A Veszprémi Törvényszék P.20522/2014/13. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 152. §, 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 73. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Cseke Ivett

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék P.20522/2014/13.*, Győri Ítélőtábla Pf.20060/2015/11., Kúria Pfv.21106/2016/4.

***********

Veszprémi Törvényszék

7.P.20.522/2014/13/I.

A Veszprémi Törvényszék a Czeglédy Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, eljáró ügyvéd: dr. Czeglédy Csaba) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Buczkó Péter ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperessel szemben személyiségi jog védelme iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2014. március 16-án valótlanul állította, hogy a felperes ellen az ügyészség vádat emelt, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül adjon a felperesnek elégtételt azzal, hogy a hírügynökség 1, a napilap 1 és a médiaszolgáltató 1 médiaszolgáltatókon keresztül saját költségén közzéteszi az alábbi közleményt:

"Bocsánatot kérek felperes neve től, mert egy lakossági fórum azt a valótlan tényt állítottam róla, hogy ellene az ügyészség vádat emelt. Ezzel szemben a való tény az, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentés tettem, azonban felperes neve sel szemben nem folyik büntetőeljárás."

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,- (százezer) Ft sérelemdíjat, valamint 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívásra 60.000,- (hatvanezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül írásban, a Győri Ítélőtáblának címzett, a Veszprémi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztetett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s:

A bíróság a felek által becsatolt audiovizuális felvételek, okiratok és nyilatkozataik alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A per tárgyát képező időszakban - a 2014. évi országgyűlési választási kampány idején - a felperes országgyűlési képviselő és képviselőjelölt, az alperes ország neve 1 titulus megnevezése 1, országgyűlési képviselő és képviselőjelölt volt.

2013 májusában az alperes titulus megnevezése 1ként feljelentést tett a állami szerv 1en ismeretlen tettesek ellen a minisztérium neve 1 által 2009-ben kötött megbízási szerződésekkel kapcsolatban.

2014. március 16. napján vasárnap személy neve 1nak, az titulus megnevezése 2nek település 1i kampányfórumán az alperes előadást tartott a szervezet 2 négy évvel korábbi állapotáról. Felidézte, hogy mintegy száz esetben volt kénytelen feljelentést tenni. A korábban titulus megnevezése 3ként dolgozó felperessel kapcsolatban elmondta, hogy saját honlapjának kezelésére két gazdasági társasággal kötött szerződést annak ellenére, hogy a minisztériumnak van sajtóosztálya. Kifejtette álláspontját, mely szerint a felperesnek saját honlapja kezelését saját jövedelméből kellett volna fizetnie és kijelentette, hogy az ügyészség vádat emelt a felperes ellen.

Az hírügynökség 1 2014. március 16. napján 19 óra 32 perckor tudósított a lakossági fórumon elhangzottakról "Választás 2014 - alperes vezetékneve: a NATO legbürokratikusabb szervezet 2e volt 2010-ben a magyar" címmel. A tudósításban idézte az alperes kijelentését, mely szerint az ügyészség vádat emelt a felperes ellen. A fórumon elhangzottakról beszámolt a médiaszolgáltató 1, az médiaszolgáltató 2, a napilap 1 online, majd ezt követően a hírt rövid idő alatt az egész magyar sajtó átvette.

2014. április 17. napján a állami szerv 2 cáfolta az alperes állítását, mely szerint vádemelésre került sor a felperes ellen. Az ügyészség tájékoztatása szerint az alperes feljelentése alapján elrendelt nyomozás folyamatban van, sem gyanúsított kihallgatására, sem vádemelésre nem került sor.

A felperes 2014. március 19. napján nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett az alperes ellen azért, mert az alperes valótlanul állította róla, hogy bűncselekmény elkövetése miatt az ügyészség vádat emelt ellene. Feljelentését a állami szerv 2 büntethetőséget kizáró ok miatt elutasította. A határozat indokolása szerint az alperes 2014. március 16. napján országgyűlési képviselői minőségében vett részt egy kampányrendezvényen, illetve tette a feljelentésben sérelmezett tényállítást. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73.§ (1) bekezdése szerint a képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt, a feljelentésben írt cselekmény kapcsán az alperes nem büntetendő.

2014. április 3. napján a weboldal neve internetes oldalon "cím 1" címmel jelent meg az alperessel készült interjú, melyben az alperes ismét elmondta, hogy a tárcánál végzett átvilágítást követően több mint száz korrupciós ügyben kellett feljelentést tennie, köztük a felperes vezetékneve.hu oldal ügyében, amelyért "nyilvánvalóan jogtalanul fizettek ki milliókat két magáncégnek". Elmondta, az ügyészség nyomozást indított és eljárást folytat az ügyben. A per tárgyát képező kijelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: "egy vidéki fórumon annyi dologról beszél az ember, hogy éppen nem jól emlékezetem, ez az ügy milyen szakaszban van... felperes neve nek pedig nem azzal kellene foglalkoznia, hogy én mit mondtam, hanem azzal, hogy ő mit csinált."

Keresetével a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes valótlanul állította 2014. március 16-án egy lakossági fórumon, hogy a felperes ellen az ügyészség vádat emelt, ezzel megsértette a felperes jóhírnevét, becsületét és emberi méltóságát. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, a felperes jóhírnevének sértésétől, azaz attól, hogy a felperessel szemben azt a valótlan tényt állítsa, hogy ellene az ügyészség vádat emelt. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtételadásra akként, hogy a felperestől nyilvánosan bocsánatot kér a hírügynökség 1n, az weboldal neve 1-n, a napilap 1 napilapon és a médiaszolgáltató 1 médiaszolgáltatón keresztül. Saját költségén tegye közzé a következő bocsánatkérést: "Bocsánatot kérek felperes neve től, mert egy lakossági fórumon azt a valótlan tényt állítottam róla, hogy ellene az ügyészség vádat emelt. Ezzel szemben az igazság az, hogy bár feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen, azonban felperes neve sel szemben nem folyik büntetőeljárás." Kérte továbbá, hogy kötelezze a törvényszék az alperest 1.000.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére.