A Fővárosi Ítélőtábla Bf.16/2016/29. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 78. §, 101. §, 108. §, 110. §, 116. §, 178. §, 266. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 10. §, 80. §, 82. §, 92. §, 176. §, 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 10/A. § (1) bek.] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Halász Irén, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.16/2016/29. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év május hó 25. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T ET :

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 15.B.600/2015/41. számú ítéletét az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

A vádlottak cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének (Btk. 176. § (1) bekezdés III. fordulat, (3) bekezdés) minősíti.

Az I. r. és a II. r. vádlottak szabadságvesztését 5-5 (öt-öt) évre, közügyektől eltiltását szintén 5-5 (öt-öt) évre, a III. r. vádlott szabadságvesztését 3 (három) év 2 (kettő) hónapra, közügyektől eltiltását 3 (három) évre enyhíti.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlottak által őrizetben töltött időt is beszámítani rendeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a bevezető részben feltüntetett első tárgyalási határnap időpontja helyesen: 2015. július 1. napja.

Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárás során felmerült 25.000 (huszonötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen tovább i fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Törvényszék a 2015. október 22. napján kihirdetett 15.B.600/2015/41. számú ítéletével az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) és (3) bekezdés). Ezért

· Az I. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, egyszersmind megszüntette a Székesfehérvári Városi Bíróság 1.Beü.139/2012/8. számú ítélete kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot.

· A II. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra szintén nem bocsátható.

· A III. r. vádlottat 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

· Rendelkezett a vádlottak által előzetes letartóztatásban töltött időnek a szabadságvesztésbe beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról és a bűnügyi költség viseléséről is.

·

· Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. és a II.r. vádlott, valamint védőik indokolás nélkül, a III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

· Az I. r. vádlott védője a fellebbezését a 2016. május 19. napján érkezett beadványában írásban indokolta.

·

· Ebben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 351.§ (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjaiban írt megalapozatlansági hibában szenved.

· Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy miért tekinthetők megtámadhatatlan bizonyítéknak a fedett nyomozók által készített rendőri jelentések.

· A vádirat szerint védence és két társa 2014. év elejétől ismeretlen forrásból származó amfetamin kereskedelemmel foglalkozott. Ehhez képest a 2014. július 16-án készült összefoglaló jelentés kivonat alapján azt rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy 2013. augusztusát követően foglalkoztak kábítószer-kereskedelemmel a vádlottak. Azonban sem az ügyészség, sem az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy mi indokolta ennek a kivonatnak a titkosítás alóli feloldását, már amennyiben a gyanúsítástól eltérően korábbi időpontra kívánták helyezni a kereskedés megkezdését.

·

· Az I. r. vádlott azzal védekezett, hogy a fedett nyomozó hívogatta őt, "nyaggatta" azzal, hogy szerezzen számára kábítószert. Ezt a híváslista adatai is alátámasztják, amelyből kitűnik, hogy a 2014. május 11-ei beszélgetést megelőzően Ernest Fekete számtalan esetben hívást kezdeményezett az I.r. vádlott felé, hogy a vásárlást provokálja.

·

· Kifogásolta, hogy bár a 2015. február 5-én kelt rendőri jelentés megállapította, hogy a Zrt. 2013. május 15-től 2014. május 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan megküldte a híváslistáját, ezt az összefoglaló jelentés nem említi, de a nyomozás iratai sem tartalmazzák, és a nyomozó hatóság nem tárta a védelem elé.

·

· Álláspontja szerint nem elfogadható az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint a rendőri állományt a fedett nyomozók esetén az ORFK biztosítja, hiszen az ügyész a 41. számú jegyzőkönyv 3. oldalán tett nyilatkozata szerint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság járt el a fedett nyomozókkal kapcsolatos eljárása során.

·

· Mindezek alapján indítványozta kirekeszteni a tényállásból a 2014. május 14-ét megelőző kereskedésre vonatkozó megállapítást.