A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1096/2014/6. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 251. §, 252. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. §, 2011. évi CLIV. törvény (MÖKtv.) 2. §, 13. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Maschl Ildikó, Szabó Attila, Szerencsés Gáborné

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1096/2014/6.*, 3131/2016. (VI. 29.) AB határozat, Budapest Környéki Törvényszék Mf.21150/2016/4., Kúria Mfv.10317/2017/4.

***********

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.M.1096/2014/6. szám

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. P. Horváth István (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Funtig Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát a 2011. december 30. napján kelt intézkedésével.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek a jogellenesség jogkövetkezményeként 3.757.500,- (hárommillió-hétszázötvenhétezer-ötszáz) Ft-ot és ennek 2012. január 1. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 143.800,- (száznegyvenháromezer-nyolcszáz) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A 170.200,- (százhetvenezer-kétszáz) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 egyező példányban jelen bíróságnál, a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2004. november hónaptól az alperes postázójában munkavállalóként dolgozott, munkaviszonyát közös megegyezéssel 2011. július 31. napjával a felek megszüntették, majd - felsőfokú iskolai végzettségének megszerzését követően - 2011. augusztus 1-jétől az alperes kinevezte igazgatási munkatárs munkakörre, határozatlan idejű köztisztviselői jogviszonyba.

A felperes munkáját az alperes hivatalának igazgatási irodáján végezte. A civil kapcsolattartási feladatai tekintetében munkáját 2. sz tanú jegyzői irodavezető, míg a közgyűlés előkészítéséhez kapcsolódó feladatait ...nek, 1. sz. tanúnak a megbízásából és általa ellenőrzött módon végezte. A 2011. augusztus 1-jén kelt munkaköri leírása szerint munkakörének fő tartalma civil kapcsolattartás, és a közgyűlés előkészítéséhez kapcsolódó feladatok. Ennek körében feladatát képezte az önkormányzat hivatalához érkező állampolgári levelek, e-mailek megválaszolása, más közigazgatási, államigazgatási szervekkel történő kapcsolatfelvétel, ügyiratok áttétele, más szakirodákhoz nem tartozó civil kapcsolattartás, beadványok, levelek, panaszügyek intézése, továbbá a ... működésével kapcsolatban a közgyűlés üléseinek előkészítése, közreműködés a közgyűlési dokumentáció összeállításában, és szükség esetén az e-szavazatszámláló rendszer kezelőjének helyettesítése. A munkaköri leírás 10. pontja szerint a szintén igazgatási munkatárs munkakörben dolgozó ... köztisztviselővel jogosultak egymást helyettesíteni.

Ténylegesen a felperesnek a civil kapcsolattartási feladatai, állampolgári levelek, e-mailek megválaszolása volt. Ezen belül azokkal kellett neki foglalkoznia, amelyek tekintetében az érdemi ügyintézés nem tartozott az önkormányzat, illetve a hivatal illetékességi körébe, és át kellett tennie az adott ügyet a kormányhivatalhoz vagy más közigazgatási szervhez, és erről tájékoztatást írt az ügyfélnek. Az érdemi panaszügyintézés nem tartozott a feladatkörébe, és e körben kizárólag azokat a leveleket, panaszokat szignálták rá, amelyek nem tartoztak más, a hivatal szervezetében működő szakirodák feladatkörébe. Átlagosan havonta két-három állampolgári panaszlevél érkezett az alperesi hivatalhoz, amelyet a felperesnek kellett a fentiek szerint elintéznie. Ezek tárgya igen változó volt, például ez esetben a közútkezelővel, más alkalommal a kéményseprő vállalattal kellett a felperesnek kapcsolatba lépnie a panasz kivizsgálása körében, illetve több esetben a ... területén fekvő helyi önkormányzatokkal kapcsolatos állampolgári panaszokat kellett kivizsgálnia.

A perbeli időszakban a ... évente tízszer ülésezett. A közgyűlés 8 bizottsága minden hónapban a közgyűlés ülését megelőzően három napon át egymást követően tartották meg üléseiket, a felperesnek valamennyi közgyűlési és bizottsági ülésen részt kellett vennie. A főjegyző megbízásából a bizottsági üléseken elhangzó képviselői kérdéseket, amelyek a közgyűlés vagy az alperes hivatalának ügyintézését igényelték, fel kellett jegyeznie és azokról összefoglalót készíteni a főjegyző részére. A közgyűlésre valamennyi előterjesztést előzetesen át kellett néznie, amennyiben hibát, hiányosságot észlelt a jogi, igazgatási és tartalmi szempontú ellenőrzés során, akkor konzultált az előterjesztés készítőjével. Amennyiben a közgyűlésen valamelyik képviselő információt kért a döntéséhez szükséges körben, a felperes vagy másik igazgatási munkatárs azonnal beszerezte az ügyiratot, vagy megadta a kért információt. Az üléseken felmerülő, később intézkedést igénylő kérdéseket is kigyűjtötte a felperes a főjegyző részére, emlékeztető feljegyzéseket készített.

A közgyűlést megelőzően előkészítő tevékenysége során a szakirodák által megszövegezett előterjesztéseket a felperes felöltötte az úgynevezett ... tároló szerverre, ahol a képviselők elektronikus úton hozzá tudtak férni a dokumentációhoz. Továbbá egyes anyagokat elektronikus formában meg is küldött a képviselők részére. Több esetben a felperesnek be kellett segíteni a közgyűlésről készült jegyzőkönyv hangfelvételről való leírásában, illetőleg a bizottsági ülésekről felvett jegyzőkönyvek készítésében. A képviselői iroda munkáját is segítette azáltal, hogy a bizottsági és közgyűlési üléseket megelőzően közreműködött a dokumentáció képviselők részére kiosztásában. A felperes továbbá közreműködött a lejárt idejű közgyűlési határozatokról a főjegyző részére kimutatás készítésében, amelyben mindig az előző hónapban elfogadott közgyűlési határozatok végrehajtásának állapotáról számoltak be.