A Fővárosi Törvényszék K.32821/2006/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VÁMÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Bíróság

8.K. 32.821/2006/2.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Mester Katalin ügyvéd (....) által képviselt Dr. felperes neve (....) felperesnek, a Dr. Laczik Mónika jogtanácsos nevében eljáró Dr. Hegedűs Csilla hadnagy által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága (...., hivatkozási szám: 4369/2006) alperes ellen, - vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 28.350,- (Huszonnyolcezer-háromszázötven) Ft kereseti illetéket a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A felperes 2005. december 12-én 1 db ... típusú, 1596 cm3 hengerűrtartalmú, 1999. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kedvezményezte a Magánforgalmi Fővámhivatalnál, mely fővámhivatal a kérelemhez csatolt okmányok alapján a felperes kérelmével egyezően a regisztrációs adóigazgatási eljárást lefolytatta. A fővámhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, figyelemmel a 2. környezetvédelmi osztály kategóriára, a tárgybeli gépjármű hengerűrtartalmához kapcsolódó 2. adókategóriában meghatározott adóösszegre tekintettel a 2005. december 14-én kelt 10700B5A116288. számú határozatával 472.500,-Ft regisztrációs adót szabott ki a felperes terhére.

Az első fokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben az első fokú határozat hatályon kívül helyezését, és megfizetett regisztrációs adó kamatokkal növelt összegének visszafizetését kérte. Álláspontja szerint az első fokú hatóság nem szabhatta volna ki az adóterhet, mert az sérti az Európai Unió alapszerződéseit, melynek 2004. május 1. óta Magyarország is része.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. február 6. napján kelt 13.034/2006. sz. határozatával a felperes fellebbezését elutasítva, az első fokú döntést, annak helyes indokaira utalással helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az adózásra vonatkozó jogszabályokat minden tagállam önállóan, belső szabályozással állapítja meg, az nem tartozik az uniós, közösségi jogszabályok körébe. A regisztrációs adó összegét a 2004. évi CI. törvénnyel módosított T. 8.§. (1) bekezdése értelmében a törvény melléklete alapján kell meghatározni, attól eltérni nem lehet. A tárgybeli gépjármű beszerzése Közösségen belül történt, a felperes a gépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását 2005. december 12-én, az eljárás megindításához szükséges okmányok benyújtásával kezdeményezte a fővámhivatalnál, mivel azt Magyarországon forgalomba kívánta helyezni, mindezek alapján a vonatkozó jogszabály kifejezett rendelkezései folytán a tárgybeli gépjármű után a törvényben meghatározott mértékű regisztrációs adót köteles a felperes, mint a regisztrációs adó alanya megfizetni.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes jogerős másodfokú határozatával szemben, melyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint az ügyében eljáró első és másodfokú közigazgatási szervek jogi álláspontja téves. A regisztrációs adó kivetése ellentétes az Európai Unió jogának az áruk szabad mozgására vonatkozó jogelvével, amely az unió több jogi dokumentumában, így különösen az EK-Szerződés 12. cikkében is megfogalmazást nyert. Az Európai Uniót létrehozó szerződések rendelkezései a tagállamok polgárai által közvetlenül hivatkozhatók, azokat a bíróságoknak és a hatóságoknak közvetlenül kell alkalmazniuk, erre mutat rá az Európai Bíróság 26/62. számú jogesete is. Téves az a megállapítása a hatóságnak, hogy az adózásra vonatkozó jogszabályokat minden tagállam önállóan, belső szabályozással állapítja meg, és az nem tartozik az uniós közösségi jogszabályok körébe. Az unió számos, az adózással kapcsolatos elvet és eljárást közösségi szinten szabályoz, a magyar csatlakozási szerződés is tartalmaz az adózásra vonatkozó átmeneti szabályozást. A regisztrációs adó kivetése sérti az EK-Szerződés 25. cikkében foglaltakat, ez a terhelés a használt gépjárművek egy uniós tagállamból Magyarországra történő behozatalát sújtja. A behozatal ugyanis a gépjármű természetéből adódóan együtt jár a forgalomba helyezéssel, hiszen azért vásárolta és hozta be a felperes a gépjárművet, hogy itthon használja saját céljaira. Ez a teher a törvény szóhasználatával ellentétben vámteher, hiszen működtetése a Közösség területéről történő árubehozatalt akadályozza, azt teszi kedvezőtlenebbé.

Keresetlevele kiegészítéseként hivatkozott a Római Szerződés 90. cikkére, valamint a 77/388/EGK. irányelv 33. cikkében foglaltakra. Kihangsúlyozta, hogy a regisztrációs adóteher aránytalanul nagy a gépjármű beszerzési árához és értékéhez képest, és nem volt figyelemmel a vámhatóság a használt személygépkocsi értékcsökkenésére, az első forgalomba helyezésétől eltelt időre. A keresetlevelében eredetileg előterjesztett bizonyítási indítványát továbbra is fenntartotta, nevezetesen, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen. E körben hivatkozott a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt személy1 kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnokság elleni ügyre, melyben a bíróság végzésével előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához 2005/C 315/14. szám alatt. A hivatkozott eljárás tárgya jelen eljáráshoz kapcsolódóan a Vám- és Pénzügyőrség illetékes parancsnoksága által a személygépkocsik forgalomba helyezésével kapcsolatos regisztrációs adó.

Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult. A jogerős másodfokú határozatának indokolását fenntartva, arra hivatkozott, hogy határozata megalapozott és jogszerű.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.

A bíróság az alperes határozatait a Pp. 324.§. (2) bekezdés a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 109.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt közigazgatási iratok alapján állapította meg.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. sz. állásfoglalása szerint az ügyfél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre, illetve a közigazgatási szerv téves jogértelmezésére hivatkozással kérheti a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát. Az eljárási szabálysértés csak akkor eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását) ha az ügy érdemére is kiható olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban sem orvosolható.