31989L0552[1]

A Tanács irányelve (1989. október 3.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 89/552/EGK IRÁNYELVE

(1989. október 3-i)

a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv).

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködésben ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Közösségnek a Szerződésben meghatározott célkitűzései között szerepel az európai népek közötti még szorosabb szövetség, szorosabb kapcsolatok elősegítése a Közösséghez tartozó államok között, országai gazdasági és szociális fejlődésének biztosítása közös cselekvéssel az Európát megosztó korlátok eltávolítására, lakosai életkörülményeinek folyamatos javításának elősegítése, valamint a béke és szabadság megőrzésének és megerősítésének biztosítása;

mivel a Szerződés előírja egy közös piac létrehozását, beleértve a tagállamok közötti akadályok kiküszöbölését, amelyek a szolgáltatások szabad áramlását gátolják és egy olyan rendszer létesítését, amely biztosítja, hogy nem torzul a verseny a közös piacon;

mivel az adások határokon át történő terjesztése különböző technológiákkal az egyik módszer, amellyel a Közösség célkitűzései elérhetők, ezért intézkedéseket kell hozni a nemzeti piacokról egy közös produkciós programra és terjesztési piacra való átmenet engedélyezésére és biztosítására, és a tisztességes verseny feltételeinek kialakítására, a televíziós műsorszóró szolgáltatások közérdekben betöltött szerepének sérelme nélkül;

mivel az Európa Tanács elfogadta a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezményt;

mivel a Szerződés előírja irányelvek kibocsátását olyan intézkedések összehangolásáról, amelyek megkönnyítik az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdését;

mivel a szokásos körülmények között a televíziós műsorterjesztés a Szerződésnek megfelelő szolgáltatás;

mivel a Szerződés rendelkezik a szokásos módon, fizetés ellenében nyújtott szolgáltatások szabad mozgásáról, függetlenül azok kulturális vagy egyéb tartalmától, korlátozás nélkül a Közösség más tagállamaiban letelepedett állampolgáraira, mint olyanokra, akiknek a szolgáltatást nyújtani szándékoznak;

mivel a televíziós műsorterjesztési és elosztási szolgáltatásra alkalmazott jog egyúttal egy általánosabb közösségi jogi elv különös megnyilvánulása, nevezetesen az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménynek a 10. cikke (1) bekezdése szerinti szólásszabadságé, amelyet minden tagállam ratifikált; mivel ezért a televíziós programok terjesztéséről és továbbításáról szóló irányelvek kiadása ezek szabad áramlását hivatott biztosítani az említett cikk fényében, kizárólag az említett cikk 2. szakasza, illetve a Szerződés 56. cikkének (1) bekezdése által megszabott korlátok között;

mivel a tagállamokban a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések a televíziós műsorszolgáltatók és kábeltelevízió-üzemeltetők tevékenységeinek folytatását illetően eltéréseket tartalmaznak, amelyek némelyike gátolhatja az adások szabad áramlását a Közösségen belül és torzíthatja a versenyt a közös piacon belül;

mivel a Szerződés alapján a Közösségen belül a műsorterjesztési szolgáltatások nyújtásának szabadságát sértő minden ilyen korlátozást meg kell szüntetni;

mivel ezek a hatályon kívül helyezések a vonatkozó jogszabályok koordinálásával együtt valósítandók meg; mivel e koordináció célja az érintett szakmai tevékenységek folytatásának megkönnyítése és általában az információ és gondolatok szabad áramlása a Közösségen belül;

mivel következésképpen szükséges és elégséges, hogy minden egyes adás feleljen meg azon tagállam törvényeinek, ahonnan származik;

mivel ez az irányelv meghatározza a műsorterjesztés szabadságának megvalósulásához szükséges minimális szabályokat; ezért nem befolyásolja a tagállamok és hatóságaik felelősségét a szervezet tekintetében - beleértve az engedélyezés, a közigazgatási felhatalmazás vagy adózás rendszereit - a programok finanszírozását és tartalmát; mivel a tagállamokban a kulturális fejlődés függetlensége és a Közösségben a kulturális sokszínűség változatlanul megmarad;

mivel a közös piacon belül szükséges, hogy a Közösségből származó, és a Közösségen belüli vételre szánt összes műsorterjesztés és különösen az az adás, amelyet egy másik tagállamban történő vételre szántak, tartsa tiszteletben a származási tagállamban az olyan műsorokra vonatkozó törvényeket, amelyek az adott tagállamban a közönség részéről történő vételre vonatkoznak, valamint ezen irányelv rendelkezéseit;

mivel az a követelmény, hogy a származási tagállam ellenőrzi, hogy a műsorok megfelelnek az ezzel az irányelvvel összehangolt nemzeti jognak, elegendő a közösségi jog alapján az adások szabad áramlásának biztosítására anélkül, hogy ugyanilyen megfontolásból másodlagos ellenőrzésre lenne szükség a fogadó tagállamokban; mivel azonban kivételes és különleges körülmények között a fogadó tagállam ideiglenesen felfüggesztheti a televíziós adások továbbadását;

mivel a tagállamok számára alapvető minden olyan magatartás megelőzésének a biztosítása, amely káros lehet a televíziós adások áramlásának és kereskedelmének szabadságára, vagy amely elősegítheti erőfölény kialakulását, amely viszont a televízión közvetített információ és az egész tájékoztatási szektor pluralizmusának és szabadságának korlátozásához vezetne;

mivel ez az irányelv különösen a televíziós műsorterjesztési szabályokra korlátozódik, és nem érinti a meglévő vagy jövőbeni közösségi harmonizációs rendelkezéseket, különösen a kötelező követelmények teljesítésével kapcsolatban a fogyasztók, valamint a kereskedelmi ügyletek és verseny tisztaságának védelmével kapcsolatos kérdéseket;

mivel szükség van koordinációra a kulturális célú programokat készítő személyek és iparágak számára, megkönnyítendő ezáltal tevékenységeik megkezdését és folytatását;

mivel az összes közszolgálati vagy magántulajdonú közösségi televíziós program tekintetében a minimális követelmények megfogalmazása az európai audiovizuális produkciók céljaira eszközül szolgált a fent említett ágazatokban a gyártás, a független gyártás és terjesztés elősegítéséhez, és ezen követelmények kiegészítésül szolgálnak más eszközök mellett, amelyek már ugyanezt a célt szolgálják, illetve amelyekre javaslat születik;

