31999D1419[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1419/1999/EK határozata (1999. május 25.) a Kultúra Európai Fővárosa eseménysorozat 2005-2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1419/1999/EK HATÁROZATA

(1999. május 25.)

a Kultúra Európai Fővárosa eseménysorozat 2005-2019. évekre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 151. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

a Szerződés ( 3 ) 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva,

(1) mivel történelme során Európa kivételesen gazdag és változatos művészi tevékenységnek adott otthont; mivel a városi élet mindig is kiemelkedő szerepet játszott az európai kultúrák fejlődésében és azok hatását tekintve;

(2)

mivel a Szerződés 151. cikke hatáskört biztosít a Közösség számára a kultúra területén; mivel ezért a kulturális tevékenységek ösztönzésére irányuló valamennyi közösségi cselekvésnek - a Szerződés által a Közösség számára kitűzött céloknak és a hozzájuk rendelt eszközöknek megfelelően - ezeken a jogi alapokon kell nyugodniuk;

(3)

mivel a Tanács ülésén részt vevő, a kulturális ügyekért felelős miniszterek 1985. június 13-án állásfoglalást fogadtak el a "Kultúra Európai Városa" évente megrendezésre kerülő eseménysorozatáról ( 4 ), amelynek legfőbb célja az volt, hogy az érintett város, régió vagy ország kultúrájának sajátos vonásait az európai nagyközönség elé tárja, és amelyhez a Közösség pénzügyi támogatást nyújtott;

(4)

mivel a Kultúra Európai Városai eseménysorozattal elért eredményekről szóló tanulmány azt mutatja, hogy az esemény egyaránt pozitív hatással volt a média visszhangja tekintetében, a kultúra és az idegenforgalom fejlődése szempontjából, valamint azért is, mert a választott városok lakosai felismerték városuk fontosságát;

(5)

mivel mindazonáltal ez a pozitív hatás nem mindig járt magán az eseményen túlmutató eredményekkel, és mivel a kiválasztott városok hivatalos döntéshozóinak figyelmét fel kell hívni - elismerve döntési hatáskörüket a projektjeik tartalmát illetően - arra az igényre, hogy a kulturális projektet egy dinamikus középtávú folyamat részévé tegyék;

(6)

mivel ez a kezdeményezés a helyi és a regionális szintű öntudat erősítése és az európai integráció előmozdítása szempontjából egyaránt fontos;

(7)

mivel az Európai Parlament a 719/96/EK határozattal ( 5 ) megállapított Kaleidoszkóp programról szóló, 1995. április 7-i véleményéhez ( 6 ) vezető viták során felkérte a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 151. cikkében foglaltak alapján a 2000. évet követő időszakra állítsa össze a Kultúra Európai Városára vonatkozó egyedi programját;

(8)

mivel a Kultúra Városa eseménysorozat jelentősége és hatása rotációs kijelölési rendszer létrehozását kívánja meg, ezáltal biztosítva, hogy minden tagállam valamelyik városa rendszeres időközönként kiválasztásra kerüljön; mivel egy előre meghatározott, következetes és átlátható rotációs rendszer leginkább egy olyan egyszeri határozattal alakítható ki, amely meghatározza, hogy a tagállamok milyen sorrendben rendezzék meg az eseményt;

(9)

mivel az egyes tagállamokban az ilyen kijelölés komoly szimbolikus jelentőségére való tekintettel helyénvaló, hogy a Tanács jelölje ki a Kultúra Fővárosait;

(10)

mivel a Kultúra Európai Városa program előmozdítására irányuló bármilyen közösségi kezdeményezésnek előre meghatározott céloknak kell megfelelnie és a Szerződésben meghatározott forrásokat kell felhasználnia;

(11)

mivel a Közösség az 1999-ben lezáruló Kaleidoszkóp Program keretében már a múltban is hozzájárult a Kultúra Európai Városa és az Európai Kultúra Hónapja eseménysorozatokhoz;

(12)

mivel a Tanács 1997. szeptember 22-én határozatot fogadott el az európai kulturális cselekvési program jövőjéről ( 7 ), amelyben a Szerződés 208. cikkének megfelelően arra hívta fel a Bizottságot, hogy 1998. májusáig a finanszírozással kapcsolatos intézkedések kíséretében terjesszen elő javaslatot egy olyan egységes kulturális programról, amelynek részét képezi majd a Kultúra Európai Fővárosa elnevezésű cselekvési program;

