A Győri Ítélőtábla Pf.20060/2015/11. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 81. §, 152. §, 206. §, 239. §] Bírók: Lezsák József, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szalay Róbert

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20522/2014/13., *Győri Ítélőtábla Pf.20060/2015/11.*, Kúria Pfv.21106/2016/4.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.060/2015/11/I. szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Buczkó Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiség jog védelme iránt a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatba tett perében a 2014. január 30. napján 7.P.20.522/2014/13/I. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 14. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja.

A perköltség vonatkozásában az elsőfokú ítélet rendelkezéseit az alábbiak szerint változtatja meg:

Mellőzi az alperesnek a felperes javára 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltség megfizetésében való marasztalását.

Az alperes által az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fizetendő feljegyzett kereseti illeték mértékét 30.000 (Harmincezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fizessen meg 30.000 (Harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles az alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 30.000 (Harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles az alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2014. március 16-án valótlanul állította, hogy a felperes ellen az ügyészség vádat emelt, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát. Elégtételadásra kötelezte az alperest azzal, hogy a Hírügynökség, a Folyóirat és az "A" Televízió médiaszolgáltatókon keresztül saját költségén tegye közzé az alábbi közleményt: "Bocsánatot kérek felperes neve től, mert egy lakossági fórumon azt a valótlan tényt állítottam, hogy ellene az ügyészség vádat emelt. Ezzel szemben a való tény az, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem, azonban felperes nevev el szemben nem folyik büntetőeljárás." Kötelezte az alperest a felperes részére 100.000,- Ft sérelemdíj, valamint 63.500,- Ft perköltség, az állam javára 60.000,- Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperesnek a becsület és emberi méltóság megsértésének megállapítása, az alperes további jogsértésektől való eltiltása és az egy millió forint sérelemdíj megfizetése iránti kereseti kérelmet elutasította.

Ítélet indokolása szerint 2014. március 16. napján az országgyűlési választási kampányidőszakban a település 1-i "B" Rendezvény- és Faluházban "C" nek, az Országgyűlés ... kampányfóruma került megtartásra. A meghívó "C" országgyűlési képviselő fejléces papírján, nyolc politikai párt és civil szervezet logójával ellátva készült. Az előadás címe: Hogyan változott a magyar honvédség helyzete 2010-től napjainkig?, vendégként az alperes, mint honvédelmi miniszter és "C", a Magyar Országgyűlés ... került feltüntetésre. A Hírügynökség a tudósításában kampánygyűlésnek minősítette az eseményt, amely helyessége a szervező pártok és a választási kampányidőszak ismeretében nem kétséges.

Az Hírügynökség 2014. március 16. napján tudósított a lakossági fórumon elhangzottakról, idézve az alperes kijelentését, amely szerint az ügyészség vádat emelt a felperes ellen. A fórumon elhangzottakról beszámolt az "A" Televízió, az "D" Televízió, a Folyóirat online, majd a hírt rövid idő alatt az egész magyar sajtó átvette.

Ítéletének indokolása szerint az alperes elsődleges védekezésére figyelemmel azt vizsgálta, hogy a felperes perbe vitt személyiségi jogvédelmi igénye az alperessel szemben érvényesíthető-e. E körben kifejtette, hogy annak megítélésekor, hogy az alperes a felperes által sérelmezett kijelentését országgyűlési képviselői, képviselőjelölti, pártpolitikusi minőségében vagy a Honvédelmi Minisztérium képviselőjeként tette, releváns ténynek és körülménynek tekintette a nyilatkozattétel idejét, a rendezvény jellegét, az alperes nyilatkozatának tartalmát.

Az alperes az előadásában - a beszéde szövegösszefüggése, hangvétele, stílusa alapján - nem a nyilvánosságot tárgyilagosan tájékoztató előadást tartott, hanem politikai kampánybeszédet tartott. Beszéde lényegében a minisztérium szocialista kormányzat alatti működésének kritikája. Ezen kijelentések sorába tartozott az az alperesi nyilatkozat, hogy mintegy száz esetben volt kénytelen feljelentést tenni, külön kiemelve a felperes honlapjának finanszírozásával kapcsolatos feljelentést, és azt, hogy az ügyészség vádat emelt a felperes ellen.

Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a nyilvánosság számára fontosnak ítélt feladatok, események és rendezvények adatszolgáltatási rendjéről szóló 94/2002 (HK.28) HM utasítás szabályozza a Honvédelmi Minisztérium tevékenységi körébe eső közérdeklődésre számot tartó feladatokról, eseményekről és rendezvényekről a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztálya felé szolgáltatandó adatok körét. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség külső kommunikációjának rendjéről szól 72/2011. (VI.30.) HM utasítás szabályozza a honvédelmi tárca tájékoztatási tevékenységét a nyilvánosság számára fontosnak ítélt eseményekről, rendezvényekről. Az utóbbi utasítás 6.§ (2) bekezdésének e) pontja alapján a honvédelmi szervezet életét érintő nyilvános eseményekről a HM honlapjára tudósítás készítendő. A 8.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján a honvédelmi szervezetet érintő rendezvény sajtónyilvánossága a HM Sajtóiroda koordinálásával valósul meg. Ezek alapján a HM külső kommunikációja, a nyilvánosság tájékoztatása a miniszteri utasításokban megszabott rendben történik, szükségképpen a minisztériumban dokumentált formában. Az alperes bírósági felhívás ellenére sem nyilatkozott arról, hogy a fenti HM utasításoknak megfelelően a nyilvánosságot tájékoztató tevékenységének a minisztériumban fellelhető-e a nyoma.

Összességében az alperes nyilatkozatának tárgya a Honvédelmi Minisztérium tevékenységi köréhez kapcsolódott, azonban az előadásának fóruma és politikai kampánybeszéd jellege miatt egyértelműen megállapítható, hogy az alperes pártpolitikusi, országgyűlési képviselőjelölti minőségében nyilatkozott. Ezért a kijelentésével megvalósított személyiségi jogsértésért az alperes felelős.

2014. március 16. napján az alperes azt állította, hogy az ügyészség vádat emelt a felperes ellen. A kijelentése egyértelműen tényállítás volt, amelynek valóságtartalma bizonyítható vagy cáfolható. Alaptalan az az alperes hivatkozás, hogy a kijelentése a közügyek szabad vitatása során kifejtett véleménynek, vagy okszerű következtetésnek minősülhet. Véleményként, vagy a tényekből levont következtetésként értékelhető a felperes honlapjához kapcsolódó szerződésekről, a közpénzek felhasználásnak jogszerűségéről, vagy arról szóló nyilatkozata, hogy álláspontja szerint bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel. Ezzel szemben az alperes a vádemelésre vonatkozó per tárgyát képező kijelentésével valótlan tényt állított.