Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
...Tovább...

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
...Tovább...

BH 1992.1.27 I. Az örökhagyó nagyszülőinek leszármazói ági öröklés jogcímén nem örökölhetnek. Az apai ágról háramlott vagyonban az örökhagyó anyja nem minősülhet ági örökösnek [Ptk. 611. §, 612. §].

II. A köteles rész kielégítéséért az örökösök nem egyetemlegesen, hanem juttatásaik arányában felelnek [Ptk. 669. § (2) bek., 670. §].

III. A haszonélvezet korlátozása címén az özvegy nem fosztható meg teljesen a haszonélvezeti jogától, de a korlátozott haszonélvezet megváltására sor kerülhet [Ptk. 665. § (2) bek.].

T. I. örökhagyó 1974-ben kötött házasságot a felperessel. A házasságkötést követően mindketten fenntartották korábbi lakásukat, ahol gazdálkodást is folytattak; a felperes P.-falun, az örökhagyó M.-en a szüleivel lakott, és csak a hétvégéket töltötték együtt, általában a felperesnél. Az örökhagyó és a szülei által lakott házas ingatlan eredetileg az örökhagyó apai nagyanyjának: T. S.-né K. J.-nek a tulajdonában állt. A perben rendelkezésre álló tulajdoni lapmásolat szerint az ingatlan 1/2 részének tulajdonjogát az örökhagyó 1964-ben öröklés jogcímén szerezte meg, másik 1/2 részének tulajdonosa az örökhagyó édesapja: id. T. I. volt. Az örökhagyó édesapjának 1981-ben bekövetkezett halála után hagyatékából a fenti házas ingatlan tulajdonában állott 1/2 részét osztályos egyezség alapján az örökhagyó édesanyja, míg a termelőszövetkezeti külön lapon felvett 7 ha 4375 m2 területű táblailletőséget az örökhagyó örökölte.

Az örökhagyó súlyos szívbetegségben szenvedett, de 1986 novembere előtt tartós ápolásra, gondozásra nem szorult. 1986. november 20-án az örökhagyó a felperesnél rosszul lett, és a felperes vitte őt az orvoshoz. Ezután az örökhagyót a lakásán az édesanyja látta el.

Az örökhagyó 1986. december 16-án írásbeli magánvégrendeletet készített, melyben minden vagyonát édesanyjára: T. I.-né K. Zs.-re hagyta, egyben a felperest kitagadta, arra hivatkozással, hogy házasságuk alatt, illetőleg betegsége idején nem gondoskodott róla, nem ápolta őt. Az örökhagyót három nap múlva, december 19-én kórházba szállították, ahol 1987. január 7-én meghalt.

A hagyatéki eljárásban az örökhagyó hagyatékaként leltározták a házas ingatlan 1/2 részét és az édesapjától örökölt táblailletőségen kívül a termelőszövetkezeti külön lapon felvett 1 ha 8548 m2 területű táblailletőséget is, amely korábban T. P. (az örökhagyó édesapjának testvére) tulajdonában állt, és amelynek 1980-ban öröklés jogcímén a közelebbi személyi adatok feltüntetése nélkül megnevezett T. I. lett a tulajdonosa. Az örökhagyó hagyatékaként szerepelt továbbá egy gépkocsi 1/2 része és 38 365 forint betéti állományú takarékbetétkönyv. Az örökhagyó hagyatékát a közjegyző a hagyatékátadó végzéssel végrendelet alapján az örökhagyó édesanyjának: T. I.-né K. Zs.-nek adta át.

Az örökhagyó édesanyja 1987. július 27-én ugyancsak meghalt. Végrendeletében korábban elhalt férje (az örökhagyó édesapja) testvérének: T. J.-né T. J.-nek a leszármazóit (az alpereseket) nevezte meg örököseiül. A közjegyző a hagyatékátadó végzéssel az örökhagyó édesanyjának hagyatékát - benne az örökhagyótól megörökölt vagyontárgyakat is - az alpereseknek mint végrendeleti örökösöknek adta át.

A felperes keresetében elsődlegesen a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását kérte azon az alapon, hogy a kitagadás érvénytelen, és ezért őt köteles rész illeti meg. Köteles rész címén "az ági jellegű" házasingatlan-illetőségen a haszonélvezeti jog korlátozott mértékére, továbbá a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanok 1/2 részére természetben, valamint a személygépkocsi hagyatékhoz tartozó része és a takarékbetétkönyv értékének 1/2 részére pénzben tartott igényt.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állították, hogy a végrendelet és a kitagadás érvényes; arra hivatkoztak továbbá, hogy a felperes és az örökhagyó nem éltek házastársi életközösségben, így a felperes egyébként sem lenne jogosult sem öröklésre, sem köteles részre. Abban az esetben, ha a bíróság a felperes köteles rész iránti igényét alaposnak találná, annak pénzbeli kiadását vállalták.

A városi bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 48 215 forintot. Kimondta, hogy az alperesek ezért a tartozásért a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakkal felelnek. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a végrendelet érvényes, mert a beszerzett írásszakértői véleményre, valamint a végrendeleti tanúk vallomására tekintettel a felperes nem tudta bizonyítani, hogy azt nem az örökhagyó írta alá. Megállapította továbbá, hogy végintézkedés hiányában az örökhagyó után a felperes örökölne, mert az örökhagyó és közte a házastársi együttélés - bár nem a szokásos módon - az örökhagyó haláláig fennállt. A végrendeletnek a felperes kitagadására vonatkozó rendelkezése viszont érvénytelen, mert az abban felhozott kitagadási ok nem valósult meg, ezért a felperest a köteles rész megilleti. A bíróság álláspontja szerint a hagyatéki vagyontárgyak közül a házasingatlan-illetőség ági eredetű, így e vagyontárgyat illetően a felperes köteles része az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozott mértéke lenne. Ezt azonban a bíróság a felperes javára nem ítélte meg, mert azt a felperesnek köteles rész címén jutó egyéb értékekre, valamint saját vagyonára figyelemmel nem találta "indokoltnak". Ezért az alpereseket a felperes javára köteles rész címén csupán a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanok, valamint a személygépkocsi fele és a takarékbetéti összeg értéke 1/2 részének alapulvételével a köteles rész pénzbeli megtérítésére kötelezte.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!