A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37174/2011/5. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 102. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Törvényszék K.21341/2007/26., *Kúria Kfv.37174/2011/5.*

***********

Kfv.III.37.174/2011/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Nógrád Megyei Kormányhivatal felperesnek a dr.Horváth Zoltán ügyvéd által képviselt M. Község Önkormányzata alperes ellen képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Nógrád Megyei Bíróság 2008. szeptember 23. napján kelt 10.K.21.341/2007/26. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.341/2007/26. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az alperes képviselő-testülete, a 2007. augusztus 28. napján megtartott ülésén meghozott 72/2007./VIII.28./ Őh. számú határozatával M. Község Általános Iskoláját 2007. augusztus 31.-i hatállyal megszüntette, mely megszüntetés a 82/2007./VIII.30./ Öh. számú képviselő-testületi határozat szerint jogutód nélkül történt. Az M. Község Általános Iskola cigány kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban közreműködő intézmény volt, melynek Alapító okirata az intézmény alaptevékenysége között határozta meg a 7-16 éves korú nemzeti, etnikai cigány felzárkóztatás biztosítását, melyben a kisebbségi oktatást elindították, és amely iskola összesen 855.000.- Ft normatív állami támogatást igényelt kisebbségi óvodai nevelésre és iskolai oktatásra.

Az alperesi önkormányzat a megszüntetésről szóló határozathoz nem szerezte be az érintett helyi Kisebbségi Önkormányzat egyetértését.

A Regionális Közigazgatási Hivatal /a felperes jogelődje/ 2007. szeptember 3. napján kelt 18159/2007. számú észrevételében felhívta az alperesi önkormányzat képviselő-testületét arra, hogy a döntései törvénysértőek, mert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény /a továbbiakban: Ktv./ 102. § /11/ bekezdésébe ütköztek az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésének kikérése hiányában. Mindezért felhívta alperest a jogsértő állapot 2007. szeptember 7. napjáig történő megszüntetésre.

Az alperesi képviselő-testület először közvetítő igénybevételéről döntött, majd a 2007. szeptember 12. napján megtartott ülésén a 84/2007./IX.12./ Öh. számú határozatával a "Megállapodás" tervezetet nem fogadta el.

A felperes keresettel fordult a Nógrád Megyei Bírósághoz, mely bíróság az alperesi képviselő-testület M. Község Általános Iskolájának megszüntetésére vonatkozó két önkormányzati határozatot hatályon kívül helyezte.

Az ítélet indokolása szerint a rendelkezésre álló adatokból, így az alapító okiratból, a 2007. augusztus 27. napján tartott képviselő-testületi ülésen elhangzott, az alapító okiratnak a kisebbségi oktatásra vonatkozó módosítását támogató érvekből, az alperes polgármesterének 2007. december 5. napján megtartott tárgyaláson tett nyilatkozatából, az iskola igazgatójának 2008. február 18. napján megtartott tárgyaláson tett tanúnyilatkozatából, és a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságának normatív állami támogatásra való közléséből a bíróság megállapította, hogy az intézményben cigány kisebbségi oktatás-nevelés folyt, így az kisebbségi oktatási és nevelési tevékenységben közreműködő intézménynek minősült, melynek megszüntetéséhez a Ktv. 102. § /11/ bekezdése alapján a Kisebbségi Önkormányzat egyetértését kellett volna beszerezni.

E jogszabályhely értelmezése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy ezt a közreműködést az iskola ténylegesen milyen színvonalon biztosította, mint ahogy annak sem, hogy a cigány kisebbségi oktatás a valóságban kevésbé teljesült, annak többé-kevésbé csak a dokumentálása történt-e meg, avagy sem. A kisebbségi oktatás megszervezése szempontjából annak sem volt jelentősége, hogy az kötelező volt-e vagy sem, mert tényként volt megállapítható, hogy az általános iskola alapító okirata szerint ez a közoktatási intézmény kisebbségi iskolai nevelésben közreműködő intézmény volt.

Erre tekintettel a bíróság mellőzte azon bizonyítási indítványokat, melyek arra irányultak, hogy ténylegesen milyen színvonalú cigány kisebbségi oktatás történt, és hogy a kötelező oktatás elrendelésének feltételei fennálltak-e.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és egyben felperes keresetének elutasítását.