A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86626/2019/22. számú határozata ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:167. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Zétényi András

Pesti Központi Kerületi Bíróság

21.P.86.626/2019/22.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd) által képviselt

felperes1 (felperes címe1.) felperesnek

a dr. Pozsgai Mária ügyvéd (cím 2.) által képviselt

alperes1 (alperes címe) alperes ellen

érvénytelenség megállapítása, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása és ennek tűrése iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 648.140,- (hatszáznegyvennyolcezer-száznegyven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, jelen bíróságon elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 379. és 380. §-ában meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKOLÁS

A felperes mint eladó és az alperes mint vevő között 2016. május 19. napján adásvételi szerződés jött létre, amely alapján a felperes a ingatlan hrsz.1 helyrajzi számú, természetben a cím 3, cím4. sz. alatt levő építési telken (a továbbiakban: Ingatlan) a felperes által megépítésére kerülő épület jövőbeli ingatlan hrsz2 helyrajzi számú, önálló társasházi lakás (a továbbiakban: Lakás) tulajdonjogát ellenérték fejében az alperesre ruházta.

A szerződés 7. pontja a következőket tartalmazta:

"Eladó eladja, Vevő 1/1 arányban megvásárolja a Vevő rendelkezésére bocsátott műszaki leírás szerint és a hivatkozott tervekben foglaltaknak megfelelően a ingatlan hrsz1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a cím3.; cím4. szám alatt található ingatlanon alapított társasház bejegyzését követően újonnan megnyitásra kerülő tulajdoni lapon a Földhivatal XIV. kerületi ingatlan-nyilvántartásában az alábbi táblázatban megjelölt helyrajzi számon nyilvántartásba vételre kerülő, az alapító okirat hatályos szövege szerint természetben a cím4., cím3., A lépcsőház 2. emelet 16. szám alatt található, az alábbi építményrészeket magába foglaló "lakás" megjelölésű társasházi ingatlant (a továbbiakban: társasházi ingatlan):

A szerződés 14. pontja a következőket tartalmazta:

"Eladó a társasházi ingatlanon fennálló tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig kifejezetten fenntartja. Eladó jelen szerződés aláírásával feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy Vevő javára a társasházi ingatlan tulajdonjog-fenntartással történő eladása vétel jogcímén feltüntetésre kerüljön. Felek közösen kérik a Földhivatalt, hogy az ingatlanon alapított társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig a Vevő javára a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a Földhivatal XIV. kerületi ingatlan-nyilvántartásába ingatlan hrsz1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a cím 3, cím4. sz. alatt található ingatlan tulajdoni lapjára, az egész ingatlan 290/100000 arányú tulajdoni hányada vonatkozásában jegyezze fel."

A szerződéssel egyidejűleg a felperes a következő "Hozzájáruló nyilatkozatot" tette:

"Alulírott felperes2 [Kft.]...mint eladó (a továbbiakban: Eladó) a keltezés szerinti napon és helyen feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a alperes1...mint vevő (a továbbiakban: Vevő) és Eladó között létrejött adásvételi szerződés (tárgya: a Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. Kerületi Hivatal (a továbbiakban: Földhivatal) XIV. kerületi ingatlan-nyilvántartásban ingatlan hrsz1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a cím3.; cím4. szám alatt található ingatlanon felépítendő társasház bejegyzését követően újonnan megnyitásra kerülő tulajdoni lapon várhatóan ingatlan hrsz2 helyrajzi számon nyilvántartásba-vételre kerülő, a tervdokumentációban A/II/16. számmal jelölt, természetben a cím4., cím3., A lépcsőház 2. emelet 16. szám alatt található, "lakás" megjelölésű társasház ingatlan, a társasházi közös tulajdonból a lakáshoz tartozó 290/100000 tulajdoni hányad, valamint az alapító okirat szerint hozzátartozó mellékhelyiségek, a továbbiakban: ingatlan) alapján a Földhivatal a Vevő 1/1 arányú tulajdonjogát az ingatlanra vétel jogcímén bejegyezze.

Arra a nem várt esetre nézve, amennyiben a társasház bármely oknál fogva 2018. december 31. napjáig nem került bejegyzésre, úgy Eladó már most hozzájárul ahhoz, hogy az egész ingatlannak a 290/100000-ed osztatlan közös tulajdoni részilletőségére vonatkozóan a Vevő javára a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba adásvétel jogcímén ezen nyilatkozat alapján, minden további jognyilatkozat nélkül bejegyzésre kerüljön az Eladó tulajdonjogának egyidejű törlése mellett.

Kelt Budapesten, 2016. május 19. napján."

A felperes fenntartott keresetében kérte, hogy a bíróság

"A.

a) állapítsa meg, hogy a ingatlan hrsz.1 helyrajzi számú, természetben a cím 3, cím4. sz. alatt levő építési telken (a továbbiakban: Ingatlan) a felperes által megépítésére kerülő épület jövőbeli ingatlan hrsz2 helyrajzi számú, önálló társasházi lakásra (a továbbiakban: Lakás) az alperessel 2016. május 19. napján létrejött adásvételi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) tulajdonjog fenntartással történő eladásról és e tény ingatlan-nyilvántartási feljegyzéséről szóló 14. pontja érvénytelen (semmis);

B.

b) állapítsa meg, hogy a Szerződés létrejöttével egyidejűleg, 2016. május 19. napján adott, "Hozzájáruló nyilatkozat" (a továbbiakban: Bejegyzési Engedély) érvénytelen (semmis);

c) a b) pont szerinti érvénytelenség okán - a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének visszajegyzését ide nem értve - rendelkezzen az ingatlan-nyilvántartási eredeti állapot helyreállításáról úgy, hogy elrendeli az alperesnek az Ingatlan ingatlan hrsz1 számú tulajdoni lapja II/23 számú rovatába, az 1740/600000 tulajdoni hányadra bejegyzett tulajdonjoga törlését, valamint az alperesi tulajdonjog bejegyzését megelőzően megvolt felperesi tulajdonjog visszajegyzését;