A Kúria Kfv.35213/2015/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 93. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §] Bírók: Kiss Árpád, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A más adónemekben lefolytatott vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremt. Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlában foglalt gazdasági esemény hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.35.213/2015/8. szám

A Kúria a Dr. ... ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt felperes neve felperesnek - a Dr. ... jogtanácsos által képviselt NAV Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogutódja, alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. december 19. napján kelt 7.K.27.419/2013/24. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 26. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.419/2013/24. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 995.200 (kilencszázkilencvenötezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes 2010. március 2. napján szerződést kötött a ... Kft.-vel (számlakibocsátó), melyre tekintettel a számlakibocsátó 6 db, számítástechnikai eszközök vásárlása, szoftvervásárlás, szoftvertelepítés és oktatással kapcsolatos számlát, illetve további két helyesbítő számlát bocsátott ki a felperes irányába. A felperes ezen számlák Áfa-tartalmát levonásba helyezte.

Az elsőfokú adóhatóság a felperes részére 2012. január 5-én átadott 11/02/350150/1971. számú megbízólevelével 2010. évre vonatkozóan valamennyi adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el, melynek során általános forgalmi adó és társasági adó adónemekhez kapcsolódóan nemzetközi megkereséseket, majd a megkereséssel nem érintett adónemek vonatkozásában 2012. október 4-én ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet adott ki, amely a felperessel szemben megállapítást nem tartalmazott. Ugyanezen a napon kiadta a felperesnek a 12/02/350150/2212. számú megbízólevelet valamennyi adónemre kiterjedően, feltüntetve azonban abban a korábbi nemzetközi megkereséssel érintett megbízólevél számát is. A 2012. október 4-i jegyzőkönyv alapján pedig meghozta határozatát, amely megkereséssel nem érintett adónemek vonatkozásában a felperessel szemben megállapítást nem tartalmazott, azonban kitért arra, hogy a nemzetközi megkereséssel érintett általános forgalmi adó és társasági adó adónemek vonatkozásában az ellenőrzés szünetelt.

Az elsőfokú adóhatóság ezt követően a nemzetközi megkereséssel érintett adónemek vizsgálata során meghozott határozatával a felperes terhére társasági adó és általános forgalmi adó adónemekben 9.952.000 Ft adókülönbözetet, javára 94.000 Ft adókülönbözetet állapított meg azzal, hogy ebből összesen 7.208.000 Ft minősült adóhiánynak. Ez után 3.604.000 Ft adóbírságot, valamint 2.112.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.

Az alperesi jogelőd a 2013. október 10. napján kelt 1842179183/2013. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A határozat indokolása szerint a számlakibocsátó számláiban szereplő gazdasági esemény a valóságban a számlakibocsátó és a felperes között nem történt meg, azt sem a becsatolt iratanyag, sem a lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye nem támasztotta alá. Hivatkozott arra, hogy kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a ... Kft.-nél (Kft.1), az ... Kft.-nél (Kft.2), az ... Kft.-nél (Kft.3), illetve ... Kft.-nél (Kft.4). Meghallgatta a felperes törvényes képviselőjét, illetve kereskedelmi igazgatóját, Szabó Lászlót, akinek a nyilatkozatai szerint a számlakibocsátó részéről egy bizonyos ... járt el, azonban ilyen nevű alkalmazottja a számlakibocsátónak nem volt. A számlákban szereplő gazdasági események tényleges teljesítése során ... és alkalmazottai jártak el. ..., mint a Kft.1. Kft.2, Kft.3 és Kft.4 ügyvezetője a nyilatkozataival szintén nem támasztotta alá, hogy a számlakibocsátó érdekében járt volna el.

Az alperes határozatával szemben felperes keresetet terjesztett elő, melyben a határozatot eljárásjogi és az ügy érdemére vonatkozó körülményekre tekintettel is vitatta.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint felperesnek a vizsgálat elrendelésére, határidők számítására, meghosszabbítására vonatkozó kifogásai alaptalanok voltak, ugyanis a nemzetközi megkereséssel nem érintett adónemek tekintetében, 2012. október 4-én kiadott jegyzőkönyv alapulvételével született jogerős határozat a rendelkező részében megállapította, hogy az általános forgalmi adó és a társasági adó adónemekben az ellenőrzés a külföldi adóhatóság megkeresése miatt szünetelt, az indokolásban rögzítette, hogy a megkereséssel érintett adónemek tekintetében az adóhatóság az ellenőrzések befejezése után határoz. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adóhatóság az ellenőrzés célját a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is) ellenőrzéssel valósítja meg. A (2) bekezdés szerint továbbá ellenőrzéssel lezárt időszakot az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenőrzés teremt, a fenti határozatból pedig a felperes egyértelműen értesült arról, hogy mely adónemekben zárult le az ellenőrzés és mely adónemekben folytatódik.

Az elsőfokú bíróság az ügy érdemére vonatkozóan rámutatott, hogy a bírósági eljárásban is meghallgatásra került ..., azonban az ő nyilatkozatai sem voltak alkalmasak az alperesi határozat érdemi megállapításainak cáfolására. Megállapítható volt, hogy a felperes nem győződött meg arról, hogy ... cége milyen jogcímen vesz részt a teljesítésben. A felperes ügyvezetőjének, kereskedelmi igazgatójának tanúvallomásával szemben ugyanis ... azt állította, hogy az Organo szoftvert nem ő telepítette a felperesnél, csak annak üzembe helyezését végezte. A tanúvallomások közötti ellentmondás azzal sem volt feloldható, hogy ... tanú szerint a felperesi képviselők valószínűleg beüzemelést értettek az Organo szoftver telepítése alatt. A rendelkezésre álló nyilatkozatokból, tanúvallomásokból pedig nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy az Organo szoftvert végül mely gazdasági szereplő adta át a felperesnek, de az a számlakibocsátó nem lehetett.