(12a)

mivel e határozat pénzügyi következményeit oly módon kell figyelembe venni, hogy a kultúra két európai fővárosának kijelöléséhez biztosítva legyenek a megfelelő és helyénvaló európai közösségi pénzeszközök;

(13)

mivel a Bizottság a kultúrát támogató első Európai Közösségi keretprogram tárgyában közleményt nyújtott be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely határozati javaslatot tartalmazott egy, a kulturális együttműködést szolgáló egységes finanszírozási és programozási eszköz létrehozásáról,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A "Kultúra Európai Fővárosa" elnevezéssel közösségi cselekvési programot kell létrehozni. Ennek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát és sokféleségét, valamint közös jegyeit, továbbá, hogy ösztönözze az európai városok lakosai körében egymás jobb megismerését.

2. cikk

(1) Az I. mellékletben szereplő listán feltüntetett sorrendben minden tagállamból ki kell jelölni városokat a "Kultúra Európai Fővárosa" címre. 2008-ig bezárólag a jelölés kizárólag a listán szereplő tagállam egy városára vonatkozik. 2009-től a jelölés a listán szereplő minden tagállam egy városára vonatkozik. Az I. mellékletben szereplő időrendi sorrendtől az érintett tagállamok kölcsönös megegyezéssel eltérhetnek. Az egy vagy több városra vonatkozó jelölését minden érintett tagállam - a sorrendnek megfelelően - benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága részére. A jelölést az érintett tagállam legkésőbb négy évvel a szóban forgó esemény kezdete előtt nyújtja be; a jelölést a tagállam ajánlása kísérheti.

(2) A Bizottság minden évben választótestületet alakít, amely jelentést ad ki arról, hogy az elbírált jelölés vagy jelölések mennyiben felelnek meg a cselekvési program célkitűzéseinek és sajátosságainak. A választótestületnek hét független, vezető személyiség a tagja, akik a kultúra területének szakértői, és akik közül kettőt az Európai Parlament, kettőt a Tanács, kettőt a Bizottság, egyet pedig a Régiók Bizottsága nevez ki. A választótestület a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be jelentését.

(3) Az Európai Parlament a jelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül továbbítja véleményét a Bizottsághoz a jelölésről vagy jelölésekről. A Tanács - a Bizottság által az Európai Parlament véleményének és a választótestület jelentésének fényében kidolgozott ajánlás alapján eljárva - hivatalosan kijelöli a szóban forgó várost az Kultúra Európai Fővárosává arra az évre, amelyre azt korábban jelölték.

3. cikk

A jelölésnek tartalmaznia kell egy európai dimenziójú kulturális programot, amely elsősorban a Szerződés 151. cikkében foglalt céloknak és ott elrendelt cselekvési programnak megfelelően, a kulturális együttműködésen alapul.

A benyújtott anyag részletesen leírja, hogy a jelölt város hogyan szándékozik:

- kiemelni azokat a közös európai művészeti mozgalmakat és stílusokat, amelyeknek ihletet adott, vagy amelyekhez jelentős mértékben hozzájárult,

- elősegíteni azoknak az eseményeknek a megrendezését, amelyekben a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is részt vennének, és amelyek tartós kulturális együttműködésre vezetnének, illetve támogatni az Európai Unión belüli ezen mozgalmukat,

- támogatni és fejleszteni azt az alkotómunkát, amely minden kultúrpolitika elengedhetetlen eleme,

- biztosítani a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítását és részvételét, valamint - ennek következtében - a cselekvési program társadalmi hatását és az esemény megrendezésének évén túlmutató folyamatát,

- bátorítani az Unió állampolgárainak fogadását és a különféle eseményekre vonatkozó információk lehető legszélesebb körű terjesztését a multimédia minden formájának felhasználásával,

- ösztönözni a párbeszédet az európai kultúrák és a világ más kultúrái között, továbbá - ennek szellemében - megkönnyíteni az egymás felé való nyitást, illetve egymás megértését, amik alapvető kulturális értékek,

- hasznosítani a városban rejlő történelmi örökséget, építészeti alkotásokat és a városi életminőséget.

4. cikk

A cselekvési programban más európai, de tagsággal nem rendelkező országok is részt vehetnek. Ezek bármelyike jelölheti egy városát a Kultúra Európai Fővárosa címre, amelyről értesítenie kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát. A Tanács, a Bizottság ajánlása alapján egyhangúlag eljárva, minden évben hivatalosan kijelöli a jelölt városok egyikét a Kultúra Európai Fővárosának, szem előtt tartva a négyéves felkészülési időszak kívánatosságát.