mivel ezért szükséges a televíziós produkciók számára a tagállamokban megfelelő méretű piacok kialakulásának előmozdítása, hogy a szükséges beruházásaik megtérülhessenek, nemcsak azáltal, hogy közös szabályokat határoznak meg a nemzeti piacok megnyitásáról, hanem ahol gyakorlatilag megoldható, és megfelelő eszközökkel elősegíthető európai produkciók bemutatásával az összes tagállam televíziós programjainak többségi hányadában; mivel az ezen szabályok alkalmazásának és a célok teljesülésének ellenőrzésére a tagállamok a Bizottság számára jelentést nyújtanak be az európai alkotások, illetve független produkciók számára fenntartott arányok alkalmazásáról e rendeletnek megfelelően; mivel az ilyen arányok kiszámítására figyelembe kell venni a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság konkrét helyzetét; mivel a Bizottság köteles tájékoztatni a többi tagállamot ezekről a jelentésekről, értelemszerűen kiegészítve véleményével, amely számításba veszi különösen a korábbi évekhez viszonyítva elért előrehaladást, az első adások arányát a műsorban, az új televíziós műsorszórók sajátos körülményeit és az olyan országok különleges helyzetét, amelyek szűk audiovizuális gyártási kapacitással, vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkeznek;

mivel ennek érdekében meg kell határozni az "európai alkotások"fogalmát, anélkül, hogy ez érintené a tagállamok azon lehetőségét, hogy részletesebb definíciót dolgozzanak ki televíziós műsorszolgáltatókat illetően saját illetékességi körükben a 3. cikk (1) bekezdése szerint, a közösségi jog és ezen irányelv célkitűzéseinek figyelembevételével;

mivel lényeges a megfelelő eszközök és eljárások alkalmazása a közösségi joggal összhangban az említett célkitűzések megvalósításának elősegítésére, alkalmas intézkedések bevezetésére törekedve az európai audiovizuális műsorkészítés és terjesztés tevékenységének és fejlesztésének ösztönzésére, különösen a szűk gyártási kapacitással vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országokban;

mivel az európai gyártás fejlesztésére nemzeti támogatási rendszerek alkalmazhatók, amennyiben megfelelnek a közösségi jognak;

mivel a műsorszóróktól független producerek által készített független produkciók bizonyos aránya melletti elkötelezettség - amennyiben lehetséges - ösztönzi az új televíziós produkciós forrásokat, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások létrehozását; mivel ez új alkalmakat és lehetőségeket nyit meg a kulturális foglalkozások munkavállalói kreatív tehetsége és a kulturális területen foglalkoztatottak piaci érvényesülése számára; mivel a tagállamok által alkalmazott független producer fogalma figyelembe veszi ezt a célkitűzést, kellő figyelmet fordítva a kis- és közepes méretű producerekre és lehetővé téve a pénzügyi részvétel engedélyezését a televíziós szervezetek koprodukciós leányvállalatai részéről;

mivel szükséges, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak bizonyos időtartam biztosítására egy alkotás moziban történő bemutatója és első televíziós vetítése között;

mivel egy meghatározott nyelv előnyének biztosítására aktív politika alkalmazható, ennek érdekében a tagállamok szabadon hozhatnak részletesebb vagy szigorúbb szabályokat, különösen nyelvi szempontok alapján mindaddig, amíg ezek a szabályok összhangban vannak a közösségi joggal és különösen nem vonatkozhatnak a más tagállamokból származó adások továbbadására;

mivel annak biztosítására, hogy a fogyasztók, mint televíziónézők érdekei teljesen és megfelelően védettek legyenek, alapvető, hogy a televíziós hirdetésre bizonyos számú minimális szabály és norma vonatkozzon, és hogy a tagállamok fenntartsák a jogot részletesebb és szigorúbb szabályok bevezetésére és bizonyos körülmények között eltérő feltételeket szabhassanak meg a joghatóságuk alá tartozó televíziós műsorszórók számára;

mivel a tagállamok, a közösségi jog kellő figyelembevételével és a kizárólag nemzeti területre szánt adások tekintetében, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem foghatók egy vagy több tagállamban, különböző feltételeket szabhassanak meg a reklámok beiktatására és különböző korlátokat alkalmazhassanak a reklámok mennyiségére annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ilyen jellegű adásokat;

mivel szükséges a cigaretta és egyéb dohánytermékek értékesítését előmozdító mindenféle televíziós hirdetés tilalma, beleértve az olyan közvetett reklámozási formákat is, amelyek bár közvetlenül nem említik a dohányterméket, oly módon igyekeznek megkerülni a hirdetési tilalmat, hogy dohánytermékek vagy olyan vállalkozások márkaneveit, jelképeit vagy egyéb jellemző tulajdonságait használják, mely vállalkozások ismert vagy fő tevékenységei között szerepel az ilyen termékek előállítása vagy forgalmazása;

mivel ugyanilyen módon szükséges tiltani minden televíziós hirdetést a kizárólag vényre kapható gyógyászati termékek és gyógykezelések vonatkozásában abban a tagállamban, melynek joghatósága alá a műsorszolgáltató tartozik, és szigorú szempontokat kell bevezetni a szesztartalmú termékek televíziós hirdetésével kapcsolatban;

mivel a programok finanszírozásában a szponzorálás növekvő fontosságára tekintettel megfelelő szabályokat kell bevezetni;

mivel nemkülönben szükséges a programokra és televíziós hirdetésekre vonatkozó megfelelő szabályok bevezetése a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődésének védelmére;

mivel a televíziós műsorszolgáltatókra rendszerint olyan kötelezettségek vonatkoznak, hogy programjukban a tényeket és eseményeket korrektül mutassák be, mindazonáltal nem kevésbé fontos, hogy konkrét kötelezettségek háruljanak rájuk a válaszadás joga vagy más, ezzel egyenértékű helyreigazítás tekintetében úgy, hogy a jogos érdekeiben egy közvetített televíziós program során elhangzott állítás útján sértett bármely személy hatékonyan élhessen ilyen jogával vagy a helyreigazítás lehetőségével,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Fogalommeghatározások

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "audiovizuális médiaszolgáltatás":

