A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31185/2021/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 134. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 342. § (1) bek., 522. § (1) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

A Pp. 522.§ alapján a munkáltatói bizonyítás körébe tartozik a jelenléti ív is és annak tartalma is, mert az a munkáltató működési körében keletkezett okirat, melynek naprakész vezetését törvény írja elő.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

1.Mf.31.185/2021/6

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.185/2021/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a meghatalmazott1 meghatalmazott (Cím4) által képviselt Felperes1 (Cím15.) felperesnek a dr. Csaplás Terézia egyéni ügyvéd (cím17 által képviselt Alperes1 (Cím2) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 33.M.70.102/2020/69. számú ítélete ellen az alperes által 70. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, munkaszüneti napon végzett munka ellenértéke, vasárnapi munkavégzés ellenértéke, heti pihenőnapon végzett munka ellenértéke tekintetében helybenhagyja, a sérelemdíj vonatkozásában megváltoztatja és a keresetet elutasítja, az elsőfokú perköltség és az eljárási illeték tekintetében megváltoztatja és az alperesnek fizetendő perköltség összegét 181.500 (száznyolcvanegyezer-ötszáz) forintra felemeli, az alperes által fizetendő eljárási illeték összegét 103.407 (százháromezer-négyszázhét) forintra leszállítja, az állam által viselt eljárási illeték összegét 200.731 (kettőszázezer-hétszázharmincegy) forintra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 720 (hétszázhúsz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 124.282 (százhuszonnégyezer-kettőszáznyolcvankettő) forint fellebbezési illetéket, 7.933 (hétezer-kilencszázharminchárom) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam visel.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2017. szeptember 12. napjától állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban eladó munkakörben. A munkaszerződés szerint a felperes munkaideje napi 6, heti 30 óra volt, munkavégzésének helye egy virágüzlet volt. A felperes részére átadott tájékoztató szerint a felperes négyhavi munkaidőkeretben került foglalkoztatásra, ténylegesen azonban munkaidőkeretet az alperes nem alkalmazott.

[2] A felperes heti öt vagy hat napot dolgozott, a heti pihenőnapja a kedd volt, azonban kéthetente kedden és kéthetente vasárnap dolgozott. A felperes munkaideje az üzlet nyitvatartásához igazodott, amely hétköznap 8:00-18:00 óráig, szombaton 8:00-15:00 óráig, vasárnap 8:00-13:00 óráig volt nyitva. Januárban 8:00-16:00 óráig volt nyitva az üzlet. A ténylegesen ledolgozott munkaidőt a munkavállalók egy naptárba jegyezték be, ezen kívül vezettek egy jelenléti ívet, amely nem a ténylegesen ledolgozott munkaidőt tartalmazta. A felperes 2017. november 1. napján, 2018. március 30. napján (nagypéntek), 2018. április 1. napján (húsvétvasárnap) és 2018. május 20. napján (pünkösdvasárnap) munkát végzett. Az alperes a felperes munkaviszonyának fennállása alatt rendkívüli munkavégzésért, heti pihenőnapon végzett munkáért, vasárnap és munkaszüneti napon végzett munkáért járó ellenértéket nem fizetett a felperes részére.

[3] Az alperes 2018. augusztus 7-én a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes 2018. augusztus 10-én a testvérével és édesanyjával együtt megjelent a munkavégzés helyén és kérte az alperest, hogy a holmijait az öltözőben összeszedhesse. Az alperes nem engedte be az öltözőbe a holmijaiért, hanem egy zsákban kihozta azokat. Amikor a felperes átnézte a holmijait közölte, hogy a cipője és 80.000.- forintja hiányzik, ezért tanú3 bement az öltözőbe, majd a felperes utána ment, hogy átnézze, maradt-e még valamilyen holmija és kivette az öltözőszekrényből a cipőjét. Mivel nem találta meg a felperes a 80.000.- forintot, kihívta a rendőrséget. Az eljáró rendőr kérte a felperest, hogy a zsákban lévő holmijait öntse ki a földre az eladótérben és nézze át, hogy nem maradt-e benne a pénze. A felperes nem találta meg a pénzét, eközben néhány vásárló bejött az üzletbe.

[4] Az alperes 25 kg-os kiszerelésből 1 kg-os kiszerelésbe csomagolta a tápot és azt a raktárban tárolta. Amikor a felperes megjelent 2018. augusztus 10-én a munkahelyén, akkor az alperes azt mondta a felperesnek, hogy mielőtt a hátizsákkal a hátán elment volna, bement a raktárba és azt nem tudja, hogy ott mit csinált, de utána kiment és eltűntek 1 kg-os kiszerelésben a tápok.

Kereset és ellenkérelem

[5] A felperes keresetében a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményért elsődlegesen 147.682.- forint távolléti díj, 664.567.- forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés, 26.596.- forint egészségügyi szolgáltatási járulék és kamatai, másodlagosan 180.500.- forint felmondási időre járó távolléti díj megfizetését kérte. Ezen túlmenően 115.986.- forint utazási költségtérítés, 258.071.- forint alapbér különbözet, 108.469.- forint szabadságmegváltás, 27.277.- forint szabadságkülönbözet, rendkívüli munkavégzésért járó díjazás címén 701.171.- forint alapbér, 331.873.- forint bérpótlék és kamatai, munkaszüneti napon végzett munka ellentételezéseként 39.309.- forint alapbér, 73.832.- forint bérpótlék és kamatai, vasárnapi munkavégzés folytán 164.208.- forint alapbér, 234.349.- forint bérpótlék és kamatai, heti pihenőnapon végzett munka ellenértékeként 252.776.- forint alapbér, 241.371.- forint bérpótlék és kamatai, 80.000.- forint vagyoni kár, valamint 100.000.- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Rendkívüli munkavégzés, heti pihenőnapon, vasárnapi napon, munkaszüneti napon alapuló munkavégzésre tekintettel előterjesztett kereseti kérelme kapcsán előadta, hogy ténylegesen nem a munkaszerződésben meghatározott részmunkaidőben, hanem az üzlet nyitvatartási idejében dolgozott, a teljes nyitvatartási idő alatt, kéthetente vasárnap is. A ténylegesen ledolgozott munkaidőt egy naptárban vezették, emellett naponta két jelenléti ívet, egy délelőtti és egy délutáni jelenléti ívet írtak alá.

[7] A sérelemdíj körében arra hivatkozott, hogy azzal, hogy a rendőrök a vevők között a munkatársai előtt pakoltatták ki a felperessel a zsákba összedobált személyes tárgyait annak érdekében, hátha előkerül az eltűnt pénz, sérült a becsülete és a jóhírneve. Arra is hivatkozott, hogy az alperes úgy vizsgálta át a személyes tárgyait, hogy arra nem adott engedélyt, mellyel megsértette a személyes adatok védelmét.