5. cikk

A városoknak úgy kell megszervezniük a kulturális események programját, hogy az kiemelje a város saját kultúráját és kulturális örökségét, ugyanakkor annak a közös kulturális örökségben elfoglalt helyét, miközben bevonja ebbe más európai országok kulturális életének alakjait is a tartós együttműködés kialakítása céljából. Az előbb említettek mellett a kijelölt városnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie programjának megtervezésénél a tervezés és az értékelés szempontjainak a II. mellékletben részletezett felsorolását. Ennek a programnak elvben egy évig kell tartania, de a kijelölt városok kivételesen rövidebb időre is tervezhetnek. A városok döntésén múlik, hogy bevonják-e programjukba a környező régiót is. Az ugyanazon évre kijelölt városok programjait egymással is össze kell kapcsolni.

6. cikk

A Bizottság minden évben értékelő jelentést készít az előző év eseményének eredményeiről, amely tartalmazza ez utóbbinak a szervezők általi értékelését is. Ezt a jelentést be kell mutatni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság olyan javaslatokat is tehet e határozat felülvizsgálatára, amelyeket szükségesnek ítél a cselekvési program zökkenőmentes lebonyolítására, és különösen az Unió jövőbeli bővítésére tekintettel.

I. MELLÉKLET?>

A "Kultúra Európai Fővárosa" címre történő jelölésre való jogosultság sorrendje

II. MELLÉKLET

A TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK FELSOROLÁSA

A kijelölt városok programjainak lehetséges elemei:

- azon közös művészeti mozgalmak és stílusok támogatása, amelyek kibontakozásában a város különleges szerepet játszott,

- művészeti (zene-, tánc-, színház-, képzőművészeti, és filmművészeti, stb.) események megszervezése és a művészetek támogatásának és menedzselésének javítása,

- az olyan személyiségek és események összeurópai ismertségének a növelése, akik vagy amelyek fémjelzik a város történelmét és kultúráját,

- a művészeti újítások ösztönzését, valamint a kulturális fellépés és párbeszéd új formáinak létrehozását szolgáló egyedi tevékenységek megszervezése,

- olyan intézkedések kidolgozása, amelyek révén hozzáférhetőbbekké válnak a városra jellemző ingó és ingatlan művészeti tárgyak, és művészeti alkotások,

- különleges kulturális programok szervezése azzal a céllal, hogy a művészetek közelebb kerüljenek a fiatalokhoz,

- különleges kulturális programok szervezése a társadalmi kohézió megteremtése érdekében,

- a tervezett események szélesebb közönség elé tárása, különösen a multimédia, az audiovizuális eszközök és a többnyelvű megközelítés révén,

- hozzájárulás a gazdasági tevékenység fejlődéséhez, különösen a foglalkoztatás és az idegenforgalom révén,

- a magas színvonalú és innovatív jellegű kulturális idegenforgalom megteremtése iránti igény, kellő figyelmet szentelve ebben az összefüggésben a kulturális örökség fenntartható alapokon történő kezelésére, valamint a látogatók és a helyi lakosok kívánságainak összehangolására,

- projektek megszervezése az építészeti örökség és az új városrendezési tervek közötti kapcsolódási pontok erősítésének támogatására,

- az európai kultúrák és a világ más részeinek kultúrái közötti párbeszéd előmozdítására irányuló kezdeményezések együttes megszervezése.

( 1 ) HL C 362., 1997.11.28., 12. o.

( 2 ) HL C 180., 1998.6.11., 70. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1998. április 30-i véleménye (HL C 152., 1998.5.18., 55. o.), a Tanács 1998. július 24-i közös álláspontja (HL C 285., 1998.9.14., 5. o.) és az Európai Parlament 1999. március 11-i határozata (HL C 175., 1999.6.21.). A Tanács 1999. május 10-i határozata.

( 4 ) HL C 153., 1985.6.22., 2. o.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 29-i 719/96/EK határozata az európai dimenziójú művészeti és kulturális tevékenységeket támogató program (Kaleidoszkóp) létrehozásáról (HL L 99., 1996.4.20., 20. o.).

( 6 ) HL C 109., 1995.5.1., 281. o.

( 7 ) HL C 305., 1997.10.7., 1. o.