- a Szerződés 49. és 50. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy nevelés céljából a közönséghez történő eljuttatása a 2002/21/EK irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás vagy az ezen cikk e) pontjában meghatározott televíziós műsorszolgáltatás, vagy az ezen cikk g) pontjában meghatározott lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás,

- és/vagy

- audiovizuális kereskedelmi közlemény;

b) "műsorszám": hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a televíziós műsorszolgáltatáséval összehasonlítható. Műsorszámok magukban foglalják például az egész estés filmeket, sporteseményeket, vígjátékokat, dokumentumfilmeket, gyermekműsorokat és az eredeti drámákat;

c) "szerkesztői felelősség": a műsorszámok kiválasztása és összeállítása - televíziós műsorszolgáltatás esetében a műsorszámok időbeli összeállítása, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében pedig a műsorkínálat összeállítása - során megvalósuló tényleges ellenőrzés. A szerkesztői felelősség nem eredményez szükségszerűen a nemzeti jog szerinti jogi felelősséget a nyújtott tartalom vagy szolgáltatás tekintetében;

d) "médiaszolgáltató": az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséget visel az audiovizuális médiaszolgáltatás audiovizuális tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak elrendezését;

e) "televíziós műsorszolgáltatás" (azaz lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás): a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését lehetővé tévő audiovizuális médiaszolgáltatás;

f) "műsorszolgáltató": televíziós műsorszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató;

g) "lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás" (azaz nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás): olyan, médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti meg a műsorszámokat;

h) "audiovizuális kereskedelmi közlemény": olyan hangos vagy néma képek, amelyek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen képek fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérnek egy műsorszámot, vagy szerepelnek abban. Az audiovizuális kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a televíziós reklám, a támogatás, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés;

i) "televíziós reklám": bármilyen formájú közlemény, amelyet köz- vagy magánvállalkozás vagy természetes személy fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében vagy önreklámozás céljából egy szakma, üzlet, foglalkozás vagy hivatás tekintetében közvetít annak érdekében, hogy fizetés ellenében előmozdítsa áruk vagy szolgáltatások értékesítését, beleértve az ingatlanokat, a jogokat és a kötelezettségeket is;

j) "burkolt audiovizuális kereskedelmi közlemény": áruk, szolgáltatások, illetve valamely áru gyártója vagy szolgáltatás nyújtója nevének, védjegyének vagy tevékenységének szavakban vagy képekben megfogalmazott, műsorszámban történő bemutatása, ha ez a bemutatás a médiaszolgáltató szándéka szerint reklámcélokat szolgál, és természetét tekintve félrevezetheti a közönséget. Az ilyen jellegű bemutatást különösen akkor kell szándékosnak tekinteni, ha fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében nyújtják;

k) "támogatás": olyan hozzájárulás, amelyet audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásával vagy audiovizuális alkotások készítésével nem foglalkozó köz- vagy magánvállalkozás vagy természetes személy nyújt audiovizuális médiaszolgáltatások vagy műsorszámok finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit;

l) "televíziós vásárlás": olyan közvetlen ajánlatok, amelyeket fizetés ellenében közvetítenek a közönségnek áruk vagy szolgáltatások értékesítése céljából, beleértve az ingatlanokat, a jogokat és a kötelezettségeket is;

m) "termékmegjelenítés": az audiovizuális kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban jelenik meg;

i. "európai alkotások" a következők:

- a tagállamokból származó alkotások,

- az Európa Tanácsnak a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménye részes feleinek számító harmadik európai államokból származó alkotások, amelyek megfelelnek a ii. alpont feltételeinek,

- a Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodások keretében, koprodukcióban elkészített olyan alkotások, amelyek megfelelnek a vonatkozó megállapodások feltételeinek,

- A második és harmadik francia bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamokból származó alkotásokra ne vonatkozzanak az érintett harmadik országokban megkülönböztető intézkedések.

ii. Az i. alpont első és második francia bekezdésében említett alkotások elsősorban olyan alkotások, amelyek az ugyanezen francia bekezdésekben említett egy vagy több államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készültek, feltéve hogy megfelelnek a következő három feltétel egyikének:

- az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotásai, vagy

- az alkotások gyártását az említett tagállamok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy

- az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok koproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi.

iii. Azon alkotások, amelyek az i. alpont értelmében nem európai alkotások, de amelyek a tagállamok és harmadik országok között kötött kétoldalú koprodukciós szerződések keretében készültek, európai alkotásoknak tekintendők, feltéve hogy a közösségi koproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer irányítja.

II. FEJEZET

Általános rendelkezések

2. cikk

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók által közvetített valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás megfeleljen az adott tagállamban a nagyközönségnek szánt audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó jogrendszer szabályainak.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában egy tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók a következők:

a) azok, amelyek a (3) bekezdés szerint az adott tagállamban telepedtek le; vagy

b) azok, amelyekre a (4) bekezdés alkalmazandó.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában a következő esetekben kell egy médiaszolgáltatót egy tagállamban letelepedettnek tekinteni:

a) a médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye az adott tagállamban található, és az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket abban a tagállamban hozzák;

b) ha a médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye az egyik tagállamban található, de az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azt abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, amelyikben az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkaerő jelentős része működik. Ha az érintett tagállamok mindegyikében működik az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában közreműködő munkaerő jelentős része, akkor a médiaszolgáltatót abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, amelyikben központi ügyvezetésének helye található. Ha az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában közreműködő munkaerő jelentős része az említett tagállamok egyikében sem működik, a médiaszolgáltatót abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, ahol az adott tagállam joga szerint elsőként megkezdte tevékenységét, feltéve hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn annak a tagállamnak a gazdaságával;

c) ha egy médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye egy tagállamban található, de az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos döntéseket egy harmadik országban hozzák, vagy fordítva, azt az érintett tagállamban letelepedettnek kell tekinteni, feltéve hogy az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában szerepet játszó munkaerő jelentős része abban a tagállamban működik.

(4) Azokat a médiaszolgáltatókat, amelyekre a (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, egy tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni a következő esetekben:

a) az adott tagállamban található műholdas feladó-állomást használnak;

b) bár nem használnak az adott tagállamban található műholdas feladó-állomást, a műholdnak az adott tagállam tulajdonában lévő átviteli kapacitását használják.

