1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozat

a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról

1. A Kormány elfogadja a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról szóló dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), valamint az ahhoz kapcsolódó, 1. melléklet szerinti, a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési tervét (a továbbiakban: intézkedési terv), és felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a Stratégia kormányzati portálon való közzétételéről.

2. A Kormány a Stratégia célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló, a 2020-2022 közötti időszakban végrehajtandó intézkedéseket az alábbiak szerint fogadja el:

a) a korrupció elleni küzdelemben való együttműködésről szóló közös nyilatkozatot aláíró szervek körének bővítése érdekében felkéri a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra,

b) felkéri a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Legfőbb Ügyészséget, a Kúriát, a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szakpolitikai eszközeikkel támogassák az e határozatban és a Stratégiában szereplő célkitűzések megvalósítását, működjenek közre a Stratégiában és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtásában, és saját stratégiájukban kiemelt helyen szerepeltessék a korrupciómegelőzést, továbbá a korrupció elleni küzdelem keretében megvalósított együttműködésük eredményeiről 2023. március 31-ig tájékoztassák a belügyminiszteren keresztül a Kormányt,[1]

c) a korrupció elleni küzdelem iránt elkötelezett társadalmi, szakmai és érdekképviseleti szervezeteket, gazdasági kamarákat, valamint oktatási és kutató intézményeket, hogy eszközeikkel működjenek közre az e határozatban, az intézkedési tervben és a Stratégiában szereplő célkitűzések megvalósításában.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

4.[2]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozathoz

A 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési terve

1. A belügyminiszter - a miniszterelnök kabinetfőnöke és a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával - készítse el az e-közigazgatási fejlesztések tervezése és megvalósítása során érvényesítendő egységes korrupciómegelőzési szempontrendszert, és biztosítsa annak folyamatos érvényesülését.

Felelős: belügyminiszter

a miniszterelnök kabinetfőnöke

a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek

Határidő: 2021. szeptember 30.

2. A belügyminiszter - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával - kísérleti projekt keretében intézkedjen egyes, a hatáskörébe tartozó eljárások vonatkozásában automatizált döntéstámogató rendszer kifejlesztéséről a döntéshozatali folyamat átláthatóságának és ellenőrizhetőségének javítása, valamint ezáltal az eljárás korrupciómentességének biztosítása érdekében.[3]

Felelős: belügyminiszter

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

Határidő: 2023. január 31.

3. A belügyminiszter - a pénzügyminiszter bevonásával - készítse el egy olyan informatikai rendszer koncepcióját, amely a belső kontrollrendszer, különösen az integrált kockázatkezelési rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, a folyamatmodellek egységes kezelését és a szervek közötti megosztását támogatja.

Felelős: belügyminiszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2021. december 31.

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

4. A belügyminiszter - az igazságügyi miniszter bevonásával - évente gondoskodjon antikorrupciós közös képzés megtartásáról a bírák, ügyészek és a rendőrség részére.

Felelős: belügyminiszter

igazságügyi miniszter

Határidő: évente

Forrás: Belső Biztonsági Alap

5. A Kormány felkéri az Országos Bírósági Hivatal elnökét és a legfőbb ügyészt a 4. pontban meghatározott feladatban való közreműködésre.

6. A belügyminiszter

a) korrupciós bűncselekményi esettár formájában foglalja össze a bűnügyi bizonyítási metodikákat és tapasztalatokat a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek, továbbá az oktatási intézményeik részére,

Felelős: belügyminiszter

Határidő: 2023. június 30.[4]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

b) a szervezzen képzést a nyomozó ügyészek számára a titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök rendvédelmi szervek által alkalmazott gyakorlatáról.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: 2022. december 31.[5]

Forrás: Belső Biztonsági Alap

7. A belügyminiszter - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével a korrupciós és integritási kockázatokkal fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezése érdekében

a) hozzon létre online adatgyűjtési felületet, és végezzen adatfelmérést az államigazgatási szervek körében,

Felelős: belügyminiszter

a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek

Határidő: 2022. március 31.[6]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

b) gondoskodjon az a) alpont szerinti adatfelmérés eredményének elemzéséről,

Felelős: belügyminiszter

a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek

Határidő: kétévente, első alkalommal 2022. december 31.[7]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

c) tegye alkalmassá a Nemzeti Védelmi Szolgálat központi kockázatelemzési szakrendszerét az a) alpont alapján gyűjtött adatok kezelésére, majd a Nemzeti Védelmi Szolgálat építse be a szakrendszerébe az a) alpont alapján gyűjtött adatokat.

Felelős: belügyminiszter

a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek

Határidő: szakrendszer alkalmassá tétele 2020. december 31.

adatok beépítése 2023. június 30.[8]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

8. A Kormány felkéri a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát a 7. pontban meghatározott feladatban való közreműködésre és elemzések elvégzésére.

