A Pécsi Ítélőtábla Bf.307/2010/3. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 166. §, 172. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Halász Etelka, Makai Lajos, Tóth Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék B.534/2010/13., *Pécsi Ítélőtábla Bf.307/2010/3.* (ÍH 2011.139), Kúria Bfv.390/2012/5. (BH 2013.5.112)

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.307/2010/3. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2011. évi február hó 1. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.534/2010/13. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy

- a vádlott által elkövetett cselekményt emberölés bűntettének (Btk.166.§ (1) bekezdés) minősíti;

- a főbüntetés tartamát 6 (hat) év börtönre, a mellékbüntetés tartamát 6 (hat) év közügyektől eltiltásra súlyosítja.

A kiszabott szabadságvesztésbe beszámít a 2010. november 11. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött idő.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja

Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s

A vádlottat a Somogy Megyei Bíróság B.534/2010/13. számú, 2010. november 11. napján kelt ítéletével halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása végett, a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, majd a nyilvános ülésen a fellebbezést részben megváltoztatva, a vádlott cselekményének minősítés változtatására is indítványt tett, azzal, hogy a másodfokú bíróság a vádlott cselekményét emberölés bűntettének minősítse, és a vele szemben kiszabott fő- és mellékbüntetést is súlyosítsa. A vádlott nyilvános ülésen jelen lévő ügyvédje a védelmi fellebbezést fenntartva, azt kiegészítette, és indítványozta, hogy a vádlott cselekményét a másodfokú bíróság segítségnyújtás elmulasztásának minősítse, és a vádlottal szemben kiszabott büntetést enyhítse.

A vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés megalapozott, míg a védelmi fellebbezést alaptalannak találta a másodfokú bíróság.

A kölcsönösen bejelentett fellebbezésekkel megtámadott határozatot a másodfokú bíróság a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett.

A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint egészíti ki, illetve pontosítja.

Az ítélet 7. oldalának első bekezdésében írt adatot, miszerint a sértett vérében 2,56-3,5 g/l alkohol volt, a tényállás részének tekinti.

A vádlott és a sértett házában volt fűtési lehetőség, a lakószobába egy ún. sparhelt volt beállítva. A kályha fűtéséhez fa is rendelkezésre állt, ez látható részben a helyszíni szemléről készült fényképfelvételeken a kályha alatt. Az udvaron pedig nagyobb mennyiségű tűzifa volt felhalmozva (nyomozati iratok 108. és 121. oldal). A vádbeli napon azonban a lakásban nem fűtöttek. Éjszaka - figyelemmel a fűtés hiányára, valamint arra, hogy az ablakon csupán egy nejlonfólia volt, melyet a sértett házba történő bevitelekor leszedtek - a lakásban ugyanolyan hőmérsékleti viszonyok uralkodtak, mint a szabadban.

A fentiek szerint kiegészített, illetve pontosított tényállás mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul.

Az elsőfokú bíróság a tényállást részben a vádlott vallomása, részben a kihallgatott tanúk, valamint a szakértői vélemények, illetve a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek alapján állapította meg. A vádlott sem tagadta, hogy a vádbeli alkalommal a sértettet több órára a háza előtt a földön hagyta feküdni. A bántalmazást a vádlott részben tagadta, e körben vallomását a kihallgatott tanúk vallomásai, valamint az orvosszakértői vélemény és a sértett sérüléseiről készült boncolási jegyzőkönyv cáfolják. A kihallgatott tanúk, valamint a vádlott vallomása alapján pontosan megállapítható, hogy a sértett a vádbeli napon este 10 órát megelőzően már a szabad levegőn tartózkodott, közel 2 órába telt, míg a vádlott egy ismeretlen személy segítségével a házuk közelébe tudta vinni a magatehetetlen sértettet. tanú1 és tanú2 tanúvallomása alapján az is pontosan megállapítható, hogy a sértett 2010. március 3-án a hajnali órákban, ¾4-4 óra körüli időpontig feküdt a házuk udvarán, a bejárat előtt a földön. A sértett ekkor mindössze egy kardigánt, két rövid ujjú pólót és egy nadrágot viselt, és ebben az időszakban fagypont körüli hőmérséklet uralkodott.