BH+ 2003.4.192 A Munka Törvénykönyve az üzemi tanács megalakításával kapcsolatban különös szabályokat állapít meg. Meghatározza egyrészt, hogy kik és kikkel szemben jogosultak a megalakítás jogszerűségét vitatni, másrészt a vita elintézésére a munkaügyi jogvitáktól eltérő eljárást, ezen belül a határidőket. Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, a határidők jogvesztők [Mt. 12. § (5) bek., 13. §, 54. §].

A kérelmező d.-i fióktelepén 1998. november 27. napján üzemi tanácsválasztást tartottak, melynek eredményéről a kérelmezőt tájékoztatták. A kérelmező vitatta, hogy a fióktelepen lehet-e tanácsot választani. Jogi szakvélemények beszerzését és elhúzódó tárgyalásokat követően a kérelmező 1999. márciusában egyeztetést javasolt a kérelmezetteknek, majd a bíróságtól kérte annak megállapítását az I. r. kérelmezett tekintetében, hogy a kérelmezőnél csak egy üzemi tanácsot kell választani, a d.-i fióktelepnél az önálló üzemi tanács választásához szükséges feltételek nem állnak fenn, erre tekintettel központi üzemi tanácsot sem kell választani. A kérelmező később a kérelmét kiterjesztette a II. r. kérelmezettre is.

A munkaügyi bíróság a végzésével megállapította, hogy az I. r. kérelmezett megválasztása jogszabályba ütközött. A munkaügyi bíróság érdemben vizsgálta a kérelmet, mert az elhúzódó tárgyalások miatt a kérelmező az előírt határidőket megtartotta. Döntését érdemben azzal indokolta, hogy a d-i telephely tekintetében nincs olyan személy, aki az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatban munkáltatói jogokat gyakorolna.

A végzés ellen az I. r. kérelmezett fellebbezett.

A megyei bíróság a végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást a Pp. 157. §-a a) pontja alapján, a 130. § (1) bekezdés h) pontjában írt okból megszüntette, mert a kérelmező az Mt. 54. §-ában meghatározott jogvesztő határidő eltelte után kezdeményezett egyeztetést és fordult a bírósághoz.

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság végzésének helybenhagyása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Jogszabálysértést panaszolt arra hivatkozással, hogy az eljárásnak nem a választás lebonyolításának szabályossága, hanem a választás tényének jogszerűsége volt a tárgya, ezért az Mt. 54. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A megyei bíróság téves álláspontja miatt a bizonytalan jogi helyzet nem tisztázódott.

Az I. r. kérelmezett elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, mert a Pp. a felülvizsgálatot nem engedi meg. Érdemben megismételte az eljárás során kifejtett álláspontját, amely szerint a kérelmező a jogvesztő határidő eltelte után és alaptalanul kezdeményezett eljárást.