BH 2000.2.67 Jelzálogszerződés kötésére csak a zálogtárgy tulajdonosa tehet ajánlatot. Ha nem a tulajdonos tesz ajánlatot, ez az írásba foglalandó zálogszerződés létrejöttét megakadályozza [Ptk. 205. §, 217. § (1) bek., 218. § (1) bek., 266. § (2) bek., XXV. PED].

A felperes keresetét - amely arra irányult, hogy a bíróság az I. r. és II. r. alpereseket annak tűrésére kötelezze, hogy az I. r. alperes tulajdonában álló P.-i, C. u.7. I. em. 14. szám alatti öröklakás ingatlanból 5 millió forint és ennek 1992. december 29-től a kifizetésig járó évi 36% kamata erejéig kielégítést kereshessen - az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította és megállapította, hogy a perbeli ingatlanra érvényes zálogszerződés nem jött létre. Tényként állapította meg, hogy a felperes és K. L. között 1992. december 29-én kelt kölcsönszerződésben az adós fizetési kötelezettsége biztosítékaként az I. r. alperes tulajdonában álló perbeli ingatlan jelzálogként van lekötve. Az I. r. alperes 1993. január 10-én kelt nyilatkozatában hozzájárult ahhoz, hogy a perbeli lakására K. L. hitelt vegyen fel és a felperes az ingatlanra a jelzálogjogát bejegyeztesse. Ezen nyilatkozat alapján az I. r. alperes perbeli ingatlanán - a felperes javára a II. r. alperest követő rangsorban - a jelzálogjog bejegyezésre került. Az elsőfokú bíróság a becsatolt orvosi igazolás alapján azt is megállapította, hogy az I. r. alperesnek a nyilatkozat aláírásakor a belátási képessége hiányzott. Ilyen tényállás alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes és az I. r. alperes között a perbeli ingatlanra jelzálogszerződés nem jött létre, mert az I. r. alperes a nyilatkozat aláírásakor nem volt cselekvőképes, másrészt a felperes és az adós közötti kölcsönszerződés és az I. r. alperes írásbeli nyilatkozata nem fejezi ki azt az egységes és kölcsönös akaratot, amely zálogszerződés megkötésére irányulna.

Ezt az ítéletet a felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság felülbírálta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes és K. L. között létrejött kölcsönszerződést az I. r. alperes nem írta alá, és mellőzte az ítéleti tényállásból az I. r. alperes elmeállapotára vonatkozó teljes megállapítást.

Az így kialakított tényállás alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító döntését helybenhagyta annak a megállapításnak a mellőzésével, hogy az elsőfokú ítéletben írt zálogszerződés érvényesen nem jött létre. Ezt azzal indokolta, hogy a zálogszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt az alperesek viszontkeresetet nem terjesztettek elő, ezért a zálogszerződés érvénytelensége megállapításakor az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett (Pp. 215. §).

A Ptk. 265. §-a és 266. §-ának (2) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróságtól eltérő indokolással - az volt a másodfokú bíróság jogi álláspontja, hogy a felperes és az I. r. alperes között a zálogszerződés nem jött létre. Az 1993. január 10-én kelt I. r. alperesi nyilatkozat nem tekinthető szerződésnek, mert azt a felperes nem írta alá, ami minimális kelléke a szerződés írásba foglalásának. Ennek hiányában szükségtelen a nyilatkozat tartalmának a vizsgálata. Zálogszerződés hiányában alaptalan volt a felperes keresete. Az I. r. alperes cselekvőképességére vonatkozó elsőfokú ítéleti tényállást azért mellőzte, mert orvosszakértői szakvélemény nem állt a bíróság rendelkezésére.

Ezen jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felül vizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdésében, 216. §-ának (1) bekezdésében, 218. §-ának (1) bekezdésében, 251. §-ának (1) bekezdésében, 265. §-ának (1) bekezdésében, 266. §-ának (2) bekezdésében foglaltak, továbbá a Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. PED-ben adott iránymutatása megsértésével hozta meg az ítéletét. A kölcsönszerződés 7. pontjában ugyanis egyértelműen kinyilvánította, hogy az adós nem fizetése esetén a perbeli ingatlanból keres kielégítést. Ezért kérte az I. r. alperestől mint az ingatlan tulajdonosától a jelzálogjog alapításáról szóló nyilatkozatot.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú ítélet hatályában való fenntartására irányult.