168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet

a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Alapvető rendelkezések

1. §[1]

A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóságok és hatáskörük

2. §[2] A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) jár el.

3. § A járási hivatal[3]

a) dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról;

b) dönt a talált személyazonosító igazolvány visszaadásáról;

c)[4]

d)[5] továbbítja a központi szervnek a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat;

e)[6] intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt vagy a polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről;

f)[7]

g)[8] értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a központi szervet.

h)[9] kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott iratok továbbításáról.

i)[10] átvezeti a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson az anyakönyvvezető által megküldött, az érvénytelenített személyazonosító igazolványok adatait.

4. § A központi szerv[11]

a) törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból;

b) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét;

c) a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban rögzíti a személyazonosító igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat;

d) teljesíti a 40. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét;

e)[12] gondoskodik a személyazonosító igazolvány visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, találása, valamint leadása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről;

f)[13] hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történt megszerzése esetén;

g)[14] a jogosult megkeresésére jelzést helyez el a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban, és teljesíti az ezzel kapcsolatos, törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettséget.

5. §[15] A jelen kormányrendelet alapján kibocsátott biztonsági okmányokra vonatkozó adminisztratív védelmi szabályok megtartásának ellenőrzésére a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter jogosult.

A személyazonosító igazolvány

6. §[16] A személyazonosító igazolvány fajtái: állandó személyazonosító igazolvány és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány).

7. § (1)[17] Az állandó személyazonosító igazolvány az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy- és okmányazonosító adatokon kívül tartalmazza a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét, a kiadó az állam kódját és a kiállító hatóság nevét.

(2)[18] A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy állampolgársági adatát a személyazonosító igazolványban - az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány alkalmazásával - háromjegyű betűkód formájában kell feltüntetni.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat gépi olvasásra alkalmas adatsor formájában is tartalmazza.

(4) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kiadásának okát is tartalmazza.

8. § (1)[19] A magyar állampolgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék.

(2)[20] A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.

Az állandó személyazonosító igazolvány

9. § (1)[21] Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait az e rendeletben meghatározott okiratokkal igazolja.

(2)[22]

(3)[23] A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

(3a)[24] Ha a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy a letelepedett jogállást is megszerzi, e jogállás megszerzése miatt nem köteles új személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

(4)[25] A polgár egyidejűleg csak egy érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet.

10. § Megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

a)[26] a polgár Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását bejelentette;

b)[27] a menekült menekültkénti elismerését, az oltalmazott oltalmazottkénti elismerését, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására;

c) a polgár magyar állampolgársága megszűnt.

d)[28] a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll.

11. §[29] (1)[30] Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a kiadás napjától számított 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be,

b) a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be,

c)[31] a kiadás napjától számított 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be,

d)[32] a kiadás napjától számított 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte;

e)[33] határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte.

(2)[34] A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

(3)[35] A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

(4)[36] A menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállással is rendelkező személy részére a személyazonosító igazolványt az (1) bekezdés szerinti érvényességi idővel kell kiállítani, kivéve ha a (2) bekezdés szerinti érvényességi idő az (1) bekezdés szerint megállapítottat meghaladja.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány

12. §[37] A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére - ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és

a)[38] állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte gyártáshiba, illetve adatváltozás miatt - a 22. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül előterjesztett kérelem kivételével -, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy az megsemmisült;

b) az állandó személyazonosító igazolvány - adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt - átmenetileg nem adható ki.

c)[39] a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor.

13. § (1) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:

a)[40] a 12. § a) és c) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 30 nap;

b)[41] a 12. § b) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 120 nap.

(2)[42] Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a 12. § b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdés b) pontjában foglalt érvényességgel, egy ízben ismételten kiadható.

Az eljárás részletes szabályai

14. § (1)[43] Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a 28/A. §-ban meghatározott kivétellel kérelemre indul.

(2)[44] A személyazonosító igazolvány első alkalommal történő kiadását a letelepedett a letelepedett jogállást igazoló okmányának, a menekült és az oltalmazott a menekültként vagy oltalmazottként való elismerést igazoló okiratának az átvételekor az idegenrendészeti hatóságnál, illetve a menekültügyi hatóságnál köteles kérni. Az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság közreműködő hatóságként jár el, és a kérelmet a 23. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

(3)[45]

14/A. §[46] Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyintézési határideje húsz nap.

