494/B/2002. AB végzés

a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés alkotmányellenessége megállapítására, valamint egyes bírósági ítéletek és közigazgatási hatósági határozatok alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az egyes bírósági ítéletek és közigazgatási hatósági határozatok alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó beadványában kérte a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Ezentúl az indítványozó számos, egyedi jogalkalmazói határozat alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálatait kérte.

Az indítványozó beadványaiban az Alkotmány rendelkezései közül megjelölte az 56. §-t, az 57. § (1) és (5) bekezdéseit, a 66. §-67. § (1) bekezdését, valamint a 70/A. § (1) bekezdését. Az Alkotmány rendelkezéseire való hivatkozáson túl azonban azok sérelmét nem indokolta.

2. Az Alkotmánybíróság már korábban kifejtette:

"Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti." [654/H/1999. AB határozat, ABH 2001. 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001. 1655.]

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megjelölt jogszabályhelyet kifogásoló indítvány a fenti feltételnek nem tett eleget" mert az a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését is tartalmazó határozott kérelmet nem tartalmazott. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy indítványát egészítse ki. Az

Alkotmánybíróság figyelmeztette az indítványozót, hogy amennyiben indítványát nem egészíti ki vagy ismételten hiányosan nyújtja be, akkor azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálatra alkalmatlannak fogja minősíteni.

Mivel a megkeresésre adott válaszában sem indokolta az indítványozó, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. r. 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja (ABK 2001. december, 683., 688.) alapján - mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant - visszautasította.

3. Az Alkotmány 32/A. §-a értelmében az Alkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja felül, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § a)-h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe az egyes bírósági ítéletek és közigazgatási hatósági határozatok felülvizsgálatát. Így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az indítványozó beadványában felsorolt egyes bírósági ítéletek és közigazgatási hatósági határozatok felülvizsgálatára sem. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel az indítványnak ezt a részét is visszautasította.

Budapest, 2002. november 13.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró