BH 1997.12.606 I. A felmondás annak közlésével hatályosul, amelyet a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem vonhat vissza [Mt. 6. § (4) bek.].

II. A joghatályosan közölt felmondást követő további felmondások már jogellenesek és az első felmondás jogellenessége miatt a munkavállalót a törvény szerinti juttatások megilletik [Mt. 100. §].

A felperes 1992. április 27-étől állt az alperessel kereskedelmi értékesítőként határozatlan idejű munkaviszonyban. Az alperes a felperes munkaviszonyát 1995. január 18-án írásban, február 28-i hatállyal indokolás nélkül felmondta, és a munkavégzés alól egyidejűleg felmentette. A felmondás miatt a felperes - a felmondás jogszerűségét vitatva 1995. január 23-án egyeztetést kezdeményezett. Az alperes az egyeztetést február 1-jére tűzte ki, amelyről nem készült jegyzőkönyv.

Az alperes február 1-jén írásban visszavonta a január 18-ai felmondást, és egyidejűleg írásban, ismét indokolás nélkül, felmondta a felperes munkaviszonyát. Ugyancsak február 1-jén egy harmadik felmondást is kézbesített a felperesnek, amellyel a munkaviszonyát 1995. március 3-ai hatállyal mondta fel. Ez a felmondás indokolást is tartalmazott, amely szerint a felperes kilométer-felhasználása az ország többi régiójában működő üzletkötőinek kilométer-felhasználásához képest indokolatlanul magas, és az általa felvett üzemanyagköltség elszámolása túlzott. Az Mt. 89. §-ának (3) bekezdésében meghatározott felmondási indok a felperes munkaviszonyával kapcsolatos magatartására vezethető vissza.

A felperes a felmondások ellen 1995. február 13-án ismét egyeztetést kezdeményezett. Ez március 2-án eredménytelenül zárult.

A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte annak megállapítását, hogy az 1995. január 18-ai felmondás jogellenes. Hivatkozott arra, hogy azt az alperes egyoldalúan nem vonhatta volna vissza. Az indokolással ellátott, utolsó felmondást érdemben is vitatta, mivel annak indoka nem valós. Kérte a munkaviszonya helyreállítását és az elmaradt munkabérének, és az egyéb járandóságainak a megfizetését. A módosított keresetében - az időközben történt elhelyezkedése miatt - nem kérte a munkaviszonya helyreállítását, de igényt tartott a két munkahelyen kapott átlagkereseteinek a különbözetére.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Elismerte, hogy az 1995. január 18-ai felmondás jogellenes volt, de azt visszavonta, a február 1-jei felmondás indoka azonban valós.

A munkaügyi bíróság ítéletével - megalapozottnak találva a felperes keresetét - kötelezte az alperest 323 623 Ft elmaradt munkabér, 154 000 Ft végkielégítés, 108 000 Ft bérkülönbözet és ezek kamatainak megfizetésére. Megállapította, hogy a január 18-ai és a február 1-jei indokolás nélküli felmondások jogellenesek, de jogellenes a február 1-jei, indokolt felmondás is, mert nem tartalmazza a felmentési időt, az elszámolás és a szükséges igazolások kiadásának időpontját. Ezen túlmenően a megindokolt felmondás okának bizonyítására eljárást folytatott le. Ennek eredményeképpen megállapította, hogy a felperesnek a kilométer felhasználásával kapcsolatos magatartása nem olyan súlyú, ami a felmondást indokolttá tenné. A január 18-ai felmondás saját hatáskörben történt visszavonását jogszerűnek fogadta el, a február 1-jei indokolás nélküli felmondást pedig úgy tekintette, mint amelyet az alperes a saját hatáskörében ugyancsak visszavont. Az alperest a keresetnek megfelelően kötelezte a felperes járandóságai megfizetésére, a munkaviszony megszűnése időpontjául az ítélet jogerőre emelkedésének napját határozta meg.

Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett. Változatlanul nem vitatta, hogy a január 18-ai felmondás jogellenes volt, de arra hivatkozott, hogy azt a felperes egyeztetési kérelme alapján visszavonta. Egyebekben támadta az ítéletnek a megindokolt felmondás okával kapcsolatos álláspontját.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az 1995. január 18-ai felmondás jogellenessége tekintetében helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta, és a felperes erre vonatkozó keresetét elutasította. Megállapította, hogy az 1995. január 18-ai felmondás jogellenes volt, és azt az alperes egyoldalúan nem vonhatta vissza. A felperes azonban e felmondás kapcsán kérte a munkaviszonya helyreállítását, ami a felmondás visszavonásával teljesült.