel arra, hogy a védjegy lajstromozására irányuló eljárás során mind a Hivatal, mind a bíróság egyezően megállapította, hogy a megjelölés leíró jellege okán nem oltalomképes, így a Hivatal a jelen eljárásban már csak a megkülönböztető képesség megszerzésének igazolását vizsgálta.

E körben hivatkozott az európai joggyakorlatra, majd megállapította, hogy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban becsatolt iratok a megkülönböztető képesség megszerzését nem támasztják alá megfelelően tekintettel arra, hogy a "...tea" szómegjelölést nem önmagában, hanem jellegzetes sárga-zöld háttérben, a "... ... ..." felirattal, valamint a "Dr. .o. Patika" és az "II. rendű kérelmező neve" lógókkal együttesen használták.

A Hivatal álláspontja szerint a fenti bírósági végzésben kifejtettek csak a lajstromozási eljárás tekintetében bírnak kötő erővel. A védjegy törlésére irányuló eljárás sajátossága, hogy, a védjegy oltalomképessége nem hivatalból, hanem azon személy érvei és bizonyítékai felől kerül megvizsgálásra, akinek jogos érdeke fűződik a védjegy törléséhez. Ennek során a szerzett megkülönböztető képesség vizsgálata kiterjesztethető arra is, hogy a védjegybejelentési eljárást befejező döntését követően történtek-e olyan változások, melyek a korábban feltárt tényállást és a védjegy oltalomképességével kapcsolatos jogi álláspontot módosítanák.

Hivatal a kérelmezők által becsatolt bizonyítékok a 2/3-1 - 2/3-16 számmal jelölt számlák tekintetében megállapította, hogy a számlák 2000-2011 közötti időszakban keletkeztek, melyek többségénél fajtanévszerűen került feltüntetésre a "...tea" kifejezés. A számlákon szereplő többi terméknél alkalmazott gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a termékeket nem az oltalomképes árujelző neve alatt, hanem a fajtaneve szerint tüntették fel: "Aloe vera kapszula", "Mályva tea", "Aloc vera tea", "Kínai zöld tea szálas". Ezek a tételek mind azt igazolják, hogy a számlákon fajta nevek szerepelnek.

A Hivatal elfogadta az ellenérdekű fél azon érvelését is, mely szerint nem kizárólag a "...tea" kifejezés szerepelt a számlákon, hanem a "... (...tea) zsíroldó tea", illetve a "... ... ... ... teakeverék" szóösszetétel. Megállapította továbbá, hogy a Patika tükör magazin különböző kiadásaiban, a p.p. cég kiadványaiban, a v.r. cég terméklistájában, a kérelmező saját kiadványaiban a ".. ... ..." a "Dr. .o. Patika" és a "..." kifejezésekkel együtt került feltüntetésre a "...tea" szó. A reklámanyagok esetében is megállapítható volt, hogy a "...tea" kifejezés a terméknéven belül zárójelben került feltüntetésre. Márpedig, a magyar nyelv általános szabályai szerint, amikor zárójelben szerepel egy kifejezés, az egyfajta magyarázatként fogható fel. Így a fogyasztók nem feltételezhették azt, hogy a "...tea" árujelző, hanem sokkal inkább egy termékfajta neve. Az iratok közül kizárólag a 2/4-13.számmal jelölt szórólap volt az, ahol a "...tea" önmagában, mint árujelző jelent meg. Azonban ebben az esetben nem állt rendelkezésre olyan információ, hogy ez a hirdetés eljutott-e a fogyasztókhoz, és ha igen, mikor.