1525/2013. (VIII. 12.) Korm. határozat

a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző szerveként létrehozza a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportot (a továbbiakban: HIKOM).

2. A HIKOM szervezeti és működési rendjét az 1. melléklet határozza meg.

3. A Kormány[1]

a) felkéri az autonóm államigazgatási szervek vezetőit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint az Országos Atomenergia Hivatal elnökét, hogy erre irányuló megkeresés esetén szakértőt delegáljon a HIKOM ülésére,[2]

b) felhívja a HIKOM vezetőjét, hogy szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a HIKOM tárgyévet megelőző évi tevékenyégéről és a védelmi felkészítés feladatainak tárgyévet megelőző évi végrehajtásáról a Kormány részére szóló jelentésben számoljon be.

4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1525/2013. (VIII. 12.) Korm. határozathoz

A Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport szervezeti és működési rendje

A HIKOM feladatai

1. A HIKOM a honvédelmi felkészülés időszakában a következő döntés-előkészítő feladatokat látja el:[3]

a)[4]

b) a hadiállapotban, valamint az annak kezdeményezésétől a kihirdetéséig terjedő időszakban felmerülő honvédelmi vonatkozású feladatokra történő felkészülés, valamint a válságok katonai kezelése során a polgári-katonai-rendvédelmi együttműködés összehangolása, a végrehajtás támogatása,[5]

c) hadiállapotban, valamint az annak kezdeményezésétől a kihirdetésig terjedő időszakban bevezethető rendkívüli intézkedések előkészítése, szakmai egyeztetése,[6]

d)[7]

e) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerrel összefüggő feladatok összehangolása, szakmai egyeztetése,

f) javaslattétel a NATO válságreagálási intézkedések szövetségi szintű bevezetésének és visszavonásának kezdeményezésére, továbbá a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések bevezetésére, felfüggesztésére és visszavonására,

g) a honvédelmi igazgatási gyakorlatok tervezésének, előkészítésének és végrehajtásának összehangolása,[8]

h) a honvédelmi érdekből létfontosságú infrastruktúra védelmével összefüggő ágazati feladatok összehangolása,

i)[9]

j) a Befogadó Nemzeti Támogatással kapcsolatos tervezés összehangolása, szakmai egyeztetése, valamint az igények kielégítésének figyelemmel kísérése,

k) a védelmi és biztonsági igazgatás központi, területi és helyi szervei honvédelmi intézkedési terve kidolgozásának, felülvizsgálatának figyelemmel kísérése,[10]

l) a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatokkal, valamint a NATO Védelmi Tervezési Kérdőívére adandó nemzeti válaszok kidolgozásával összefüggő feladatok összehangolása, szakmai egyeztetése,[11]

m) a honvédelmi feladatokkal, valamint a szövetséges katonai műveletek tervezésével és végrehajtásával összefüggő polgári felkészültség szakmai követelményeinek és feladatainak meghatározásával és végrehajtásával, az erre irányuló felkészüléssel, e tárgykörben a NATO részére adandó információkkal, a nemzeti ellenálló képesség egyes összetevőinek kialakításával és fejlesztésével, továbbá a hibrid hadviselés elleni felkészüléssel összefüggésben felmerülő kérdések szakmai egyeztetése,[12]

n) az országos légiriasztási rendszer kialakításával, fejlesztésével, működtetésével kapcsolatos koncepció, valamint jelentés véleményezése.

1a. A HIKOM hadiállapotban, valamint az annak kezdeményezésétől a kihirdetéséig terjedő időszakban, továbbá nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség teljesítése érdekében a honvédelmi igazgatási feladatra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki, amelyet szakmailag egyeztet, és amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánytag részére felterjeszt annak a Kormány részére történő előterjesztése érdekében.[13]

2. A HIKOM vezetője a honvédelmi miniszter által kijelölt szakmai felsővezető vagy politikai felsővezető.[14]

3. A HIKOM vezetőjének a helyettese a HIKOM vezetője által kijelölt szakmai vezető.[15]

4. A HIKOM tagjai:[16]

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az agrárminiszter, a belügyminiszter, az energiaügyi miniszter, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a gazdaságfejlesztési miniszter, az igazságügyi miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a területfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által kijelölt,

c) az Információs Hivatal főigazgatója, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója által kijelölt,

d) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke által kijelölt,

e) az országos rendőrfőkapitány, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt, továbbá

f) a HIKOM vezetője által felkért,

a delegáló szervezet állományába tartozó, legalább főosztályvezetői vagy annak megfelelő kinevezéssel, beosztással rendelkező, a delegáló szervezet hivatalos álláspontjának képviseletére feljogosított szakértő.

4a. A HIKOM tagja helyettesítéséről a 4. pont szerinti delegáló személy köteles gondoskodni.[17]

5. A HIKOM vezetője a HIKOM üléseire a tagokon kívül az előkészítendő, illetve a végrehajtandó döntés jellegétől és tárgyától függően más szakértőket is meghívhat.

A HIKOM összehívásának és működésének rendje

6. A HIKOM üléseit a HIKOM vezetője hívja össze.[18]

7. A HIKOM ülésének összehívását bármely HIKOM tag, az indok egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a HIKOM vezetőjénél. A kezdeményezésről a HIKOM vezetője haladéktalanul dönt.[19]

7a. Ha Magyarország NATO tagságából adódó szövetségesi kötelezettség teljesítése érdekében ez indokolt, a honvédelmi miniszter erre irányuló döntése alapján a HIKOM vezetője a HIKOM ülését 24 órán belüli időpontra is összehívhatja.[20]

7b. A HIKOM tagját delegáló szervezet hivatali szervezetének vezetője köteles gondoskodni a kijelölt személynek a HIKOM vezetője által meghatározott időpontban történő megjelenéséről. Ilyen esetben a HIKOM összehívásáról és annak indokairól a honvédelmi miniszter a Kormányt a soron következő ülésén tájékoztatja.[21]

8. A HIKOM adminisztratív feladatainak ellátásáról a HIKOM vezetője gondoskodik.[22]

9. A HIKOM üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztető elkészítéséről és a munkacsoport tagok részére - az ülést követő 8 munkanapon belül - történő megküldéséről a HIKOM vezetője gondoskodik.[23]

10. A HIKOM működésének részletes szabályait a HIKOM az ügyrendjében maga állapítja meg. A HIKOM ügyrendjét a honvédelmi miniszter hagyja jóvá.

A HIKOM javaslattételi, véleményező és tanácsadói tevékenysége[24]

11. A HIKOM a Kormány döntését szükségessé tevő kérdésekben előterjesztést készít, amelyben a szükség szerinti részletességgel kifejti a javaslatait, véleményét, tanácsait. A HIKOM által előkészített kormány-előterjesztések benyújtója a honvédelmi miniszter.

12. A HIKOM által készített előterjesztések alapján született kormánydöntések végrehajtásának koordinálását a Honvédelmi Minisztérium végzi.[25]

13. A HIKOM vezetője a HIKOM feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben jogosult képviselni a HIKOM-ot más szervek előtt.[26]