15. § (1)[47] Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem - a (4) bekezdésben és a 14. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - bármely járási hivatalnál előterjeszthető.

(2)[48] A kérelmet a rendelet mellékletében foglalt adattartalommal a járási hivatal állítja elő.

(3)[49] A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el és a kérelmet a 23. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4)[50] A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott útján - annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogvatartás helye szerint illetékes.

(5)[51] A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemnyomtatványt a mellékletben foglalt adatokkal, a járási hivatal biztosítja.

16. § (1)[52] A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező - kivéve a (3)-(4) bekezdésben és a 16/A. §-ban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén - személyesen jár el.

(2)[53] A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező - a 15. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak kivételével - nem mentesül.

(3) A 15. § (3) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

(4) A 15. § (4) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja jár el. A kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos és az aláírás a kérelmezőtől származik.

16/A. §[54] (1)[55] A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő - személyes megelenést mellőzve -kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.

(2)[56] A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.

17. § (1)[57] A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő idegenrendészeti hatóság, illetve a közreműködő menekültügyi hatóság arcképmás felvételt készít. Kivételesen - ha az arcképmás felvétel nem készíthető el - a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2)[58] A 16. § (3)-(4) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab fényképét (igazolványképét).

(3)[59] A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel.

(4)[60] A kérelmezőnek - cselekvőképtelen kérelmező esetén a törvényes képviselőnek - a kérelem ellenőrzését és az adatok valódiságát aláírásával kell igazolnia.

18. §[61] (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia.

(2) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, az útlevelét a kérelemhez nem köteles bemutatni.

(3) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a kérelmezőnek a kérelemhez be kell mutatnia:

a) a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát,

b) doktori cím viselésére irányuló szándékesetén a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot,

c) a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

d)[62] a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

(4) A kérelemhez nem kell bemutatni a születési anyakönyvi kivonatot, ha a születést Magyarországon anyakönyvezték, illetve a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot, ha a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

19. §[63] A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a 18. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.

20. §[64] Ha a közreműködő idegenrendészeti hatóság, illetve a közreműködő menekültügyi hatóság eljárásában a 17. § (1) bekezdése szerint a kérelmező arcképmás-felvétele nem készíthető el, a kérelmező által csatolt fénykép hátoldalán a közreműködő hatóság feltünteti a kérelmező letelepedett jogállást igazoló okmányának, illetve a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerésről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a letelepedett, illetve a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.

21. §[65] A 18. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni.

22. § (1)[66]

(2)[67] A 18. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvi okmányokkal megegyezően tartalmazza, lejárt okmány esetén pedig nyilatkozik arról is, hogy adataiban nem történt változás.

(3)[68] Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást 8 napon belül be kell jelenteni, és a 18. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokkal kell igazolni.

(4) Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak okáról.

(5)[69] Ha a kérelmező cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezése megszűnt, az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.

23. § (1)[70] Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni.

(2)[71] A járási hivatal az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal - a központi szerv közreműködésével - is elvégzi.

(3)[72] A személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.

(4)[73] Amennyiben az (1) és (2) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.

(5)[74] A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó döntés közléséig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalhoz.

24. § Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem átvételét igazolni kell.

25. § (1) A kérelmet az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával kell teljesíteni.

(2)[75] Az állandó személyazonosító igazolványt - a kérelmező választása szerint - postai úton, könyvelt küldeményként kell továbbítani, vagy a járási hivatalban kell átadni a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére. A járási hivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

(3)[76] A postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja veheti át az értesítési cím szerint illetékes járási hivatalban.

(4)[77] Az át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - a járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson való feltüntetéséről.

26. § (1) A járási hivatal az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha[78]

a) a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult;

b) kérelmező - a 45. §-ban foglalt kivétellel - érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal már rendelkezik és az igazolvány adataiban - az érvényességi idő kivételével - nem következett be változás.