(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerint nem dönthető el, hogy melyik tagállamnak van joghatósága, az illetékes tagállam az, amelyben a médiaszolgáltató a Szerződés 43-48. cikkének értelmében letelepedett.

(6) Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan, kizárólag harmadik országokban történő vételre szánt audiovizuális médiaszolgáltatásokra, amelyek szokásos fogyasztói eszközökkel közvetlenül vagy közvetve nem foghatók nyilvánosan egy vagy több tagállamban.

2a. cikk

(1) A tagállamok biztosítják a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságát, és nem korlátozzák a területükön azok továbbközvetítését olyan okokból, amelyek az ezen irányelv által összehangolt területekre vonatkoznak.

(2) A tagállamok a televíziós műsorszolgáltatás tekintetében ideiglenesen eltérhetnek az (1) bekezdéstől, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a más tagállamból származó televíziós műsorszolgáltatás kifejezetten, nyilvánvalóan és súlyosan sérti a 22. cikk (1) vagy (2) bekezdését és/vagy a 3b. cikket;

b) a megelőző 12 hónap alatt a műsorszolgáltató legalább két korábbi alkalommal megsértette az a) alpontban említett előírást (előírásokat);

c) az érintett tagállam írásban értesítette a műsorszolgáltatót és a Bizottságot az állítólagos jogsértésekről és az általa tervezett intézkedésekről, amelyeket akkor hoz, ha ismételten megtörténik egy ilyen jogsértés;

d) az adást közvetítő tagállammal és a Bizottsággal folytatott konzultáció nem eredményezett egyezséget a c) bekezdésben előírt értesítéstől számított tizenöt napon belül és az állítólagos jogsértés továbbra is fennáll.

A tagállam által hozott intézkedésekről szóló értesítést követő két hónapon belül a Bizottság határozatot hoz arról, hogy az intézkedések megfelelnek-e a Közösségi jognak. Amennyiben úgy határoz, hogy nem felelnek meg, a tagállam köteles sürgősséggel megszüntetni a kérdéses intézkedéseket.

(3) A (2) bekezdés nem sérti az érintett műsorszolgáltató felett joghatósággal rendelkező tagállamban a kérdéses jogsértésekkel kapcsolatos mindennemű eljárás, jogorvoslat vagy szankció alkalmazását.

(4) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében a tagállamok az általuk hozott intézkedésekkel eltérhetnek az (1) bekezdéstől egy adott szolgáltatás tekintetében, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az intézkedések:

i. a következő okok egyike miatt szükségesek:

- közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni harcot,

- közegészség-védelem,

- közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelmét,

- a fogyasztók védelme, ideértve a befektetők védelmét is;

ii. egy olyan lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás ellen irányulnak, amely az i. alpontban említett célokat sérti, vagy e célokat komolyan és súlyosan veszélyezteti;

iii. az említett célokkal arányosak;

b) a szóban forgó intézkedés meghozatala előtt és a bírósági eljárás sérelme nélkül, ideértve az előzetes eljárásokat és a bűnügyi nyomozás keretében végrehajtott intézkedéseket, a tagállam:

- felkérte azon tagállamot, amelynek joghatósága alá a szolgáltató tartozik, hogy intézkedjen, és a tagállam ezt nem tette meg, vagy az intézkedések nem voltak megfelelőek,

- közölte a Bizottsággal és azzal a tagállammal, amelynek joghatósága alá a szolgáltató tartozik, hogy ilyen intézkedést szándékozik tenni.

(5) A tagállamok sürgős esetben eltérhetnek a (4) bekezdés b) pontjában előírt feltételektől. Ebben az esetben a tagállam az intézkedésről a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot és azon tagállamot, amelynek joghatósága alá a szolgáltató tartozik, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt a tagállam az esetet sürgősnek tekinti.

(6) A tagállam (4) és (5) bekezdésben említett eljáráshoz való lehetőségének sérelme nélkül, a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja a közölt intézkedések összeegyeztethetőségét a közösségi joggal. Ha arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen a közösségi joggal, a Bizottság felkéri a tagállamot, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedéstől vagy sürgősen szüntesse meg az intézkedést.

3. cikk

(1) A tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, feltéve hogy e szabályok megfelelnek a közösségi jognak.

(2) Ha a tagállam:

a) gyakorolta az (1) bekezdés szerinti, részletesebb vagy szigorúbb általános közérdekű szabályok elfogadására vonatkozó jogát; és

b) megállapítja, hogy egy másik tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató valamely televíziós műsorszolgáltatását teljes egészében vagy legnagyobbrészt az ő területére irányítja,

kapcsolatba léphet a műsorszolgáltató tekintetében joghatósággal rendelkező tagállammal annak érdekében, hogy a felmerülő problémákra kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Az első tagállamtól érkező megindokolt kérelem kézhezvételét követően a joghatósággal rendelkező tagállam felszólítja a műsorszolgáltatót, hogy tegyen eleget a kérdéses általános közérdekű szabályoknak. A joghatósággal rendelkező tagállam a kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatja az első tagállamot az elért eredményekről. Bármelyik tagállam felkérheti a 23a. cikk szerint létrehozott kapcsolattartó bizottságot az eset kivizsgálására.

(3) Ha az első tagállam megállapítja:

a) hogy a (2) bekezdés alkalmazása által elért eredmények nem kielégítők; és

b) hogy az érintett műsorszolgáltató azért telepedett le a joghatósággal rendelkező tagállamban, hogy kijátssza a szigorúbb szabályokat, amelyek az ezen irányelv által összehangolt területeken alkalmazandók lennének rá, ha a műsorszolgáltató az első tagállamban telepedett volna le,

úgy megfelelő intézkedéseket fogadhat el az érintett műsorszolgáltatóval szemben.

Ezen intézkedéseknek objektíven szükségeseknek kell lenniük, azokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és arányosnak kell lenniük az elérni kívánt célokkal.

(4) A tagállamok a (3) bekezdés alapján csak akkor hozhatnak intézkedéseket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a tagállam értesítette a Bizottságot és azt a tagállamot, amelyben a műsorszolgáltató letelepedett, az ilyen intézkedések meghozatalára irányuló szándékáról, és megindokolta megállapítását; és

b) a Bizottság úgy határoz, hogy az intézkedések a közösségi joggal összeegyeztethetőek és különösen az ezen intézkedéseket hozó tagállamoknak a (2) és (3) bekezdés szerinti megállapításai kellően megalapozottak.

