A Kúria Bhar.690/2018/12. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 164. §, (1) bek., (8) bek., 194. §, (2) bek., 366. §, (1) bek., 393. §, (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 615. §, 618. §, 619. §, 868. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László
A határozat elvi tartalma:
Életveszélyt okozó testi sértés és személyi szabadság megsértésének halmazata és minősítése. A sértett nemi szervének lúggal történő leöntése esetén az életveszély megállapíthatósága.
***********
KÚRIA
Bhar.I.690/2018/12. szám.
A Kúria Budapesten, a 2018. év július hó 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t:
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt ... vádlott ellen indult büntetőügyben bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 16.Bf.212/2017/71. számú ítéletét megváltoztatja,
a vádlott terhére megállapított kifosztás bűntettét a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
a személyi szabadság megsértésének bűntettét a Btk. 194. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerint minősíti,
a kiszabott szabadságvesztés tartamát 11 (tizenegy) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 10 (tíz) évre súlyosítja,
egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyja.
A szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a vádlott által a 2018. február 22. napjától letartóztatásban töltött időt is.
Kötelezi a vádlottat, hogy a harmadfokú eljárásban a magánfél jogi képviseletével kapcsolatban felmerült 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget is fizesse meg ... magánfélnek.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4. napján kihirdetett 31.B.1146/2015/31. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint d) pontja szerint minősülő - aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó - testi sértés bűntettében, továbbá a Btk. 366. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző kifosztás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül négy év szabadságvesztésre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint öt évre az orvosi foglakozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és abból a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és az állam által előlegezett 1 701 450 forint bűnügyi költség viseléséről is.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, a vádlott az ok megjelölése nélkül, védője pedig a vádlott felmentéséért jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2017. március 10. napján kelt 5.Bf.211/2016/34. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, ... vádlottat bűnösnek mondta ki magánlaksértés vétségében [Btk. 221. § (1) bekezdés] is, a vádlott terhére megállapított testi épség elleni cselekményt a Btk. 164. § (1) bekezdésére figyelemmel a (8) bekezdés I. fordulata szerint minősítette, az ugyancsak a terhére megállapított vagyon elleni erőszakos bűncselekményt okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. § (1) bekezdés c) pont] és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének [Btk. 393. § (1) bekezdés a) pont] is minősítette, a szabadságvesztés tartamát kilenc évre, a közügyektől eltiltás tartamát ugyancsak kilenc évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást pedig végleges hatályúra súlyosította. Módosította a bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket és kötelezte a vádlottat a magánfél részére 250 000 forintot kártérítés, valamint az ezután járó eljárási illeték megfizetésére, továbbá a magánfél jogi képviseletével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlott terhére a szabadságvesztés súlyosítása érdekében, a vádlott és védője elsősorban a vádlott felmentése, másodsorban a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése végett fellebbezést jelentett be.
A Kúria harmadfokon eljárva a 2017. június 13. napján meghozott Bhar.III.574/2017/18. számú végzésével a másodfokú ítéletet az 1998. évi XIX. törvény 351. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti okból, a 399. § (5) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A hatályon kívül helyezés folytán megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 2018. február 22. napján meghozott 16.Bf.212/2017/71. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta; ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértésének bűntettében és a Btk. 194. § (1) bekezdése szerinti magánlaksértés vétségében is, a terhére megállapított testi épség elleni cselekményt a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (8) bekezdés I. fordulata szerinti - életveszélyt okozó - testi sértésnek, az ugyancsak a terhére megállapított kifosztás bűntettét a Btk. 346. § (1) bekezdés c) pontja szerinti okirattal visszaélés vétségének, továbbá a Btk. 393. § (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének is minősítette; a szabadságvesztés tartamát kilenc évre, a közügyektől eltiltás tartamát ugyancsak kilenc évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította.
Ezen túl rendelkezett egyes bűnjelekről, kötelezte a vádlottat ... magánfél részére 250 000 forint kártérítés és a jogi képviseletével összefüggésben felmerült további 192 025 forint bűnügyi költség megfizetésére, valamint a polgári jogi igény után járó eljárási illeték viselésére, a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatalát követően előzetes fogvatartásban töltött időt, és kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az állam részére 351 951 forint, a magánfél részre pedig a jogi képviseletével kapcsolatban felmerült 265 176 forint bűnügyi költség viselésére is.
Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
.-.-.-.
A másodfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás súlyosítása érdekében, a vádlott és védője elsősorban a vádlott felmentése, másodsorban az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentettek be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a halmazatiként kiszabott büntetés nem áll arányban a vádlott terhére megállapított bűnhalmazatban álló, immár hat bűncselekmény együttes súlyával.
A Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezését fenntartotta (BF.719/2016.).
Írásbeli indítványában - egyezően a fellebbviteli főügyészség fellebbezésének indokolásával - kifejtette, hogy megítélése szerint a Fővárosi Ítélőtábla az eljárási szabályokat betartotta, a megismételt másodfokú eljárásban a bizonyítási eljárást a Kúria hatályon kívül helyező határozatában írtaknak megfelelően lefolytatta, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást erre figyelemmel helyesbítette, illetve kiegészítette, az megalapozott, és az ítélőtábla indokolási kötelezettségének is eleget tett.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!