A Debreceni Ítélőtábla Pf.20722/2008/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 45. §, 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 141. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 85. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 9. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.722/2008/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a perben személyesen eljárt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. ... elnök által képviselt Csongrád Megyei Bíróság (Szeged, Széchenyi tér 4. szám) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 5.P.20.133/2008/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperest a Szegedi Városi Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság által helybenhagyott 4.B.2494/1990/40. számú 2002. június 3-án kelt ítéletében bűncselekmény elkövetése miatt elítélte és kártérítés megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet alapján a felperes ellen 2003. március 12-én végrehajtási eljárás indult a kártérítésként megítélt összeg behajtása iránt. A végrehajtási eljárás 2007. november 9-től a végrehajtást kérő jogi személy megszűnése folytán félbeszakadt, és az csak 2008. július 21-én - a végrehajtást kérő személyében bekövetkezett jogutódlás megállapítását követően - folytatódott. A végrehajtást kérő személyében bekövetkezett változást adminisztrációs tévedés folytán a Szegedi Városi Bíróság figyelmen kívül hagyta, ezért a félbeszakadás időtartama alatt is folytak végrehajtási cselekmények a felperes ellen, ezeket azonban a jogutódlás megállapításával egyidejűleg a Csongrád Megyei Bíróság utóbb hatályon kívül helyezte.

Még a végrehajtási eljárás félbeszakadása alatt, 2008. január 4-én a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő a Szegedi Városi Bíróság előtt. A kérelmét a következőképpen indokolta: "...családunk anyagi helyzetében beállt tragikus életkörülményeire való hivatkozással alapos indokkal kérem (a végrehajtás felfüggesztését) figyelemre arra a tekintettel, hogy a végrehajtási eljárást megalapozó büntető ítélet alkotmányos alapjogomtól történő megfosztással került kihirdetésre és ennek következményeként mint anyagi javainkat megalapozó családfőt megfosztottak az 1999. évi C. törvény szerint megillető gazdasági és szociális jogomtól. Társadalmi származásom révén születési és vagyoni megkülönböztetéssel elidegenítették alapjogomtól a hivatkozott törvény I. rész 16. foglaltakkal ellentétes eljárással... A Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettsége alapján a törvényes igazságszolgáltatáshoz jogunk van... A...kibocsájtott ingatlan-árverezés haladéktalan visszavonására, a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványok alaposságát a kirekesztő, öncélú ügyészségi, bírósági eljárások további mélyülésének megakadályozása, valamint a Magyar Állam azon elsődleges kötelezettsége is megerősíti, mely szerint a törvény szigorúan büntetni rendeli az ember, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetéssel, nemzeti, társadalmi származás szerinti, születési vagyoni különbségtétellel történő alkalmazását."

A felperest e beadványa kapcsán a Szegedi Városi Bíróság a 2008. január 8-án kelt 0601-3Vh.5467/2007/72/III. számú végzésében hiánypótlási eljárás keretében felhívta, hogy 8 napon belül nyilatkozzon arra, hogy milyen társadalmi származással rendelkezik, és részletes tényelőadását tegye meg arra, hogy az emberi illetve állampolgári jogai kapcsán milyen konkrét diszkrimináció érte, figyelemmel arra a tényre is, hogy a végrehajtás alapjául jogerős büntető ítélet szolgál, melyben a felperes büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították. A városi bíróság egyben tájékoztatta a felperest arról is, hogy ha a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem nyilatkozik, úgy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmében megfogalmazott társadalmi származásra hivatkozással történő nyilatkozatot értelmezni nem tudja és a felperes kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján fogja elbírálni.

A felperes keresetében - többek között - 1 000 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A személyhez fűződő jogainak megsértését eredményező tényállások között jelölte meg azt, hogy a Szegedi Városi Bíróság a származása milyenségének megnevezésére hívta fel őt, megsértve ezzel személyhez fűződő jogát. Az 1993. évi LXXVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján ilyen jellegű nyilatkozat megtételére ugyanis senki sem kötelezhető. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzésben a Szegedi Városi Bíróság diszkrimináció alkalmazásával, alapjogaitól, emberi jogától megfosztva figyelmen kívül hagyta az általa okiratokkal bizonyított személyiségi jogi sérelmeit.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, álláspontja szerint a Szegedi Városi Bíróság hiánypótló végzésében foglalt felhívás nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogát, tekintettel arra, hogy maga a felperes hivatkozott beadványában a társadalmi származása miatti diszkriminációra, a bíróságnak pedig e nyilatkozatot kellett az eljárás során elbírálnia.

Az elsőfokú bíróság az előbbiekben nem részletezett kereseti kérelmek tárgyában a pert jogerős végzéssel megszüntette, a hiánypótlási felhívás kapcsán azonban megállapította, hogy az abban foglaltakkal az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, ezért kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100 000 forint nem vagyoni kártérítést. Ezt meghaladóan - az összegszerűség vonatkozásában - a keresetet elutasította és megállapította, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az ítélet indokolása szerint a Szegedi Városi Bíróság jogellenesen járt el akkor, amikor a felperest a Pp. bizonyítási kötelezettségre vonatkozó szabályaira utalással a származása igazolására hívta fel. A társadalmi származásra vonatkozó adatok ugyanis az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §-a szerinti különleges adatnak minősülnek, és a felhívás ellentétes volt e jogszabályi rendelkezéssel. Megsértette továbbá az eljáró bíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXV. törvény (Bszi.) 9. §-a szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezést is, mert a felhívásban foglaltak a végrehajtási eljárás során keletkezett viták elbírálása szempontjából közömbös adat közlésére szólították fel a felperest, és megsértette az eljáró bíróság a felperes emberi méltóságát is, mert a felhívás alkalmas volt arra, hogy a felperesben olyan képzetet keltsen, mely szerint ügyének elbírálása során a származásának a bíróság jelentőséget tulajdonít. A jogellenesség annak ellenére is megállapítható, ha egyébként az eljárásban a diszkrimináció nem is volt tetten érhető.