A Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20792/2018/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 235. §, 253. §] Bírók: Bányai Tamás, Csejtei Péter, Sifter Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Járásbíróság P.20398/2013/145., *Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20792/2018/6.*, Kúria Pfv.20880/2019/4. (BH 2020.12.365)

***********

Zalaegerszegi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

3.Pf.20.792/2018/6. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Pörzse Ügyvédi Iroda (1137 Budapest 13, Budai N. A. u. 6. I/3., ügyintéző: dr. Pörzse Tamás ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe, th.: I. r. felperes tartózkodási helye) I. r., II. r. felperes neve II. r. felperes címe II. r., III. r. felperes neve III. r. felperes címe III. r., IV. r. felperes neve IV. r. felperes címe IV. r., V. r. felperes V. r. felperes címe V. r. és VI. r. felperes neve VI. r. felperes címe VI. r. felpereseknek, a Dr. Szabó Zsuzsanna Ügyvédi Iroda (fél címe 3, ügyintéző: dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt alperes elnevezése alperes székhelye alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Zalaegerszegi Járásbíróság 8.P.20.398/2013/145. számú ítélete ellen 149. sorszámon előterjesztett felperesi fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az I. r. felperest 29.000,- (huszonkilencezer) Ft, a II. r. felperest 15.500,- (tizenötezer-ötszáz) Ft, a III. r. felperest 18.000,- (tizennyolcezer) Ft, a IV. r. felperest 23.500,- (huszonháromezer-ötszáz) Ft, az V. r. felperest 12.000,- (tizenkétezer) Ft, a VI. r. felperest 2.000,- (kétezer) Ft fellebbezési perköltség megfizetésére kötelezi az alperes javára 15 napon belül.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította, kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 15 nap alatt 550.000,- Ft perköltséget, azzal, hogy egyebekben a felek viselik a saját költségeiket.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperesek méhészek, akik közül az I., V. és VI. r. felperesek méhészetei a Vas megye területére eső település 1 és település 2 települések röpkörzetében találhatóak, míg a II., III., IV. r. felperesek méhészetei a Zala megye területén fekvő település 3 és település 4 méhlegelőire esnek. Az alperes gyümölcsöt termelő gazdasági társaság, amely Petőmihályfán és Andrásfán almáskertekkel rendelkezik.

A felperesek 2011. április 18. napján méhészeteikben jelentős méhpusztulást tapasztaltak, emiatt hatósági bejelentést tettek, a hatósági eljárás során pedig mind az elhullott méhekből, mind pedig az alperes andrásfai, illetve petőmihályfai almáskertjeiből növényminta-vételezés történt egyrészről az aljnövényzetből, másrészről pedig a virágzó almafák leveleiből és virágaiból. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága mind a növénymintákból, mind pedig az elhullt méhekből permetszer hatóanyagaként alkalmazott klórpirifoszt mutatott ki, amely a méhekre kifejezetten mérgező anyag, ugyanakkor sem a méhekben, sem pedig a növényzetben kimutatott klórpirifosz mennyiség nem érte el a méhekre halálos letális dózist. Ezen túlmenően egy külön vizsgálat az I. és V. r. felperes méhmintáiban klotianidin tartalmat is mutatott, amely ugyancsak növényvédő szer hatóanyag, ugyanakkor a klórpirifosznál a méhekre nagyságrendekkel veszélyesebb.

A felperesek által tapasztalt méhelhullás idején a méhek röpkörzetébe tartozó mezőgazdasági művelési területekről az alperes mellett csak az Alma 2000 Kft. cseresznye- és almaültetvényéről történt további mintavétel, ugyanakkor ezen minták bevizsgálásra egyáltalán nem kerültek, a környék egyéb gazdaságaiban ugyanakkor semmiféle mintavételezés nem történt.

Az elsőfokú bíróság a perben tájékoztatta a felpereseket, hogy a jelen eljárásban még alkalmazandó régi Pp. (1952. évi III. törvény) 164. § (1) bekezdése rendelkezéseiből következően őket terheli a bizonyítási kötelezettség a körben, hogy az alperes olyan mértékben használt klórpirifosz hatóanyagú permetszert, amely tevékenysége következményeképpen a felperesi méhcsaládok elpusztultak. Ezen belül kifejezetten a felpereseknek kellett bizonyítani, hogy az alperesi tevékenység, illetőleg a kár bekövetkezte között ok-okozati összefüggés van. Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a felpereseket arról is, hogy e kérdés eldöntése szakértő perbe vezetését igényli.

A perben a felperesek indítványára ezt követően két igazságügyi szakértő is kirendelésre került, akik közül dr. Lorászkó Gábor szakértő egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a méhmintákból kimutatott klórpirifosz koncentráció önmagában méhpusztulást nem okozhatott, annak ellenére, hogy a laboratóriumok által kimutatott maradék klórpirifosz koncentrációból a méhpusztulás idején fennálló klórpirifosz koncentráció nem számítható vissza.

Dr. Majoros Tibor György szakértő ugyanezen kérdésre - egyetértve dr. Lorászkó Gábor szakértővel - megállapította, hogy a maradványértékből a mérgezést okozó dózis kétségkívül nem számítható vissza, ugyanakkor arra tekintettel, hogy a méhpusztulás bekövetkezett, továbbá mind a méhminták, mind pedig a növényminták klórpirifoszt tartalmaztak, a szakértő álláspontja szerint valószínűsíthető, hogy a méhek pusztulását klórpirifosz okozta.

Mindkét szakértő egybehangzóan nyilatkozott ugyanakkor arra, hogy a klotianidin jóval veszélyesebb a méhekre, mint a klórpirifosz, ebből következően nem kizárt, hogy azon felperesek esetében, akinek méhmintáiban a klotianidin kimutatható volt, a méhek elhullását ez a vegyszer és nem a klórpirifosz okozta.

Mindezen szakértői vélemények, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok mérlegelése eredményeképpen az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesek kötelezettségük ellenére azt bizonyítani nem tudták, hogy az alperesi növénymintákban talált klórpirifosz koncentráció okozta kétséget kizáróan a méhpusztulást, következésképpen a károkozó magatartás, illetve a kár bekövetkezése között okozati összefüggés nem állapítható meg, arra is figyelemmel, hogy a perbeli adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a méhek röpkörzetében több mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság, illetőleg vállalkozás található, amelyek közül egyedül az Alma 2000 Kft.-től vettek növénymintát, ugyanakkor ez megvizsgálásra nem került, a további gazdaságokból pedig semmiféle mintavételezés nem történt. Ebből következően nem zárható ki az, hogy a méhek elhullásának időszakában más virágzó növénykultúrákban használtak olyan dózisban akár klórpirifosz, akár klotianidin tartalmú permetszert, amely nagyobb valószínűséggel okozhatta a méhek pusztulását.

Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésükben a felperesek annak megváltoztatását kérték akként, hogy a másodfokú bíróság teljes egészében adjon helyt a keresetnek.