Az Egri Törvényszék Bf.224/2014/11. számú határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 349. §, 351. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 37. §, 164. §, 365. §] Bírók: Erdélyi Anna, Gidó Tünde, Vitai Erzsébet

Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

Bf.224/2014/11. szám

Az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság Egerben, 2014. év december hó 2. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t

A garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben az Egri Járásbíróság 2014. év július hó 3. napján kihirdetett 15.B.424/2012/58. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r.vádlottal szemben megváltoztatja:

A vádlottnak a 3. tényállási pontban írt cselekményeit egységesen rablás bűntettének (Btk.365.§ (2) bekezdés) minősíti.

Az elsőfokú ítéletből mellőzi a zsarolás bűntettének vádja alóli felmentő rendelkezést, valamint a tulajdon elleni szabálysértésre vonatkozó megszüntető rendelkezést.

Az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 (négy) évre súlyosítja és annak végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetést 4 (négy) évre súlyosítja.

A törvényszék megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a kiszabott fegyházbüntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.rendű vádlott neve I.r.vádlottal szemben helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe az I.r.vádlott esetében beszámítja az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt.

Kötelezi az I.r.vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült további 4.000 (négyezer) Ft bűnügyi költség megfizetésére.

I N D O K O L Á S

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság vétségében, rongálás vétségében, testi sértés vétségében, garázdaság vétségében, 3 rb. lopás vétségében állapította meg, s ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 1 évi 4 hónapi szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetést börtön fokozatban kell végrehajtani. A kiszabott börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, s megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés ¾ része kitöltését követő nap.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat ugyanakkor felmentette az ellene emelt zsarolás bűntettének vádja alól, megállapította, hogy az I. r. vádlott tulajdon elleni szabálysértést követett el, azonban az amiatti szabálysértési eljárást elévülés jogcímén megszüntette.

II.r. vádlott neve II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság vétségében és folytatólagosan elkövetett lopás vétségében állapította meg, s ezért őt 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetést végrehajtásának elrendelése esetén fogház fokozatban kell végrehajtani, amelyből a büntetés 2/3 részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Rendelkezett a lefoglalt bűnjelek lefoglalása megszüntetéséről és azokat részben kiadni, részben pedig elkobozni rendelte.

Kötelezte a vádlottakat bűnügyi költség viselésére is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. r. vádlott és védője az 1. tényállás szerinti rongálás vétsége, valamint a 3. tényállás szerint garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége tekintetében a vádlott felmentése, összességében pedig a büntetés enyhítése végett, az ügyész pedig a 3. tényállás vonatkozásában anyagi jogszabálysértés miatt változatlan tényállás mellett I. r. vádlott bűnössége vád szerinti minősítésének (zsarolás) megállapítása és a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést.

A II. r. vádlott és az ügyész az ő vonatkozásában tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét, így Fodor Enikő II. r. vádlottal szemben az ítélet első fokon jogerőre emelkedett.

A Heves Megyei Főügyészség a B.794/2014/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a 3.pontban írt ítéleti tényállásban szereplő I.r. vádlotti cselekmény álláspontja szerint a Btk. 365. § (2) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő rablás bűntettének, valamint a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségének minősül. Fenntartotta az ügyészi fellebbezést a büntetés súlyosítása irányában is.

Részletesen kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a 3. ítéleti tényállás vonatkozásában anyagi jogszabállyal ellentétes következtetést vont le az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményének minősítése tárgyában. Rámutatott, hogy a megállapított tényállás és annak indokolása is tartalmazza, hogy a fiatalkorú sértett félóra könyörgést követően kapta vissza a kabátját a vádlottól, majd újabb 1 óra hosszáig sírva könyörgött a felnőttkorú vádlottnak, hogy az eltulajdonított telefont is adja vissza. Az a tény, hogy a sértett másfél óráig tartó könyörgés közben és után nem mert a vádlotthoz érni az eltulajdonított telefon visszaszerzése végett, azt követően pedig végképp nem, hogy a vádlott bántalmazta őt, éppen az akaratot megtörő félelmet támasztja alá és nem azt, hogy nem is akarta visszakapni a tulajdonát. A huzamos ideig történő sírva könyörgés egyértelműen azt jelenti, hogy a fiatalkorú sértett a tulajdonáról nem mondott le, másfél órán keresztül próbálta azt ilyen módon visszaszerezni a felnőttkorú vádlottól. A vádlott pedig e másfél órás könyörgést megunva azért lökte meg a sértettet, hogy az hagyjon fel végre a tulajdonával, törődjön bele a történtekbe, menjen el, fejezze be a telefon visszakövetelését, azaz a vádlott a telefont megtarthassa. Ezen tényállás pedig - figyelemmel a BH 2001. évi 361. jogesetére, illetve az EBH 2007. évi 1591. számú határozatára - a rablás bűncselekményének megállapítására alkalmas.

Álláspontja szerint a tényállásból szükséges mellőzi azt, hogy "Minden előzmény nélkül" történt az erőszak, hiszen ez iratellenes és a megállapított tényállás ezt megelőző mondataival is ellentétes, ami feloldhatatlan logikátlanságot okoz a tényálláson belül.

Mindezek alapján tehát indítványozta a 3. tényállási pontban írt cselekménynél rablás bűntettének és ezzel halmazatban könnyű testi sértés vétségének a megállapítását, indítványozta, hogy a törvényszék a kiszabott szabadságvesztés tartamát a középmértékhez közelítse, annak végrehajtási fokozatát fegyházra változtassa és tartamába beszámítani rendelje a másodfokú eljárás befejezéséig előzetes letartóztatásban töltött időt, indítványozta annak megállapítását, hogy az I. r. vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra, és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának megemelését.

A felmentésre, illetőleg enyhítésre irányuló fellebbezések alaptalanok, a főügyészségi indítvány a 3. tényállási pontban írt cselekmény pontosítására, a minősítés megváltoztatására, illetőleg az ügyészi fellebbezés a súlyosításra, a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának kimondására - alapos.