A Kúria Kfv.37482/2019/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 62. §] Bírók: Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Rák-Fekete Edina

A határozat elvi tartalma:

A korábbi (már megszűnt) haszonbérleti jogviszonyból eredő, annak felei közötti elszámolás tárgyát képező mezei leltár összegének az új haszonbérleti szerződésben való feltüntetése (belefoglalása) - annak oka és célja megjelölése nélkül - sérti a szerződés elvárt egyértelműségét. Az ebből adódó bizonytalanság önmagában alkalmas arra, hogy előhaszonbérlőt távol tartson e joga gyakorlásától. Ez pedig alappal vezethet a szerződés jóváhagyása megtagadásához.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.482/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Vaskó László ügyvéd

Az alperes: Szabolcs Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

Alperesi érdekelt: J.Z.A.

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 11.Kf.650.410/2018/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 11.Kf.650.410/2018/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A feljegyzett 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam javára - külön felhívásra - a felperes köteles megfizetni.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] P.A.-né haszonbérbe adó és J.Z.A. (érdekelt) haszonbérlő (a továbbiakban: szerződő felek) 2017. október 20-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötöttek a (...) (...)/26, (...)/28, a (...)/33 és a (...)/35 helyrajzi számon jegyzett szántó művelésű ágú, összesen 16 hektár térmértékű ingatlanok haszonbérbeadására, illetve haszonbérbevételére. A haszonbérleti díjat 100.000 Ft/ha/év-ben állapították meg a szerződés 3. pontjában. Ugyanezen pontban rendelkeztek a díjfizetés esedékességéről és a díj évenkénti emeléséről, valamint rögzítették, hogy "a jelen szerződés haszonbérlője által elvégzett mezei leltár értéke hektáronként 270.000 Ft". A felperes a szerződésre, annak a települési önkormányzat hirdetőtábláján történt kifüggesztésének ideje alatt elfogadó nyilatkozatot tett.

[2] Mindezen közben 2017. november 17-én a szerződő felek a szerződést felbontották. Erre tekintettel az alperes előbb a földhaszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása iránt indult eljárást megszüntette, majd e végzését annak jogszerűtlenségét megállapítva visszavonta, egyben a szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta. Utóbbi döntése indokaként hivatkozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 62. § (1) bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:212. § (2) bekezdésére és kifejtette, hogy jogszabálysértő a haszonbérleti szerződés, mivel abba a haszonbérlőnek más jogviszony keretében készült mezei leltár értékét is belefoglalták, ezáltal alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére, így arra, hogy előhaszonbérletre jogosultat tartson távol az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától. Utalt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 53. § (1) bekezdés b) pontjára és a (2) bekezdés a) pontjára.

A kereset és a védirat

[3] A felperes a határozattal szembeni keresetében kérte a határozat megváltoztatását, a szerződés vele, mint előhaszonbérletre jogosulttal való jóváhagyását. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet 2018. július 3-án kelt 101.K.27.245/2018/10. számú ítéletével elutasította. A szerződést értelmezve jogszerűnek fogadta el az alperes határozatát, és kifejtette, hogy mivel a szerződésben nincs utalás a teherviselő személyére, így nem dönthető el, hogy a mezei leltár szerződésben feltüntetett értékét kinek kell viselnie, átvállalnia, figyelemmel arra is, hogy a szerződés alapján nem szükségszerű, hogy az eredeti haszonbérlő legyen a földhasználatra jogosult. Értékelése szerint ebből kifolyólag nincs jogi relevanciája, hogy az alperes egyébként elismerte, mely szerint a mezei leltár értéke nem a szerződéssel létrejövő, hanem korábban fennállt jogviszony keretében számolandó el, ahogyan annak sem, hogy a szerződésben nincs utalás arra, hogy a mezei leltár értéke a szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépő előhaszonbérleti jog jogosultját terhelné. Ugyancsak nem volt jogi relevanciája a felperes azon kifogásának, mely szerint az alperes a védiratában új érvként hivatkozott a Ptk. 6:88. § (1) bekezdésére, (semmisség), és a 6:95. §-ára, (tilos szerződés) mert az alperes határozata e hivatkozások nélkül is jogszerű.