9. Az építési és beruházási miniszter - a gazdaságfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter bevonásával - vizsgálja meg az egységes jogszabályi háttér megteremtésének lehetőségét a közpénzből finanszírozott jelentős beruházások előkészítésére és lebonyolítására, illetve integritási kockázatainak kezelésére.[9]

Felelős: építési és beruházási miniszter

gazdaságfejlesztési miniszter

pénzügyminiszter

belügyminiszter

igazságügyi miniszter

Határidő: 2023. június 30.

10. A belügyminiszter egy kijelölt határrendészeti kirendeltség vonatkozásában vizsgálja meg a korrupciós kockázatok csökkentésének lehetséges feltételeit, illetve módjait.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: 2022. december 31.[10]

Forrás: Belső Biztonsági Alap

11. A gazdaságfejlesztési miniszter - az építési és beruházási miniszter, a technológiai és ipari miniszter, a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bevonásával - vizsgálja meg az ISO rendszer alkalmazásának feltételeit és várható hatásait az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál, majd - a vizsgálat eredményeitől függően - tegyen javaslatot a Kormány részére a szükséges intézkedésekre.[11]

Felelős: gazdaságfejlesztési miniszter

építési és beruházási miniszter

technológiai és ipari miniszter

pénzügyminiszter

belügyminiszter

Határidő: 2023. június 30.

12. A Kormány felkéri a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szervek képviselőit, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a belső képzéseik vonatkozásában a további együttműködésre, a belső minőségfejlesztési törekvéseik tekintetében a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására, továbbá az integritási, biztonsági, valamint ehhez kapcsolódó egyéb, így például adatvédelmi, beszerzési tudatosságot fejlesztő tevékenységeik összehangolására a közszféra minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében.

13. A belügyminiszter - a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával - a közszféra integritásának továbbfejlesztése érdekében, az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszere működési tapasztalatainak felhasználásával, vizsgálja meg, hogy - az igények és a jó gyakorlatok költségvetési szervek körében végzett felmérése alapján - milyen integritásirányítási modell alkalmazása lenne célszerű a különféle ágazatokba és szervtípusokba tartozó költségvetési szervek, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében.[12]

Felelős: belügyminiszter

pénzügyminiszter

gazdaságfejlesztési miniszter

Határidő: 2023. március 31.

Forrás: a felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

14. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a hazai korrupciós helyzet kiegyensúlyozott és a valóságnak megfelelő értékelése érdekében, az Állami Számvevőszék iránymutatásának figyelembevételével, a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével dolgozza ki a korrupcióérzékelés mérésének nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, a Jó Állam Mutató rendszeréhez igazodó módszertanát.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: 2022. december 31.[13]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

15. A Kormány felkéri a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát a 14. pontban meghatározott feladatban való közreműködésre.

16. A belügyminiszter - a külgazdasági és külügyminiszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter bevonásával - az OECD Vesztegetés elleni Munkacsoport ajánlásait figyelembe véve terjessze a külföldi hivatalos személy megvesztegetésével kapcsolatos feljelentési kötelezettséggel, valamint a jogi személyek nemzetközi vesztegetéssel összefüggő felelősségével kapcsolatos ismereteket a közszféra intézményei, valamint az üzleti élet szereplői, kiváltképpen a kis- és középvállalkozások körében, továbbá ezzel kapcsolatosan képzési programokat dolgozzon ki.

Felelős: belügyminiszter

külgazdasági és külügyminiszter

pénzügyminiszter

igazságügyi miniszter

Határidő: 2022. december 31.[14]

Forrás: Belső Biztonsági Alap

17. A belügyminiszter az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszerei hatékonyságának további növelése érdekében gondoskodjon az integritás tanácsadók tevékenységét segítő - egyes részfeladatokat specializált módon ellátó, illetve az integritási ügyek koordinációját egy-egy nagyobb szervezeti egységnél támogató - integritás munkatársak és integritás referensek képzéséről.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: képzési rendszer kialakítása 2022. december 31.[15]

képzések biztosítása folyamatos

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

18. A belügyminiszter gondoskodjon az állami szervek integritásfejlesztési folyamatait támogató képzések, oktatások és kommunikációs célra felhasználható médiatartalmak kidolgozásáról.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: 2023. június 30.[16]

Forrás: felszabaduló forrás függvényében Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program

19. A feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési tervében és a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában szereplő feladatok végrehajtásáról készítsenek beszámolót, amelyek alapján a belügyminiszter készítsen jelentést a Kormány részére.

Felelős: a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek

Határidő: beszámoló elkészítése 2023. május 31.[17]

jelentés elkészítése 2023. június 30.[18]