A Fővárosi Törvényszék K.35362/2006/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 4. §, 112. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 51. §, 109. §] Bíró: Marosi Ildikó

Fővárosi Bíróság

1055 Budapest, Markó u. 27.

Ügyszám: 24.K. 35.362/2006/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint első fokú bíróság

a Dr. Lipták Eszter ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek,

a Dr. Ámon Andrea jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (...) alperes ellen,

műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTELETET

A bíróság az alperes 2233/2006. (X.11.) szám alatti határozatát megváltoztatja akként, hogy a felperes nem sértette meg az alkotmányos rend tiszteletére vonatkozó kötelezettségét. Ezért a felperest terhelő bírság mértékét 500.000 (azaz ötszázezer) forintra mérsékeli.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. A felek a költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a magyar államnak 8.500 (azaz nyolcezer-ötszáz) forint feljegyzett kereseti illetéket, míg a további 8000 forint az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, jelen bíróságnál három példányban benyújtott, de a Fővárosi ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS

A bíróság a per adatai, a felek nyilatkozatai, valamint az alperes által csatolt videokazetta alapján az

alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi műsorszolgáltató - egyedüliként a műsorszolgáltatók között - élő adásban tájékoztatott a 2006. szeptember 18-án az esti, éjszakai, valamint a 19-ére virradó hajnal ... zRt. szabadság téri székháza előtti, valamint az azzal összefüggő eseményekről. A felperes a ... tér és környéke több helyszínéről is jelentkezett tudósítói keresztül, akik lényegében a történések részeseiként összefoglalták a látottakat, megszólaltatták a körülöttük állókat, míg kamera segítségével a néző szinte folyamatosan nyomon követhette a téren, a székház előtt folyó összecsapásokat, a székház megrohamozását, a rendőri fellépések különböző formáit. A felperes ugyanakkor - híven kialakított műsorstruktúrájához - meghatározott időközönként stúdiójából hírösszefoglalót közölt.

Az alperes, célzottan vizsgálta a felperes szeptember 18-19-i műsorszolgáltatási tevékenységét. 2233/2006. (X. 11.) szám alatti határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 4. § (1) bekezdése szerinti tényszerű és tárgyilagos tájékoztatási kötelezettségét, valamint a 3. § (2) bekezdésében megfogalmazott, és az alkotmányos rend tiszteletben tartására vonatkozó előírást. Ezért a Testület a felperest - az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 135. § (1) bekezdése alapján - 1.000.000 forint bírsággal sújtotta.

Az alperes indokolásában rögzítette a tényállást körülbelül 22 óra és hajnali 3 óra közötti időben, kifejezetten fókuszálva a felperes egyik tudósítójának tevékenységére.

Felhívta a műsorszolgáltatót a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdése alapján.

Az alperes érdemi döntésének indokolásában leszögezte, hogy a felperes által sugárzott képanyag helyt álló volt, az abban foglaltak minden megfeleltek a valóságnak.

A jogsértést elsődlegesen abban jelölte meg, hogy az egyik felperesi tudósító - az események hatása alatt - nem tudta kellő távolságtartással kezelni az általa átélteket, a közvetlen közelébe történt eseményeket. A tudósító által használt kifejezések fokozták a közölt képanyag félelmet keltő hatását. A felperes megsértette a tényszerűség és tárgyilagosság kötelezettségét akkor, mikor a tudósító a téren történteket az 1956-os forradalomhoz hasonlította [1.]

Szintén a tárgyilagos műsorszolgáltatás kötelezettségét sértette a felperes akkor, amikor tudósítója a későbbiekben valótlannak bizonyuló fegyveres rendőrségi ellentámadásról adott számot. [2.]

A felperes rendőri intézkedésekkel kapcsolatos hangvételéből az alperes hiányolta a tárgyilagosságot. [3.]

Mivel a felperes több alkalommal teret adott a tüntetők részéről bekiabálásoknak, élő interjúkban elhangzott és szabadságért protestáló megjegyzéseknek, ezért a felperes nem tanúsított kellő tiszteletet a Magyar Köztársaságban érvényesülő szabadságjogok iránt. [4.]

A felperes a rendőri erőket könyörtelennek, a tüntetőket pedig annak ellenére tüntette fel pozitív színben, hogy azok komoly személyi és anyagi károkat okoztak. Nem volt tárgyilagosnak tekinthető az a tudósítás, amely a rendőri fellépést minősítette brutálisnak ilyen körülmények között. [5.]

A felperes tudósítója azt sugallta, hogy lényegében az egész magyar "nép" küzdött az antidemokratikusan működő sajtó szabadágáért. Ez a műsorszolgáltatás nem tartotta tiszteletben "a jogállami keretek között működő Magyar Köztársaság rendjét. [6.]

Azzal, hogy a felperes tudósítója több alkalommal is hangsúlyozta és azt sugallta, hogy polgárháború tört ki, az eseményeket pedig forradalomként értékelte, illetve '56-hoz hasonlította, nem tartotta tiszteletben a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.

Ugyancsak az alkotmányos rend tiszteletét sérelmezte az alperes akkor, amikor a tudósító több alkalommal hangsúlyozta fegyveres rendőri erők érkezését, olyanként feltüntetve az egyébként jogszerű intézkedést, mint amely a tüntetők csapdába csalását eredményezi.

Végül szintén alkotmányos rend tiszteletének hiányát állapította meg az alperes azzal összefüggésben, hogy a felperes figyelmen kívül hagyva a demonstráció törvényes kereteit, a közönséges köztörvényes bűncselekményeket forradalomként aposztrofálta. [7.] Az alperes a szankció kiszabásánál értékelte a magatartás súlyát, valamint azt a körülményt, hogy az eddigiekben nem tapasztalt zavargások milyen újszerű feladat elé állították a felperest.

A felperes keresettel kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Kereseti kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére, valamint alperesnek költségeiben történő marasztalására irányult.

Indokolása értelmében az alperes figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a perbeli esetben elbíráltakhoz hasonló rendbontások eddig soha nem tapasztalt kihívás elé állították a magyar médiát, így a felperest is. Ugyanakkor az alperes sem rendelkezett kialakult gyakorlattal, módszertannal ahhoz, hogy ilyen esetben mi tekinthető megfelelő tájékoztatásnak. Ezért az alperes határozata jogszabályi érveléssel nem kellően alátámasztott.