A Szegedi Ítélőtábla Pf.20197/2010/3. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 624. §, 629. §, 632. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.197/2010/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Szabó és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Patakiné dr. Terjék Mária ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos I. r. és II.rendű felperes neve (címe) alatti lakos II. r. felpereseknek - dr. Sulyok Miklós ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti lakos alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. január 27. napján kelt 2.P.20.158/2008/52. számú ítélete ellen a felperesek 54. és 56. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a le nem rótt 293.300.- (Kettőszázkilencvenháromezer-háromszáz) Ft elsőfokú eljárási illetékből az I. r. felperes 97.800.- (Kilencvenhétezer-nyolcszáz) Ft, a II. r. felperes pedig 195.500.- (Egyszázkilencvenötezer-ötszáz) Ft-ot köteles megfizetni a Magyar Államnak.

Kötelezi az I. r. felperest, hogy 25.000.- (Huszonötezer) Ft, a II. r. felperest pedig, hogy 50.000.- (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget fizessen meg 15 napon belül az alperesnek.

Köteles az I. r. felperes 97.800.- (Kilencvenhétezer-nyolcszáz) Ft, a II. r. felperes pedig 195.500.- (Egyszázkilencvenötezer-ötszáz) Ft le nem rótt másodfokú eljárási illetéket megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

Az I. r. felperes a végrendelet hátrahagyása mellett 2006. december 16. napján elhunyt néhai örökhagyó házastársa, a II. r. felperes, valamint az alperes édesanyja, a perben nem álló személy-1 pedig az örökhagyó gyermekei.

Néhai örökhagyó szív- és magas vérnyomás megbetegedésben, valamint köszvényben szenvedett, szívbetegsége miatt korábban műtéten is átesett, betegségei miatt többféle gyógyszert szedett.

A néhai 2006. december 6. napján írásbeli magánvégrendeletet készített, amelyet személy-2 ügyvéd szerkesztett. Végrendeletében a tulajdonát képező ... hrsz-ú, cím-1 alatti ingatlan 1/2, a ... hrsz. alatti szántó 1/2, ... hrsz-ú erdő ingatlan 1/1, valamint a ... hrsz-ú, beépítetlen telekingatlan 1/2 részének, illetve a halálakor meglévő valamennyi ingó- és ingatlanvagyonának egyedüli örökösévé az alperest nevezte, azzal, hogy halála esetén az alperes köteles őt eltemettetni. Az örökössé nevezést azzal indokolta, bízik abban, hogy az alperes ellátja időskori gondozását, betegápolását, kórházba kerülése esetén meglátogatja, segíti lakása takarítását, tisztántartását. A végrendeletet okirati tanúként személy-2 ügyvéd és személy-3 írták alá.

A néhai 2006. december 12-én kórházba került és 2006. december 18-án elhalálozott. Hagyatékát ... közjegyző a K.05123/Kjő/62/2007/11. számú végzésével megállapította, hogy a ... forgalmi rendszámú Opel Astra Caraván típusú személygépkocsi, az ... forgalmi rendszámú utánfutó, az ... forgalmi rendszámú zetor, valamint a ... Takarékszövetkezet ... Fiókjánál lakossági folyószámlán lévő követelés, illetve ugyanezen fióknál lekötött betétszámlán lévő követelés 1/2 része az I. r. felperest, mint túlélő házastársat illeti meg házassági közös vagyon címén. Ezt meghaladóan a végrendeletben megjelölt ingatlanokat, valamint a házastársi közös vagyonnak nem minősülő vagyontárgyakat 1/1 arányban az alperesnek, mint végrendeleti örökösnek adta át ideiglenes hatállyal.

A felperesek keresetükben a 2006. december 6. napján kelt végrendelet érvénytelenségének a megállapítását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a végrendelet alakilag hibás, miután a végrendeletet készítő ügyvéd okirati tanúként írta alá a végintézkedést, az okiratszerkesztő ügyvéd azonban végrendeleti tanú nem lehet, az ügyvédi ellenjegyzés nem pótolja a két tanú együttes jelenlétét. Hivatkoztak arra is, hogy a másik tanú neve a végrendeletet olvashatatlan, személye nem azonosítható, aláírását neve kezdőbetűinek feltüntetése, illetve az olvashatatlan írásjel nem pótolja. Előadták továbbá, hogy az örökhagyó a végrendelet tételekor súlyos betegsége miatt a tudatát befolyásoló gyógyszereket szedett, ezért nem tehetett érvényes végrendeletet. Tartalmilag is aggályosnak tekintették a végrendeletet, rámutatva, hogy az alperes a néhai részére ápolást, gondozást nem biztosított, az I. r. felperes, mint házastárs gondoskodott teljes egészében az örökhagyóról.

- 3 -

Pf.II.20.197/2010/3. szám

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a végrendelet alaki és tartalmi szempontból is megfelel a jogszabály rendelkezésének, állította, hogy a néhai haláláig teljes belátási képességgel rendelkezett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 488.800.-Ft le nem rótt eljárási illetéket, továbbá az alperesnek 156.600.-Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint a perbeli végrendelet "más által írt" írásbeli magánvégrendeletnek minősül, amelynek érvényességi feltétele, hogy azt az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláírja vagy aláírását két tanú előtt magáénak ismerje el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével írják alá. A perbeli végrendelet e formai követelményeknek mindenben megfelel, hiszen a végrendelet maga tartalmazza az erre vonatkozó szövegrészt, a keltezés alatt mindkét tanú aláírása és címük feltüntetése is szerepel, s e minőségük is kitűnik az okiratból. Rámutatott arra, hogy az okiratot az ügyvéd szerkesztette ugyan, azonban nem ügyvédként ellenjegyezte, hanem tanúként írta azt alá. A végrendelet másik tanúja, személy-3 nevének teljes lejegyzésével írta alá az okiratot, szemben a felperesi érveléssel, így alaptalan a felperesek ezen formai hiányosságra való hivatkozása is. Nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy az örökhagyó belátási képessége a végrendelkezéskor korlátozott volt, vagy hiányzott. A perben meghallgatott tanúk vallomása az ezzel kapcsolatos felperesi előadást cáfolta. Mellőzte az e körben indítványozott orvosszakértői bizonyítás lefolytatását, azzal az indokkal, hogy attól a tanúvallomásokkal ellentétes eredmény nem várható, különös tekintettel arra, hogy a peradatok alapján a néhai korábban pszichiátriai kezelés alatt sem állt. Alaptalannak találta a felperesek végrendelettel kapcsolatos tartalmi kifogásait is.

Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel annak keresetük szerinti megváltoztatása iránt. Érvelésük szerint a perben bizonyítást nyert, hogy a néhai tudata időnként nem volt tiszta, személy-4 tanúvallomása igazolja, hogy látomásai voltak. Változatlan álláspontjuk szerint a néhai több olyan gyógyszert szedett, amelyek hatottak tudati állapotára, így végrendelkezési akaratát is érintették, mindezek alapján továbbra is indokoltnak tartották elmeorvos-szakértői vélemény beszerzését e körülmény tisztázására. Fenntartották azt az álláspontjukat is, miszerint a Ptk. 629. §-a kizárja azt, hogy a végrendelet készítője egyben a végrendelet tanúja is legyen, utaltak az ügyvédi törvény rendelkezéseire, amelynek értelmében az ügyvédi ellenjegyzés kapcsán az okiratszerkesztő ügyvéd az okirat tartalmának jogszabályoknak megfelelőségét igazolja aláírásával és pecsétjével, ebből következően az okirati tanúként nem működhet közre.