A Szegedi Ítélőtábla Pf.20132/2007/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 234. §, 237. §, 375. §] Bírók: Hámori Attila, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.132/2007/5.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Nahóczky Endre ügyvéd 6722 Szeged, Nemestakács u. 12/A) által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Jakab Károly ügyvéd (6722 Szeged, Hajnóczy u. 30.) által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és a (jogi képviselő neve) jogi előadó által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2007. január 9. napján kelt 1.P.21.281/2005/32. számú ítéletével szemben a felperes részéről 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az I. rendű alperes vételi joga folytán 2004. január 7. napján létrejött adásvételi szerződésben a vételárat 10.750.000,- (Tízmillió-hétszázötvenezer) Ft-ban állapítja meg, és a szerződést ilyen tartalommal érvényessé nyilvánítja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.750.000,- (Kettőmillió-hétszázötvenezer) Ft-ot és ennek 2004. január 8-tól 2004. december 31-ig évi 11 %, 2005. január 1. napjától pedig a kifizetésig számítottan minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi azzal, hogy a peres felek maguk viselik az elsőfokú eljárási költségeiket.

Kötelezi az I. rendű alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 165.000,- (Egyszázhatvanötezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket, míg a fennmaradó 675.000,- (Hatszázhetvenötezer) Ft illeték az állam terhén marad.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A peres felek maguk viselik a másodfokú eljárási költségeiket.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 165.000,- (Egyszázhatvanötezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket, míg a fennmaradó 675.000,- (Hatszázhetvenötezer) Ft illeték az állam terhén marad.

- 2 -

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A település .... helyrajzi számú, (utca, házszám) alatti ingatlannak, amelyet a (pénzintézet neve) javára 2.700.000,- Ft erejéig bejegyzett jelzálogjog terhelt, a felperes volt a tulajdonosa. Anyagi megfontolásból az ingatlant tehermentesíteni kívánta újabb hitelfelvétel reményében, így került kapcsolatba az I. rendű alperessel, akitől 2003. április 11-én 3.500.000,- Ft kölcsönt vett fel. Ezt megelőzően 2003. április 10. napján szerződést kötöttek, amelyben a felperes 6 hónapos időtartamra vételi jogot engedélyezett az I. rendű alperesnek az ingatlanára, az opciós vételárat 4.550.000,- Ft-ban határozták meg. A kölcsönből a felperes a bankhitelt visszafizette, majd a 2003. április 11-i nyilatkozatában elismerte, hogy az I. rendű alperestől 4.550.000,- Ft "vételárat" átvett. A vételi jog bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba alaki hiba folytán nem került sor. A felperes 2003. április 22-én újabb 300.000,- Ft kölcsönt kapott az I. rendű alperestől, amelynek átvételét elismerte azzal, hogy 2003. május 11. napjáig 5.000.000,- Ft-ot fizet vissza. E vállalt kötelezettségét az általa megjelölt határidő alatt nem teljesítette, hanem 2003. július 9-én ügyvédi közreműködéssel tartozáselismerő nyilatkozatot tett, amely szerint több részletben összesen 8.000.000,- Ft-ot vett át az I. rendű alperestől, ezen összeg a tőke- és kamattartozást is tartalmazza. Újabb opciós szerződést is kötöttek 6 hónapos időtartamra, ebben az ingatlan vételárát - a kölcsön összegével azonosan - 8.000.000,- Ft-ban határozták meg. A kölcsön visszafizetésére nem került sor, ezért az I. rendű alperes 2004. január 7-én a felpereshez és a körzeti földhivatalhoz intézett nyilatkozatában bejelentette, él a vételi jogával. A földhivatal a tulajdonjogát az ingatlanra vétel jogcímén 2004. január 8. napján bejegyezte. Az I. rendű alperes a tulajdonszerzését követően a II. rendű alperestől 16.300,- EUR hitelt vett fel, erre figyelemmel biztosítékként a II. rendű alperes javára ezen összeg erejéig jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlanra.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. rendű alperessel 2003. április 11. napján 3.500.000,- Ft-ra és a 2003. április 22. napján 300.000,- Ft-ra megkötött kölcsönszerződések semmisségét. Az érvénytelenségi okot a kamat évi 10 %-ra mérséklésével kiküszöbölve a szerződéseket nyilvánítsa érvényessé, és őt kötelezze az I. rendű alperes javára 3.800.000,- Ft, ebből 3.500.000.- Ft után 2003. április 11-től, 300.000,- Ft után pedig 2003. április 22. napjától 2004. január 9-ig számítottan évi 10 % mértékű ügyleti kamat, 2004. január 9-től a kifizetés napjáig számítottan a törvényes késedelmi kamat megfizetésére. Kérte továbbá, a bíróság állapítsa meg, hogy az I. rendű alperessel 2003. július 9. napján megkötött opciós szerződés semmis, és az eredeti állapotot helyreállítva az I. rendű alperes tulajdonjogát törölje és az ő tulajdonjogát jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba eredeti állapot visszaállítása jogcímén. A II. rendű alperest ennek tűrésére kötelezze. Előadta, hogy az I. rendű alperestől mindössze 3.800.000,- Ft kölcsönt vett fel, a tartozáselismerő nyilatkozatban írt 8.000.000,- Ft-ból 4.200.000,- Ft kamat volt. Az I. rendű alperes a helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyt

- 3 -

Pf.I.20.132/2007/5.szám

kötött ki, a szerződések uzsorásak, ennélfogva semmisek. Az opciós szerződés érvénytelenségével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy az abban megjelölt vételár azonos a tartozáselismerő nyilatkozatában írt 8.000.000,- Ft-tal és nem az ingatlan valós forgalmi értékéhez igazodik, ezért a szerződés érvénytelen.

Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Tagadta, hogy a felperes szorult helyzetét kihasználva aránytalanul magas kamat mellett uzsorakölcsönt nyújtott volna. Arra hivatkozott, hogy 2003. április 10-én és 11-én valójában 4.000.000.- Ft kölcsönt adott, és az feltehetőleg jóval meghaladta az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges bankhitel mértékét. A különbözetet és a későbbi kölcsönöket a felperes befektetési céllal kérte. A visszafizetés határideje hat hónap volt azzal, hogy a lejáratkor 4.450.000,- Ft-ot kellett volna visszafizetni. A 450.000,- Ft havi 2,291 %-os kamatot jelent, eltúlzottnak nem tekinthető. A 300.000,- Ft kölcsön 2003. április 22-i átadásakor a felperes maga vállalta, hogy 2003. május 11-ig összesen 5.000.000,- Ft-ot fizet vissza. Valójában a 300.000,- Ft kölcsöntartozás lejárta is az opciós szerződésben írt hat hónap volt. Állította, hogy 2003. július 9-én további 3.000.000,- Ft-ot adott át a felperesnek, aki ezt a tartozáselismerő nyilatkozatában elismerte. Az ekkor kelt opciós szerződéssel kapcsolatosan kifejtette, hogy annak megkötésére részben az első opciós szerződés bejegyezhetetlensége, részben az újabb kölcsön miatt került sor, a perbeli ingatlan értékét kölcsönösen és egybehangzóan határozták meg 8.000.000,- Ft-ban. Mivel a vételi jog alapján fizetendő összeg azonos volt a kölcsön kamatokkal növelt összegével, így elszámolási kötelezettsége nem keletkezett.