BH 1983.3.107 I. A szeméremsértés vétsége akkor is megvalósul, ha az elkövető egyetlen személy előtt szeméremsértő módon mutogatja magát [Btk. 208. §].

II. Folytatólagosság megállapításának van helye, ha az elkövető a szeméremsértő cselekményt több személy előtt, több alkalommal, rövidebb időközökben, egységes akaratelhatározásból fakadóan valósítja meg [Btk. 12. § (2) bek., 208. §].

Az első fokú bíróság a vádlottat 7 rb. szeméremsértés vétségében mondotta ki bűnösnek, ezért - halmazati büntetésül - 6 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként pedig 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a vele szemben korábban kiszabott - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - 1 évi szabadságvesztés végrehajtását.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott munkahelye közelében van a gimnázium, melynek tanulói között jelentős számban vannak leányok. A gimnázium épületével szemben van a liget, s a tanulók közül sokan ezen keresztül közelítik meg az iskolát.

A vádlott a reggeli órákban legalább három alkalommal a ligetbe ment. Figyelte a közeledő leányokat. A bokros részen a nadrágját kigombolta, majd amikor a lányok a közelébe értek, a nemi szervét nekik mutogatta.

A vádlott a cselekményeit mintegy 2 hónap leforgása alatt követte el, és 7 leány előtt mutogatta magát.

Az első fokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, de a cselekmény jogi minősítése részben téves.

A vádlott nemi vágyának kielégítése végett mutogatta magát fiatal lányok előtt, a Btk. 208. §-a szerinti szeméremsértés vétségének törvényi tényállása tehát mindegyik esetben megvalósult. Ez egyébként nem hagy kétséget atekintetben, hogy az elkövető egy személy jelenlétében végrehajtott magatartással is maradéktalanul kimerítheti a vétség törvényi tényállását. Erre utal a törvényi tényállásban a "más előtt" kitétel.

A megyei bíróság megítélése szerint: amennyiben az elkövető egyidejűleg több személy előtt mutogatja magát szeméremsértő módon, ez önmagában nem eredményez halmazatot, hanem csupán a büntetés kiszabása tekintetében lehet - súlyosító körülményként - jelentősége.