(5) A Bizottság az (4) bekezdés a) pontjában említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz. Ha megállapítja, hogy az intézkedések összeegyeztethetetlenek-e a közösségi joggal, akkor az érintett tagállam tartózkodni köteles a javasolt intézkedések meghozatalától.

(6) A tagállamok jogrendszerük keretei között megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók ténylegesen megfeleljenek ezen irányelv rendelkezéseinek.

(7) A tagállamok az ezen irányelv által összehangolt területeken a jogrendszerük által lehetővé tett mértékben ösztönzik a nemzeti szintű társ- és/vagy önszabályozási rendszereket. E rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azokat a legfontosabb érdekeltek széles körben elfogadják az érintett tagállamokban, és biztosítsák a szabályok tényleges betartását.

(8) A 2000/31/EK irányelv alkalmazandó, amennyiben ezen irányelv másként nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a 2000/31/EK irányelv valamely rendelkezése ellentétes ezen irányelv valamely rendelkezésével, ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben ez az irányelv másként nem rendelkezik.

IIa. FEJEZET

Valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásra alkalmazandó rendelkezések

3a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatók egyszerűen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevői számára legalább:

a) a médiaszolgáltató nevét;

b) a médiaszolgáltató letelepedési helyének postai címét;

c) a médiaszolgáltatóra vonatkozó részletes adatokat - beleértve a médiaszolgáltató elektronikus postacímét vagy honlapjának címét -, amelyek révén gyorsan létesíthető vele közvetlen és tényleges kapcsolat;

d) adott esetben a hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek megjelölését.

3b. cikk

A tagállamok megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak fajon, nemen, vallási vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltést.

3c. cikk

A tagállamoknak ösztönözniük kell a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókat annak biztosítására, hogy szolgáltatásaikat fokozatosan tegyék hozzáférhetővé a látási vagy hallási fogyatékkal élők számára.

3d. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotást ne közvetítsenek a jogosulttal létrejött megállapodásban kikötött időszakon kívül.

3e. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által közölt audiovizuális kereskedelmi közlemény megfeleljen a következő követelményeknek:

a) az audiovizuális kereskedelmi közleménynek, mint olyannak, könnyen felismerhetőnek kell lennie. Tilos a burkolt audiovizuális kereskedelmi közlemény;

b) az audiovizuális kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat;

c) az audiovizuális kereskedelmi közlemény:

i. nem sértheti az emberi méltóságot;

ii. nem tartalmazhat, illetve támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést;

iii. nem bátoríthat egészségre vagy biztonságra ártalmas magatartásra;

iv. nem bátoríthat a környezetvédelem szempontjából nagymértékben káros magatartásra;

d) tilos a cigarettára és más dohánytermékekre vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közlemény minden formája;

e) az alkoholtartalmú italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közlemény nem célozhat kifejezetten kiskorúakat, és nem bátoríthat az ilyen italok mértéktelen fogyasztására;

f) tilos az olyan gyógyászati termékek, illetve gyógykezelések audiovizuális kereskedelmi közleménye, amelyek csak vényre kaphatók abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik;

g) az audiovizuális kereskedelmi közlemény nem okozhatja kiskorúak fizikai vagy erkölcsi romlását. Ennek megfelelően közvetlenül nem buzdíthat kiskorúakat termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérbevételére tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával, közvetlenül nem bátoríthat kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, nem használhatja ki a kiskorúak szüleik, tanáraik és más személyek iránti különleges bizalmát, és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben.

(2) A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt, nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményt illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transz-zsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyeknek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott.

3f. cikk

(1) A támogatott audiovizuális médiaszolgáltatásoknak vagy műsorszámoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) tartalmuk és - televíziós műsorszolgáltatás esetén - műsorrendjük semmilyen körülmények között nem befolyásolható oly módon, hogy ez hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére;

b) nem bátoríthatnak közvetlenül - különösen különleges vásárlásösztönző utalások révén - áru vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérlésére;

c) a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a támogatási megállapodás létéről. A támogatott műsorszámot a támogató neve, logója és/vagy egyéb, a támogatóra utaló jelzés, például egy vagy több termékére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele feltüntetésével, műsorszámtól függően alkalmas módon a műsorszám elején, folyamán és/vagy végén egyértelműen meg kell jelölni.

(2) Audiovizuális médiaszolgáltatásokat vagy műsorszámokat nem támogathat olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése.

(3) A gyógyszerkészítmények gyártásával vagy értékesítésével, valamint a gyógykezeléssel foglalkozó vállalkozás által támogatott audiovizuális médiaszolgáltatások vagy műsorszámok népszerűsíthetik a vállalkozás nevét vagy arculatát, de nem népszerűsíthetnek olyan konkrét gyógyszerkészítményeket vagy gyógykezeléseket, amelyek abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, csak vény ellenében hozzáférhetők.

(4) Hírek és aktuális témákról szóló műsorszámok nem támogathatók. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtiltják a támogatói logó megjelenítését a gyermekműsorok, a dokumentumfilmek és a vallási műsorok közben.

3g. cikk

(1) Tilos a termékmegjelenítés.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy tagállam másként nem határoz, a termékmegjelenítés megengedett:

- a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások, az audiovizuális médiaszolgáltatások céljára készült filmek és sorozatok, a sportműsorok és a könnyű szórakoztató műsorszámok esetén, vagy

- ha nem kerül sor fizetésre, hanem csak bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ingyenesen bocsátanak rendelkezésre, például produkciós kellékeket és díjakat, azért, hogy azok valamely műsorba bekerüljenek.

Az első franciabekezdésben említett eltérés nem vonatkozik a gyermekműsorokra.

A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak legalább az összes alábbi követelménynek meg kell felelniük:

a) tartalmuk és televíziós műsorszolgáltatás esetén műsorrendjük semmilyen körülmények között nem befolyásolható oly módon, amely hatással van a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére;

b) nem bátoríthatnak közvetlenül - különösen különleges vásárlásösztönző utalások révén - áru vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérlésére;

c) nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a szóban forgó terméknek;

d) a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés létéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámot a nézők félrevezetésének elkerülése érdekében a műsorszám elején és végén, valamint amikor a reklámblokkokat követően a műsorszám folytatódik, a megfelelő módon meg kell jelölni.