(2)[79] A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha[80]

a) a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;

b)[81] a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

(3)[82]

27. § (1)[83] A járási hivatal a 12. § szerinti esetben ideiglenes személyazonosító igazolványt ad ki.

(2)[84]

28. § (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott;

b)[85] azt a járási hivatal visszavonta;

c) érvényességi ideje lejárt;

d) a használatára jogosult meghalt.

e)[86] az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.

f)[87] elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta.

g)[88] megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság.

(2) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

(3)[89]

Az állandó személyazonosító igazolvány hivatalbóli kiadása[90]

28/A. §[91] (1) Hivatalból állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni annak a polgárnak, aki - a köztársasági elnök által kiadott honosítási, visszahonosítási okirat alapján - az állampolgársági eskü vagy fogadalom (a továbbiakban együtt: állampolgársági eskü) letételével magyar állampolgárságot szerzett.

(2)[92] Az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványt a központi szerv adja ki az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött értesítés alapján.

28/B. §[93] (1) A központi szerv a hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti polgármesternek küldi meg. Az állandó személyazonosító igazolványt a polgárnak - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor - a polgármester adja át, egyidejűleg gondoskodik az érintett korábbi (külföldieknek kiadott) személyazonosító igazolványa leadásáról.

(2) A polgármester a leadott személyazonosító igazolványt annak bevonása, érvénytelenítése céljából a központi szervnek küldi meg.

(3) A polgármester a hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt a központi szervnek haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.

28/C. §[94] (1)[95] Ha az állampolgársági eskü letételének helye a külképviselet, a központi szerv a hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak küldi meg. Az állandó személyazonosító igazolványt a polgárnak a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal adja át, egyidejűleg gondoskodik az érintett korábbi (külföldieknek kiadott) személyazonosító igazolványának bevonásáról.

(2)[96] A járási hivatal a bevont személyazonosító igazolványt érvénytelenítését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

(3)[97] Az át nem vett hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt a járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

A személyazonosító igazolvány cseréje

29. §[98] A személyazonosító igazolványt akkor is ki kell cserélni, ha gyártáshibás.

A személyazonosító igazolvány adatainak bejegyzésére vonatkozó egyes szabályok

30. § (1)[99] A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt az anyakönyvi bejegyzése szerint megilleti.

(2)[100] A nemzetiséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni.

(3)[101] A bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza.

(4)[102] A személyazonosító igazolványba a doktori címet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történt bejegyzéssel egyezően kell feltüntetni.

(5)[103]

(6)[104]

(7)[105]

(8)[106]

(9)[107] Az írásképtelen polgár személyazonosító igazolványának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.

A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok

31. §[108] (1)[109] Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon - felhívásra - bemutatni, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

(2)[110] A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, vagy biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.

(3)[111] A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

32. §[112] (1)[113] Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

(2)[114] Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a külképviseletnél teszik meg, úgy az haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3)[115] Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a járási hivatalnál teszik meg, úgy az haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(4)[116] Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a rendőrségnél tett feljelentéssel teljesítik, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

32/A. §[117] (1)[118] A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely járási hivatalt, illetve külképviseletet.

(2)[119] Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a külképviselet értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő azonnali átvezetéséről.

(3)[120] Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a járási hivatal értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(4)[121] Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely járási hivatalt, aki gondoskodik a találás tényének a személyazonosító igazolvány nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(5)[122] Az állandó személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, illetve megtalálásáról szóló bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a járási hivatal, illetve külföldön a külképviselet a központi szervnek továbbítja. Az elektronikus úton kezdeményezett bejelentés esetén az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozatát kell a központi szervnek továbbítani.

A személyazonosító igazolvány leadása

33. § (1) A talált személyazonosító igazolványt le kell adni

a)[123] a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt - a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt - haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak, vagy

b)[124] a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(2)[125] A járási hivatal visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a 28. § (1) bekezdés szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott.

(3)[126] A talált személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyző postai úton, könyvelt küldeményként küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton vagy felhívásra személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján sem veszi át, a járási hivatal az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

34. § (1)[127] Az állandó személyazonosító igazolványt - a (2)-(2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - le kell adni a járási hivatalnak, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be.

