A Fővárosi Törvényszék P.22832/2017/9. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. Bíró: Szabó Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22832/2017/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20386/2018/5.

***********

Fővárosi Törvényszék

1.P..../2017/9.

A Fővárosi Törvényszék dr. László Áron ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Daszkalovics Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen szerzői jogsértés megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a kiadásában 2015. december 10-én megjelent a "... költészete I." című kötetben V... költeményeit megjelentette, megsértette a felperes többszörözéshez és terjesztéshez fűződő szerzői jogait.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy - saját költségén - 90 napon belül tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét a Múlt és Jövő című negyedévente megjelenő folyóirat következő számában.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 80.000 (nyolcvanezer) forintot és annak 2015. december 15-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján esedékes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatát, valamint 18.000 ( tizennyolcezer) forint perköltséget. Egyéb felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél lehet benyújtani.

I n d o k o l á s

A V.... (1890-1981) költő, és P.... (1881-1958) költőházaspár leánya P.M., kinek egyetlen gyermeke felperes, fia pedig P.F., aki 1982-ben tett írásbeli nyilatkozatában - megerősítve 1970-ben tett nyilatkozatát - , mint P....né született V.... törvényes örököse a szerzői jogokról lemondott felperes javára.

Az alperes kiadásában 2015 decemberében megjelent az "... költészete I." című antológiakötet, melyben nyolc V... és negyvennyolc P.... költemény jelent meg, a költemények megjelentetéséhez a felperes nem járult hozzá.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy a hivatkozott költeményeket jogsértő módon hozzá járulás nélkül megjelentette megsértette a felperesnek, mint a szerzők jogutódának a terjesztéshez és többszörözéshez fűződő szerzői vagyoni jogait. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtételre oly módon, hogy kötelezze elnézést kérő nyilatkozat és az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részének közzétételére, a Múlt és Jövő című negyedévenkénti folyóiratban, annak következő számában. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest jogsértéssel elért gazdagodás címén 560.000,-Ft és annak 2015. december 15-től a számított késedelmi kamata megfizetésére. E körben utalt arra, hogy az szerzői jogsértés esetén a szerző vagyoni igényének legalsó határa az elmaradt jogdíj, más néven licence díj, amelyet a jogosulatlan felhasználás következményeként a felperes részére az alperes elmulasztott megfizetni. Ennek összegszerűségét illetően versenyként 10.000,-Ft-ot jelölt meg és ennek alátámasztására csatolta a ..s.. költészeti folyóirat egy levelét, amelyben egy vers megjelentetésének ellenértékeképp 40 angol fontnak megfelelő forintot, valamint a ..1.. szerkesztőségének levelét, melyben az emlékkötetben való megjelenés ellentételezéseként 10.000,-t-os jelképes honoráriumot ajánlottak fel. Álláspontja szerint ezek az iratok a 10.000,-Ft-os versenykénti igény megalapozottságát kellően alátámasztják.

Keresetének jog alapjaként a szerzői jogokról szóló 1990. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 9. § (1) bekezdésére és (4) bekezdésére, 16. § (1) bekezdésére, 18. § (1) bekezdésére, 23. § (1) bekezdésére, a szerzői jog megsértésének következményei körében pedig az Szjt. 94. § (1) bekezdés a) c) pontjára és e) pontjára, valamint az Szjt. 94. § (10) bekezdésére hivatkozott. Költségigénnyel élt az alperessel szemben, ügyvédi munkadíjának a megállapítását a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet alapján kérte megállapítani azzal, hogy áfa körbe tartozik.

A felperes álláspontja szerint az alperes a költemények közzétételével megsértette a felperes többszörözéshez és terjesztéshez fűzőfő szerzői jogait. A felperes ugyanis a csatolt anyakönyvi kivonatok s P.F. joglemondó nyilatkozata alapján a P...., V... költő házaspár, valamennyi szerzői jogának jogosultja, jogutódlás folytán, mivel a felperes a házaspár lány gyermekének egyetlen gyermeke, a fiú pedig V... szerzői jogainak ráeső részéről lemondott a felperes javára. A felperes és az alperes kiadásában megjelent kötet szerkesztője, K.J. között több éves jó viszony megromlott erre tekintettel a felperes 2014. május 29-én levélben kérte tőle, hogy a jövőben ne jelenjenek meg se V..., se P.... művei. A felek ezt követő levélváltásában sem merült föl a felhasználási engedély felperes részéről történő megadása.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Ügyvédi munkadíjának megállapítását a vonatkozó IM rendelet alapján kérte azzal, hogy nem tartozik áfa körbe. Nem vitatta, hogy az az antológiában a felperes által megjelölt P.... és V... versek megjelentek, ahogy azt sem, hogy a felek között írásbeli felhasználási szerződés nem jött létre, azonban a felek között korábbi baráti viszony illetőleg az a tény, hogy a felperes a verseket átadta az antológia szerkesztőjének, arra enged következtetni, hogy a felhasználási engedély szóban megadottnak tekinthető. Annak alátámasztására, hogy a felperes és K.J. között az antológia szerkesztésével kapcsolatos levelezés arra enged következtetni, hogy a felhasználási engedély megadottnak tekinthető, kérte tanúként meghallgatni K.J.t. .A felek közötti feszültség miatt egy e-mail végén odavetett egysoros, a jövőre nézve szóló tiltó rendelkezés pedig ezt a megadott engedélyt nem írhatja felül. Hivatkozott az alperes az Szjt. 11. §-ában szabályozott visszavonó nyilatkozatra is: álláspontja szerint a felek viszonyának megromlása nem tekinthető olyan alapos oknak, amely miatt a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedély visszavonható. Utalt az alperes arra is, hogy P.... szerző esetében a felperes nem tekinthető jogutódnak.

A kereset r é s z b e n a l a p o s .

Az Szjt. 1. § (1) bekezdése alapján ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.