BH 1978.1.40 A küldemény sérülése miatt előterjesztett perenkívüli felszólamlás az áru bármilyen formában jelentkező értékcsökkenésére vonatkozó igény érvényesítését jelenti [Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) 22. cikk 7. §, 25. cikk 1. §].

A külföldi szállítmányozó 1974. november 14-én egy nyitott vasúti kocsiban 2 db személygépkocsit adott fel vasúti fuvarozással Budapestre a felperes címére. A fuvarozás alatt mindkét gépkocsi megsérült részben azért, mert a küldeményt megdézsmálták, részben pedig azért, mert azok a gépkocsik rögzítésének fellazulása miatt egymásnak csúsztak. A felperes a keresetében a beavatkozó tulajdonát képező FORD gyártmányú személygépkocsi sérülése miatt kérte kártérítésre kötelezni az alperest.

Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a FORD gyártmányú gépkocsi meghibásodása azért következett be, mert a feladó a gépkocsikat nem rögzítette megfelelően.

A perbe a gépkocsi tulajdonosa a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott.

A felperes a kereset beadását követően a keresetét akként módosította, hogy javítási költség címén 3934 Ft-ot, értékcsökkenés címén pedig 5895 Ft-ot igényelt, kereseti követelését végül is 10 650 Ft-ban határozta meg.

Az első fokú bíróság 9829 Ft kártérítésben és kamataiban marasztalta az alperest. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a küldeményt fuvarozás alatt megdézsmálták, a fosztogatás céljából a takaróponyvát felszakították, aminek következtében az ismeretlen személyek a berakás eredeti helyzetét is megváltoztatták. Emiatt az alperes javára az SZMGSZ 22. cikkének 7. §-ában foglalt vélelmet nem lehet alkalmazni, mert a gépkocsi megsérülése nem a küldemény berakásával, illetve a csomagolás hiányosságával hozható okozati összefüggésbe. Az összegszerűség vonatkozásában az első fokú bíróság elfogadta az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Ebben a jogalapra vonatkozó korábbi álláspontját fenntartotta, az összegszerűség tekintetében pedig elévülésre hivatkozott, mert a felperes a keresetét az elévülési időn túl terjesztette ki az értékcsökkenésre. Időelőttiségre is hivatkozott, mert a felperes a peren kívüli eljárás során értékcsökkenés címén nem támasztott követelést.