(2)[128] A (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel a jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak vagy - külföldi tartózkodás esetén - a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. A 10. § b) pontjában foglalt esetben a bevándorolt és a letelepedett a személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg.

(2a)[129] Ha a 10. § a) pontjában meghatározott esetben az állandó személyazonosító igazolvány a 28. § (1) bekezdés g) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, a polgár az állandó személyazonosító igazolványt köteles

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldön való letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél leadni, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a külföldön való letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek.

(3)[130][131] Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó járási hivatalnak, ha érvényességi ideje lejárt vagy a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

(4)[132] A járási hivatal a leadott személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

(5)[133] Az átlyukasztással (és könyv formátumú okmány esetén az adatoldalakon elhelyezett "érvénytelen" bélyegzőlenyomattal) érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt - ilyen irányú kérelem esetén - a polgár részére vissza kell adni.

(6)[134]

(7)[135] Nem adható vissza az érvénytelenített állandó személyazonosító igazolvány, ha az hamis vagy meghamisították.

(8)[136] Nem kell leadni a bemutatott érvényes állandó személyazonosító igazolványt, ha az ügyfél egyéb érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik. Ebben az esetben a személyazonosítás céljából visszahagyott állandó személyazonosító igazolványt az új állandó személyazonosító igazolvány átvételekor kell leadni a járási hivatalnak.

(9)[137] Az, aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát a járási hivatalnak leadhatja.

35. §[138]

36. §[139] A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetve az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni.

37. §[140] Az őrizetbe vett, elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

38. § (1)[141] A személyazonosító igazolvány átvételére a 36-37. §-ban feljogosított szervek kötelesek a személyazonosító igazolványt megőrizni, és azt a rendeletben meghatározott ok megszűnése esetén a jogosultnak visszaadni.

(2)[142] A személyazonosító igazolványt a szabadságelvonással járó büntetéseket és intézkedéseket foganatosító szerv vezetője a fogvatartottnak - állampolgári jogai gyakorlásának időtartamára, illetve a hivatalos ügyei intézéséhez szükséges meghatározott időre - visszaadja.

39. §[143] Az elhalt személyazonosító igazolványát az egészségügyi vagy szociális intézmény, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

Tájékoztatás és adatvédelem

40. § (1)[144] A polgár - kiskorú vagy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló esetében törvényes képviselője -kérelmére nyilvántartott adatairól tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az arra törvényben felhatalmazott szerv részéről elhelyezett jelzés tényéről, tartalmáról és az az alapján tett intézkedésekről, ha azt az adott szervre vonatkozó törvény kizárja. A tájékoztatás megtagadását írásban indokolni kell, az indokolásban a tájékoztatást kizáró törvényi rendelkezésre utalni kell.

(2)[145] A kérelem bármely járási hivatalnál, illetve a központi szervnél is előterjeszthető.

(3)[146] A járási hivatal az előterjesztett kérelmet a központi szervnek küldi meg, aki - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - tájékoztatási kötelezettségét teljesíti.

41. §[147] A központi szerv, valamint a járási hivatal technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint az ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése és a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelemről.

42. § (1)[148] Az adatfeldolgozást végző szerv számára a központi szerv határozza meg az adatfeldolgozás tartalmát, az adatkezelési műveleteket, azok végrehajtási sorrendjét, valamint az adatfeldolgozás során betartandó szervezési és technikai intézkedéseket.

(2) Az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságos feldolgozásáról, ennek érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adatfeldolgozás során illetéktelenek az adatokhoz ne férhessenek hozzá, megváltoztatásuk, megsemmisülésük, törlésük ne következhessen be.

43. §[149] A járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával és a személyazonosító igazolvány visszavonásával kapcsolatos iratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.

Egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés[150]

43/A. §[151] (1) Az Nytv. 15. § (2) bekezdése szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés célja az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti kártyafelhasználói regisztráció során a személyesen megjelent kérelmezőnek az Nytv. 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatainak ellenőrzése, és arcképmásának, valamint - ha a 14. életévét betöltötte - aláírásának rögzítése.