Kivételes esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy lemondanak a d) pontban meghatározott követelményekről, feltéve hogy a szóban forgó műsorszámot nem maga a médiaszolgáltató vagy egy azzal kapcsolatban álló társaság készítette vagy rendelte meg.

(3) A műsorszámok semmilyen esetben sem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:

- dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése, vagy

- olyan gyógyszerkészítmények, illetve gyógykezelések, amelyek csak vénykötelesek abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései kizárólag 2009. december 19-e után készített műsorszámokra alkalmazandók.

IIb. FEJEZET

Kizárólag a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó rendelkezések

3h. cikk

A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott olyan lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely által biztosított, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat.

3i. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amennyiben lehetséges, az erre alkalmas eszközökkel támogassák európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést. E támogatás formái közé tartozhat többek között, hogy e szolgáltatások pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az európai alkotások előállításához és jogainak megszerzéséhez, vagy ahhoz, hogy az európai alkotások a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás műsorkínálatában nagyobb arányban és/vagy hangsúlyosabb helyen szerepeljenek.

(2) A tagállamok legkésőbb 2011. december 19-ig, ezt követően pedig négyévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az (1) bekezdés végrehajtásáról.

(3) A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk és egy független vizsgálat alapján jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés alkalmazásáról, és ebben figyelembe veszi a piaci és a technológiai fejlődést, valamint a kulturális sokszínűség célját.

IIc. FEJEZET

Kizárólagos jogok és a rövid híradásra vonatkozó rendelkezések a televíziós műsorszolgáltatásban

3j. cikk

(1) Minden tagállam hozhat intézkedést a közösségi joggal összhangban annak biztosítására, hogy a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók kizárólagos alapon ne közvetíthessenek az adott tagállam számára társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeket oly módon, hogy az adott tagállamban a közönség jelentős részét kizárják az ilyen események élőben vagy későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban való követésének lehetőségéből. Ha így jár el, az érintett tagállam jegyzéket készít azokról a meghatározott nemzeti vagy nem nemzeti eseményekről, amelyeket társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tart. Erről egyértelmű és átlátható módon és megfelelő időben gondoskodik. Ennek során az érintett tagállam azt is meghatározza, hogy az ilyen események teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljenek műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges vagy megfelelő, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően hoztak vagy hozni fognak. Az értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság megvizsgálja, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, és erről tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság kikéri a 23a. cikk alapján létrehozott kapcsolattartó bizottság véleményét. A Bizottság a meghozott intézkedéseket haladéktalanul közzéteszi továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és legalább évente egyszer kiadja a tagállamok által hozott intézkedések egységes szerkezetbe foglalt jegyzékét.

(3) A tagállamok jogalkotási kereteiken belül megfelelő eszközökkel gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ezen irányelv kihirdetésének napját követően az általuk vásárolt kizárólagos jogokat nem gyakorolják oly módon, hogy egy másik tagállamban a közönség jelentős részét megfosztják attól a lehetőségtől, hogy az említett másik tagállam által az (1) és (2) bekezdés szerint megjelölt eseményeket teljes körű vagy részleges élő közvetítés, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges vagy megfelelő, teljes vagy részleges későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban kövessék, ahogyan azt az (1) bekezdés szerint a másik tagállam meghatározta.

3k. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a Közösség területén letelepedett valamennyi műsorszolgáltató rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférjen az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által kizárólagos alapon közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez.

(2) Ha a hozzáférést igénylő műsorszolgáltatóval megegyező tagállamban letelepedett másik műsorszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy közérdeklődésre számot tartó eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést e műsorszolgáltatótól kell igényelni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy e hozzáférést az által garantálják, hogy a műsorszolgáltatók a közvetítő műsorszolgáltató jeléből szabadon választhassanak ki rövid részleteket, és e műsorszolgáltatók kötelesek legalább a forrást megjelölni, kivéve ha ez gyakorlati okokból nem lehetséges.

(4) A (3) bekezdés alternatívájaként a tagállamok olyan egyenértékű rendszert hozhatnak létre, amely a hozzáférést valamely egyéb, méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon biztosítja.

(5) A rövid részletek kizárólag általános hírműsorok céljára használhatók fel, és lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban csak akkor használhatók fel, ha ugyanazon médiaszolgáltató ugyanazt a műsorszámot időben késleltetve nyújtja.

(6) Az (1)-(5) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok jogrendszerükkel és joggyakorlatukkal összhangban biztosítják az ilyen rövid részletek rendelkezésre bocsátási módjainak és feltételeinek meghatározását, különösen bármilyen ellentételezési megállapodás, a rövid részletek maximális hossza, valamint azok közvetítésének időbeli korlátai tekintetében. Ha ellentételezést írnak elő, annak összege nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségek összegét.

III. FEJEZET

Televíziós adások terjesztésének és gyártásának előmozdítása

4. cikk

(1) Ahol megvalósítható és megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, a tagállamok biztosítják, hogy ----- a műsorszolgáltatók európai alkotások számára adásidejük többségi hányadát fenntartsák, leszámítva a hírekre, sporteseményekre, játékokra, reklámra és teletext szolgáltatásokra és távértékesítésre szánt időt. Tekintettel a műsorszolgáltató információs, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelősségére a nézőközönségével szemben, ezt az arányt fokozatosan kell elérni, megfelelő kritériumok alapján.

(2) Ahol az 1. szakaszban meghatározott arány nem tartható fenn, az nem lehet kisebb, mint az 1988. évi átlag az érintett tagállamban.

A Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság tekintetében azonban az 1988. év helyett az 1990. év irányadó.

(3) 1991. október 3-tól a tagállamok a Bizottság számára minden két évben jelentést készítenek e cikk és az 5. cikk alkalmazásáról.

A jelentés konkrétan kitér az érintett tagállam joghatósága alá tartozó összes televíziós program vonatkozásában az e cikkben és az 5. cikkben említett arány teljesülésére vonatkozó statisztikai kimutatásra, és minden esetben megindokolja, ha az arány teljesítése elmaradt, és ismerteti az eléréséhez alkalmazott vagy tervezett intézkedéseket.

