A Budapest Környéki Törvényszék Mf.21150/2016/4. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 253. §, (2) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, (1) bek., 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §, (4) bek.] Bírók: Krátky Ákos, Orosz Andrea, Sarudi Márta

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1096/2014/6., 3131/2016. (VI. 29.) AB határozat, *Budapest Környéki Törvényszék Mf.21150/2016/4.*, Kúria Mfv.10317/2017/4.

***********

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság által képviselt felperesnek - ügyvéd által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.M.1096/2014. szám alatt megindított perében a Budapesten, 2015. március 20. napján meghozott 6. sorszámú ítélettel szemben az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A 300.600 (Háromszázezer-hatszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a 2011. december 30-án kelt intézkedésével az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát. Kötelezte alperest, hogy a jogellenesség jogkövetkezményeként fizessen meg a felperesnek 3.757.500 forintot, annak kamatát, továbbá 143.800 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a 170.200 forint illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperest 2004 november hónaptól munkaviszonyban foglalkoztatta az alperes, melyet 2011. július 31. napjával közös megegyezéssel megszüntettek. 2011. augusztus 1-jétől az alperes köztisztviselői jogviszonyba nevezte ki a felperest, aki igazgatási munkatársként munkáját az igazgatási irodán végezte. A civil kapcsolattartási feladatait jegyzői irodavezető, a közgyűlés előkészítéséhez kapcsolódó feladatait a főjegyző megbízásából és általa ellenőrzött módon látta el.

A felperesnek a civil kapcsolattartás körében állampolgári levelek, e-mailek megválaszolása volt a feladata. Azokkal az iratokkal kellett foglalkoznia, amelyek tekintetében az érdemi ügyintézés nem tartozott az önkormányzathoz, illetve a hivatal illetékességi körébe, az adott ügyet át kellett tenni a kormányhivatalhoz, vagy más közigazgatási szervhez. Az érdemi panaszügyintézés nem volt a felperes feladata. Az alperesi hivatalhoz átlagosan havonta 2-3 állampolgári panaszlevél érkezett.

A felperesnek valamennyi közgyűlési és bizottsági ülésen részt kellett vennie. A főjegyző megbízásából a bizottsági üléseken elhangzott képviselői kérdéseket fel kellett jegyeznie, azokról összefoglalót kellett készítenie a főjegyző részére. A közgyűlésre valamennyi előterjesztést előzetesen át kellett néznie, és ha a jogi, igazgatási és tartalmi szempontú ellenőrzés során hibát, hiányosságot észlelt, konzultált az előterjesztés készítőjével. Amennyiben a közgyűlésen valamelyik képviselő információt kért a döntéséhez a felperes vagy másik igazgatási munkatárs az ügyiratot beszerezte, illetve a kért információt megadta. Az üléseken felmerülő későbbi intézkedést igénylő kérdéseket a felperes a főjegyző részére kigyűjtötte. A közgyűlést előkészítő tevékenysége során a felperes az előterjesztéseket feltöltötte az úgynevezett tároló szerverre, ahol a képviselők elektronikus úton hozzáfértek a dokumentációhoz, egyes anyagokat elektronikus formában meg is küldött a képviselők részére. A felperesnek segítséget kellett nyújtania a közgyűlésről készült jegyzőkönyv hangfelvételről való leírásában, illetve a bizottsági ülésekről felvett jegyzőkönyvek elkészítésében, közreműködött a lejárt idejű közgyűlési határozatokról a főjegyző részére készült kimutatás összeállításában.

Önkormányzatának főjegyzője 2011. december 22-én megküldte a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja részére a 2011. évi CLIV. törvény alapján átvételre felajánlott köztisztviselők névsorát, köztük volt a felperes is. A Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 2011. december 23-án küldte meg a közgyűlés elnökének azon személyek listáját, akiknek a továbbfoglalkoztatásához hozzájárult, a felperes ezek között nem szerepelt. Az alperes 2011. december 30-án tájékoztatta a felperest, hogy a közszolgálati jogviszonya a MÖK tv. 2.§ (1) bekezdése, valamint 13.§ (2)-(3) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik, mert a kormánymegbízott a foglalkoztatásához nem járult hozzá.

Az elsőfokú bíróság - a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (MÖK tv.) 1-2.§-aira és 13.§-ára utalással - a peres felek nyilatkozatai, a felperes és az alperes törvényes képviselője, főjegyző személyes meghallgatása, valamint tanú vallomása, továbbá a csatolt okiratok alapján azt állapította meg, az alperes a perben kétséget kizáró módon nem tudta bizonyítani, hogy a felperes státusza, munkaköre a MÖK tv. hatálya alá tartozott.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a MÖK tv. hivatkozott rendelkezései meghatározták mit kell a törvény alkalmazásában átvételre kerülő intézménynek tekinteni, melyek azok a funkcionális feladatok, amelyeket ellátó köztisztviselők átvételre felajánlhatók voltak a kormányhivatalnak. A perben ezért azt kellett vizsgálni, hogy a felperes munkakörét a megyei intézmények átadás-átvétele érintette-e és jogviszonyának megszüntetése összefüggésben áll-e a megyei intézményrendszer átadás-átvételével.

A munkakörében általa ellátott feladatokat a felperes személyes meghallgatása során részletesen megjelölte, az alperes azt nem vitatta. A felperesre kiszignált civil kapcsolattartási ügyeket tartalmazó kimutatásból az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes mindösszesen 19 ilyen ügyet intézett, amelyek nagy része állampolgári panasz volt. A kimutatásból a panaszok konkrét tárgya, illetve az alperes által fenntartott intézményekhez való kapcsolódása, vagy attól eltérő jellege nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a perben meghallgatott személyek egyező nyilatkozata cáfolta az alperes azon állítását, miszerint a felperes a munkaköri feladatainak túlnyomó részét a civil kapcsolattartási, illetőleg a panaszügyek intézése tette ki, ugyanis havi szinten körülbelül 2-3 panaszügy érkezett. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján azt állapította meg, a felperes e feladatából önmagában nem következett okszerűen az, hogy a munkaköre a MÖK tv. hatálya alá tartozott. Az, hogy ugyanezen feladatok ellátása céljából átvételre felajánlott a kormánymegbízott döntése alapján továbbfoglalkoztatták, nem igazolja, hogy mindketten jogszerűen felajánlhatóak voltak átvételre. A felperes korábbi munkakörébe tartozó feladatok pedig a peradatokból megállapíthatóan nem kerültek a kormányhivatalhoz.