(2) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló hatósági eljárásban az e rendeletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

43/B. §[152] (1) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló kérelem bármely járási hivatalnál, kormányablaknál, valamint a központi szervnél előterjeszthető.

(3) A kérelem tartalmazza a kérelmező lakcímét és nyilatkozatát is arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat az anyakönyvvel megegyezően tartalmazza.

(4) A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott kérelmező az egységes arcképmás- és aláírásfelvételezésre irányuló kérelmet meghatalmazottja útján terjesztheti elő.

(5) A fogvatartott kérelmező a kérelmét meghatalmazott útján terjesztheti elő.

43/C. §[153] (1) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló eljárásban a kérelmező - a 43/B. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével - személyesen jár el.

(2) A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező - a 43/B. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem mentesül.

(3) A 43/B. § (4) bekezdésében foglalt esetben a kérelmező helyett meghatalmazottja abban az esetben járhat el, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

(4) A 43/B. § (5) bekezdésében foglalt esetben a kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos és az aláírás a kérelmezőtől származik.

43/D. §[154] (1) A kérelem személyes előterjesztésekor az eljáró szerv - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -a kérelmezőről arcképmás felvételt készít.

(2) A 43/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező egy darab, egy évnél nem régebbi fényképét.

(3) A személyesen eljáró kérelmező a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.

(4) A kérelmezőnek - cselekvőképtelen kérelmező esetén a törvényes képviselőnek - a kérelem ellenőrzését és az adatok valódiságát aláírásával kell igazolnia.

43/E. §[155] (1) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a kérelemhez be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványát.

(2) Az Nytv. hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor érvényes útlevelét vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt kell bemutatnia.

(3) A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.

43/F. §[156] (1) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat az anyakönyvvel megegyezően tartalmazza.

(2) Az eljárásban a kérelmező személyazonosságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a bemutatott személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány adattartalmával és a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal.

(3) Az eljáró szerv az egyeztetést - az adatkezelő közreműködésével - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi.

43/G. §[157] (1) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem átvételét igazolni kell.

(2) A kérelmet az arcképmás és - ha a kérelmező a 14. életévét betöltötte - az aláírás felvételezésével kell teljesíteni.

(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosult az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló kérelem ügyében eljárási képességgel bír.

Átmeneti rendelkezések

44. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes személyazonosító igazolványba a lakcímmegszüntetés kivételével adatváltozás nem jegyezhető be.

45. § E rendelet hatálybalépésekor érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását a rendeletben meghatározottak szerint - adatváltozás hiányában is - kérheti[158]

a) 2001. január 1-jétől, ha a személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 6 év;

b) 2002. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje 15 év;

c) 2003. január 1-jétől, ha személyazonosító igazolványának érvényességi ideje határidő nélküli.

46. §[159]

47. § (1)[160] A rendőrkapitányság (rendőr-főkapitányság) az általa 1999. december 31-ig vezetett helyi személyazonosító igazolvány nyilvántartást és annak alapiratait zárt archívumként kezeli, abból csak a személyazonosító igazolvány kiadási és nyilvántartási eljárásban hatósági jogkört gyakorló szervek, valamint a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresésére, továbbá az érintett kérelmére adható tájékoztatás. A zárt archívum iratait a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével selejtezni kell.

(2)[161]

48. §[162]

Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2)[163]

50. §[164] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

51. §[165] E kormányrendeletnek az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító kormányrendelet) megállapított rendelkezései az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépése előtt kiadott okmányok érvényességét nem érinti.

52. §[166] E rendelet 9. § (3a) bekezdése, 11. § (4) bekezdése és 14. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

53. §[167]

54. §[168]

55. §[169]

56. §[170]

57. §[171]

58. §[172]

59. §[173]

60. §[174]

61. §[175]

62. §[176]

63. §[177]

64. §[178]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelethez

Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem tartalmazza a kérelmező:

Családi és utónevét

(Nevét nemzetiségi nyelven is)

Születési családi és utónevét[179]

Születési helyét

Születési idejét

Anyja születési családi és utónevét[180]

Állampolgárságát

Nem magyar állampolgársága esetén jogállását

Nemét

Értesítési címét

Fényképét

Saját kezű aláírását

A törvényes képviselő saját kezű aláírását