A Bizottság tájékoztatja a további tagállamokat és az Európai Parlamentet a jelentésekről, amelyeket adott esetben véleménnyel egészít ki. A Bizottság biztosítja az e cikk és az 5. cikk alkalmazását a Szerződés előírásaival összhangban. A Bizottság véleményalkotásában különösen figyelembe veheti a korábbi évekhez viszonyítva elért fejlődést, az első műsorba került alkotások programokhoz viszonyított arányát, az új televíziós műsorszolgáltató konkrét körülményeit, és azon országok sajátos körülményeit, amelyekben jellemző az alacsony szintű audiovizuális gyártási kapacitás, illetve korlátozott a nyelvterület.

(4) A Tanács legkésőbb az irányelv elfogadásától számított ötödik év végéig áttekinti e cikk megvalósítását a Bizottságtól kapott jelentés alapján, amelyet minden olyan módosítási javaslattal ki kell egészíteni, amely alkalmasnak látszik.

Ebből a célból a Bizottság jelentése, a tagállamok által a 3. szakasz szerint nyújtott tájékoztatás alapján különösen figyelembe veszi a Közösség piacán bekövetkezett, illetve nemzetközi összefüggésű fejleményeket.

5. cikk

A tagállamok mindenütt, ahol megvalósítható, és megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, biztosítják, hogy a műsorszolgáltatók adásidejüknek legalább 10 %-át tartalékolják európai művek számára, amelyből le kell vonni a hírekre, sporteseményekre, játékokra, reklámra teletext szolgáltatásokra és távértékesítésre szánt időt, vagy a tagállam megítélésétől függően, a műsorkészítési költségvetésük legalább 10 %-át szánják olyan európai alkotások számára, amelyeket a műsorszolgáltatóktól független producerek állítanak elő. Ezt az arányt, tekintettel a műsorszolgáltatók közönségükkel szembeni információs, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelősségére, fokozatosan kell elérni, megfelelő szempontok alapján; az újabb keletű alkotások tekintetében megfelelő arány biztosításával kell elérni az előállításuktól számított öt éven belüli sugárzást.

9. cikk

Ez a fejezet nem vonatkozik az olyan televíziós műsorokra, amelyeket helyi közönségnek szánnak és nem képezik egy nemzeti hálózat részét.

IV. FEJEZET

Televíziós reklám és televíziós vásárlás

10. cikk

(1) A televíziós reklámnak és a televíziós vásárlásnak azonnal felismerhetőnek és a szerkesztői tartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie. Az új reklámtechnikák használatának sérelme nélkül a televíziós reklámnak és a televíziós vásárlásnak a műsorszám többi részétől képi és/vagy hangeszközökkel és/vagy szünetekkel kellően elhatárolva kell megjelennie.

(2) Elkülönített reklám- és televíziós vásárlási bejátszások - ide nem értve a sportesemények közvetítésében megjelenőket - kivételesen alkalmazhatók.

11. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a műsorszámba beiktatott televíziós reklám vagy televíziós vásárlás - figyelembe véve a műsorszámban a természetes szüneteket, a műsor időtartamát és természetét - ne sértse a műsorszám egységét, valamint a jogosultak jogait.

(2) A televíziós célra készült filmek (a fikciós és nem-fikciós sorozatok valamint a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a hírműsorok közvetítése televíziós reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább harminc perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg. A gyermekműsorok közvetítése reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább harminc perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg, feltéve hogy a műsorszám műsorrend szerinti időtartama a harminc percet meghaladja. A vallási szertartások nem szakíthatók meg televíziós reklámmal vagy televíziós vásárlással.

14. cikk

(2) Tilos az olyan gyógyszerkészítményekre ( 4 ) irányuló távértékesítési műsor, amely a bejegyzett gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítéséről szóló 1965. január 26-i 65/65/EGK tanácsi irányelv szerinti forgalomba hozatali engedélytől függnek, továbbá tilos a gyógyászati kezelés megjelenítése távértékesítési műsorban.

15. cikk

Az alkoholos italok televíziós hirdetése és távértékesítési műsorai a következő kritériumoknak feleljenek meg:

a) nem irányulhat kifejezetten kiskorúakra, illetve különösen nem ábrázolhat kiskorúakat ezen italok fogyasztása közben;

b) nem kapcsolhatja össze az alkohol fogyasztását a jobb fizikai teljesítménnyel, vagy járművezetéssel;

c) nem keltheti azt a benyomást, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez;

d) nem állíthatja, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, illetve serkentő, nyugtató hatású, illetve a személyes konfliktusok megoldásának eszköze;

e) nem ösztönözhet az alkohol mértéktelen fogyasztására, és nem állíthatja be negatív fényben az önmegtartóztatást, illetve önmérsékletet;

f) nem hangsúlyozhatja a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként.

18. cikk

(1) A televíziós reklámbejátszások és a televíziós vásárlási bejátszások aránya egész órától egész óráig tartó időtartamon belül nem haladhatja meg a 20 %-ot.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a műsorszolgáltató által saját műsorszámairól vagy a közvetlenül ezekből a műsorszámokból származó termékekről szóló hirdetésekre, a támogatói közleményekre vonatkozó hirdetésekre és a termékmegjelenítésre.

18a. cikk

A televíziós vásárlási műsorablakok - amelyeknek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc - e minőségét képi és hangeszközök segítségével egyértelműen jelezni kell.

19. cikk

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlásra szolgáló televíziós csatornákra, valamint a kizárólag önreklámozásra szolgáló televíziós csatornákra értelemszerűen alkalmazandók. Ezekre a csatornákra nem alkalmazandó a III. fejezet, valamint a 11. cikk és a 18. cikk.

20. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül a tagállamok a közösségi jog kellő figyelembevételével a 11. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikkben meghatározott feltételektől eltérő más feltételeket határozhatnak meg a kizárólagosan nemzeti területre szánt televíziós műsorszolgáltatások tekintetében, amelyek a nyilvánosság számára sem közvetlenül, sem közvetve nem foghatók egy vagy több másik tagállamban.

