A Szolnoki Törvényszék M.70284/2020/24. számú határozata sérelemdíj tárgyában. Bíró: Molnár Klára

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék M.70284/2020/16., *Szolnoki Törvényszék M.70284/2020/24.*, Szegedi Ítélőtábla Mf.40051/2021/5. (ÍH 2023.34), Kúria Mfv.10024/2022/4.

***********

Szolnoki Törvényszék 2

14.M.70.284/2020/24

...

Kijavító végzés 20. szám alatt!

Szolnoki Törvényszék

Az ügy száma: 14.M.70.284/2020/16.

A felperes: Felperes1 (lakóhelye: felperes címe, tartózkodási helye: Cím2., személyesen eljáró)

Az alperes: Alperes1 (alperesi cím)

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Barazutti László ügyvéd (Cím5)

A per tárgya: kártérítés és sérelemdíj fizetése

Í T É L E T

A törvényszék a keresetet elutasítja.

A le nem rótt 34 400 (harmincnégyezer - négyszáz) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 28 640 (huszonnyolcezer - hatszáznegyven) forint perköltséget.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban, az elektronikusan kapcsolatot tartó fél írásban, elektronikus úton a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéken nyújthat be.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a fellebbezését az elsőfokú bíróságon az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, az általa előadott fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

A jogi képviselővel eljáró fél által jogi képviselő nélkül, továbbá az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél által nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon előterjesztett fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező fél tárgyalás tartását a fellebbezésében kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú ítéletet az eljárás megszüntetése vagy eljárási szabálysértés miatti kötelező hatályon kívül helyezési okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A törvényszék a keresetlevél, az írásbeli ellenkérelem, a felek perfelvételi nyilatkozatai, az általuk csatolt iratok és a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: MÁK Nyufig) adatközlése alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperes 1953. március 23-án született.

[3] A felek között 2017. szeptember 20 - 2018. augusztus 31. között munkaviszony állt fenn.

[4] A felperes 1990. január 1. napjától rokkantsági nyugdíjas volt, a rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósították részére.

[5] 2017. május 10-én öregségi nyugdíj 2017. április 04. kezdő időponttal történő megállapítása iránti igényt nyújtott be a nyugdíjbiztosítási szervhez, azonban, mivel kiszámított öregségi nyugdíja kevesebb összegű lett volna, mint a rokkantsági ellátása, akként nyilatkozott, hogy kéri a rokkantsági ellátását öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani, mely nyilatkozata alapján a nyugdíjbiztosítási szerv az öregségi nyugdíj kérelmét elutasította és a nyilatkozatát a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbította.

[6] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2018. december 1-től folyósítja a felperes rokkantsági ellátását öregségi nyugdíjként.

[7] A felperes 2017-ben is tudomással bírt arról, hogy táppénz ellátásban nem részesülhet, melyet, amikor felmondott, akkor, illetve ezt megelőzőleg pedig, 2018 tavaszán közölte az alperes egyik munkavállalójával, hogy öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2019-ben kérte az alperes egyik munkavállalójától, hogy a bruttó munkabéréből levont egészségbiztosítási járulék összegét az alperes fizesse meg részére, a kérése eredménytelen maradt.

[8] A felperes egyik keresetével 72 807 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy 2016. 03. 24-től betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, amelyre tekintettel, mivel ezt megelőzően is rokkantsági ellátásban részesült, automatikusan öregségi nyugdíjasnak minősül, és ezért pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kellett volna vonni a bruttó munkabéréből, az alperes pedig 2017. szeptember hótól - 2018. augusztus haváig kifizetett bruttó munkabéreiből ezen a jogcímen havonta 3% összeget, összesen 72 807 forintot levont. Hivatkozott arra, amennyiben a nyugdíjának folyósítása szünetelt volna, akkor vonhatott volna az alperes jogszerűen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. § alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a bruttó munkabéréből. Hivatkozott arra is, hogy munkaerő-piaci járulékot sem vont az alperes a munkabéréből, mert nyugdíjas volt.