V. FEJEZET

A kiskorúak védelme a televíziós műsorszolgáltatásban

22. cikk

(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók által nyújtott televíziós adások nem tartalmaznak olyan programokat, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, különösen pornográfiával vagy indokolatlan erőszakkal kapcsolatos műsorokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések olyan további műsorokra is kiterjednek, amelyek valószínűleg károsítják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, kivéve, ahol biztosítható az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel az adáskörzetben a kiskorúak szokásos körülmények között nem hallhatják vagy nem láthatják az ilyen adásokat.

(3) Továbbá, amikor ilyen műsorok sugárzása kódolatlan formában kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy ezek előtt akusztikus figyelmeztetés szerepeljen, vagy azonosításukat időtartamuk során egy vizuális jelkép jelenléte biztosítsa.

VI. FEJEZET

Válaszadás joga a televíziós műsorszolgáltatásban

23. cikk

(1) A tagállamok polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi rendszer keretében hozott egyéb rendelkezések sérelme nélkül, bármely természetes vagy jogi személy állampolgárságától függetlenül, akinek jogos érdekeit, különösen hírnevét és becsületét, egy televíziós programban valótlan tények állításával megsértették, jogot kell kapjon a válaszadásra vagy egyenértékű jogorvoslatra. A tagállamok biztosítják, hogy a válaszadáshoz vagy egyenértékű jogorvoslathoz fűződő jog tényleges gyakorlását nem gátolják indokolatlan rendelkezések vagy feltételek kiszabásával. A választ a megindokolt kérelemtől számított ésszerű időn belül közvetíteni kell egy olyan időpontban és olyan módon, amely megfelel a kérelemmel érintett adásnak.

(2) A válaszadás vagy egyenértékű jogorvoslat jogát egy tagállam joghatósága alá tartozó összes műsorszolgáltató vonatkozásában szükséges biztosítani.

(3) A tagállamok meghozzák azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a válaszadás jogát vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatok jogát, és meghatározzák az ezek gyakorlására követendő eljárást. Biztosítják különösen, hogy erre megfelelő időtartam álljon rendelkezésre, és hogy az eljárások alkalmasak legyenek arra, hogy a jogokat vagy az egyenértékű jogorvoslatot a más tagállamokban honos vagy letelepedett természetes vagy jogi személyek megfelelően gyakorolhassák.

(4) A válaszadás vagy egyenértékű jogorvoslat jogának gyakorlására irányuló kérelmet vissza lehet utasítani, amennyiben az ilyen válaszadás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint nem indokolt, illetve ha büntetendő cselekményt eredményezne, vagy a műsorszolgáltatót polgári jogi eljárásba vonná, illetve a közszemérem normáinak megsértésével járna.

(5) Rendelkezni kell olyan eljárásokról, amelyek által biztosított a bírói felülvizsgálat a válaszadási vagy egyenértékű jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásával kapcsolatos viták esetén.

VIa. FEJEZET

Kapcsolattartó bizottság

23a. cikk

(1) Egy kapcsolattartó bizottságot kell létrehozni a Bizottság égisze alatt. Ez a tagállamok illetékes hatóságainak képviselőiből áll. Elnöke a bizottság egy képviselője, és az ő kezdeményezésére vagy pedig egy tagállami küldöttség kérésére ül össze.

(2) E bizottság feladatai a következők:

a) ezen irányelv hatékony végrehajtásának elősegítése, rendszeres konzultáció útján minden olyan gyakorlati problémát illetően, amely ezen irányelv és különösen a 2. cikk alkalmazásából ered, valamint minden más olyan ügyben, amellyel kapcsolatban hasznosnak tartják a véleménycserét;

b) saját kezdeményezésű, illetve a Bizottság által kért véleményalkotás a tagállamok részéről ezen irányelv előírásainak alkalmazásáról;

c) egy véleménycserét biztosító fórumként való működés a tekintetben, hogy milyen ügyek szerepeljenek a jelentésekben, amelyeket a tagállamoknak a 4. cikk (3) bekezdése szerint be kell terjeszteniük, ezek módszertanáról a 25a. cikkben említett független tanulmányra kidolgozandó tématervről, az ezzel kapcsolatos pályázatok értékeléséről és magáról a tanulmányról;

d) a Bizottság által a műsorszolgáltató szervezetek, producerek, fogyasztók, gyártók, szolgáltatást nyújtók és szakszervezetek, valamint a kreatív közösség képviselőivel tartott rendszeres konzultációk eredményeinek megtárgyalása;

e) megkönnyíti az audiovizuális médiaszolgáltatásokat érintő szabályozási tevékenységek helyzetéről és fejlődéséről szóló információcserét a tagállamok és a Bizottság között, figyelembe véve a Közösség audiovizuális politikáját, valamint a technológia területén elért fejlődést;

f) minden fejlemény vizsgálata, amely az ágazatban felmerül és amelyről a véleménycsere hasznosnak tűnik.

VIb. FEJEZET

A tagállami szabályozó szervek közötti együttműködés

23b. cikk

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy - különösen a hatáskörrel rendelkező független szabályozó szerveiken keresztül - egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsássák mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv, különösen a 2., a 2a. és a 3. cikk rendelkezéseinek alkalmazásához szükségesek.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

24. cikk

Az ezen irányelv által nem szabályozott területeken az irányelv nem befolyásolja a tagállamok távközléssel vagy műsorszolgáltatással kapcsolatos hatályos egyezményeiből származó jogait és kötelezettségeit.

26. cikk

Legkésőbb 2011. december 19-ig és azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, és szükség esetén, különösen a jelentést megelőző időszakban bekövetkezett technológiai fejlődésre, az ágazat versenyképességére és a médiatudatosság minden egyes tagállamban elért szintjére figyelemmel további javaslatokat tesz az irányelvnek az audiovizuális médiaszolgáltatások területén tapasztalt fejlődéshez való hozzáigazítására.

Ennek a jelentésnek értékelnie kell a gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt televíziós reklámok kérdését is és különösen azt, hogy az ebben az irányelvben foglalt mennyiségi és minőségi szabályok biztosítják-e a szükséges védelmi szintet.

27. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 179., 1986.7.17., 4. o.

( 2 ) HL C 49., 1988.2.22., 53. o.és HL C 158., 1989.6.26.

( 3 ) HL C 232., 1987.8.31., 29. o.

( 4 ) HL 22., 1965.2.9., 369. o. A legutóbb a 93/39/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 214., 1993.8.24. 22. o.)